Huszonnyolcadik fejezet
Helyreáll a Paradicsom!
1. Miért ígéri sok vallás a paradicsomi élet reményét?
„A PARADICSOM utáni vágyódás az emberi lényt kísérni látszó erőteljes vágyódások között van. Talán ez a legerőteljesebb és legállandóbb valamennyi közül. A Paradicsom utáni bizonyos sóvárgás a vallásos élet minden szintjén megmutatkozik” — mondja egy angol nyelvű vallástörténeti lexikon (The Encyclopedia of Religion). Mi sem természetesebb ennél a vágyódásnál, hiszen a Biblia elmondja, hogy az emberi élet a Paradicsomban kezdődött, egy gyönyörű kertben, mely mentes volt a betegségtől és a haláltól (1Mózes 2:8–15). Nem meglepő, hogy a világ sok vallása valamilyen formában a jövőbeli paradicsomi élet reményét ígéri.
2. Hol találjuk az igazi reményt a jövőbeli Paradicsomról?
2 A Bibliában sokszor olvashatunk a jövőbeli Paradicsom igazi reményéről (Ézsaiás 51:3). Például Ézsaiás próféciájának a könyv 35. fejezetében feljegyzett része leírja, hogy a kietlen vidékek kerthez hasonló parkokká és termékeny szántóföldekké alakulnak át. A vakok látnak, a némák beszélnek, a siketek pedig hallanak majd. Ebben a megígért Paradicsomban nincsen fájdalom és sóhaj, ami arra is utal, hogy halál sincs többé. Milyen csodálatos ígéret! Hogyan értsük ezeket a szavakat? Vajon nekünk is jelentenek valamilyen reménységet napjainkban? Ha megvizsgáljuk Ézsaiás könyvének ezt a fejezetét, választ kapunk ezekre a kérdésekre.
Örvendezik az elhagyatott ország
3. Ézsaiás próféciája szerint milyen átalakulás történik az országban?
3 Ézsaiásnak a helyreállított Paradicsomról szóló ihletett próféciája az alábbi szavakkal kezdődik: „Örvend a puszta és a kietlen hely, örül a pusztaság és virul mint őszike. Virulva virul és örvend ujjongva, a Libánon dicsősége adatott néki, Karmel és Sáron ékessége; meglátják ők az Úrnak dicsőségét, Istenünk ékességét” (Ézsaiás 35:1, 2).
4. Mikor és hogyan válik a zsidók szülőföldje olyanná, mint egy pusztaság?
4 Ézsaiás i. e. 732 körül írja ezeket a szavakat. Mintegy 125 évvel később a babiloniak lerombolják Jeruzsálemet, Júda népe pedig fogságba kerül. Szülőföldjük lakatlanná, elhagyatottá válik (2Királyok 25:8–11, 21–26). Ilyen módon beteljesedik Jehova figyelmeztetése, mely szerint Izrael népe fogságba megy, ha hűtlennek bizonyul (5Mózes 28:15, 36, 37; 1Királyok 9:6–8). Amikor a héber nemzet fogollyá válik egy idegen országban, akkor bőségesen öntözött földjeik és gyümölcsöseik hetven évig felügyelet nélkül maradnak, és olyanok lesznek, mint a pusztaság (Ézsaiás 64:10; Jeremiás 4:23–27; 9:10–12).
5. a) Hogyan állnak helyre a paradicsomhoz hasonló állapotok az országban? b) Milyen értelemben látják az emberek „az Úrnak dicsőségét”?
5 Ézsaiás próféciája viszont megjövendöli, hogy az ország nem marad örökre elhagyatott. Újból valóságos paradicsommá válik majd. „Libánon dicsősége” és „Karmel és Sáron ékessége” adatik majd neki.a Hogyan? A fogságból való hazatérésük után a zsidóknak újból lehetőségük lesz rá, hogy megműveljék és öntözzék a földjeiket, országuk pedig éppoly gazdagon termővé válik majd, mint korábban. Ezért csakis Jehovát illeti minden érdem. Az ő akarata miatt és támogatásával, illetve áldásával történik, hogy a zsidók ilyen paradicsomhoz hasonló állapotoknak örvendhetnek. Az emberek láthatják ’az Úrnak dicsőségét, Istenük ékességét’, amikor felismerik, hogy országuk bámulatos átalakítása Jehova kezének a munkája.
6. Ézsaiás szavainak mely fontos beteljesedése látható?
6 Izrael helyreállított országában viszont sor kerül Ézsaiás szavainak egy fontosabb beteljesedésére is. Izrael szellemi értelemben hosszú évek óta száraz, sivataghoz hasonló állapotban van. Mialatt a foglyok Babilonban voltak, a tiszta imádat szigorúan korlátozva volt. Nem volt templom, nem volt oltár és szervezett papság. A mindennapi áldozatot beszüntették. Ézsaiás most a helyzet megfordulásáról jövendöl. Olyan férfiak vezetésével, mint például Zerubbábel, Ezsdrás és Nehémiás, Izrael mind a tizenkét törzséből való személyek visszatérnek Jeruzsálembe, újjáépítik a templomot, és szabadon imádják Jehovát (Ezsdrás 2:1, 2). Ez valódi szellemi paradicsom!
Izzanak a szellemtől
7., 8. Miért van szükségük bizakodó szemléletmódra a zsidó foglyoknak, és hogyan nyújtanak buzdítást Ézsaiás szavai?
7 Ézsaiás könyve 35. fejezetének szavai örömtelien csengenek. A próféta fényes jövőt hirdet a bűnét megbánó nemzetnek. Valóban meggyőződéssel és derűlátóan beszél. Két évszázaddal később, a helyreállítás küszöbén a fogoly zsidóknak ugyanilyen meggyőződésre és derűlátásra van szükségük. Ézsaiás által Jehova prófétailag így buzdítja őket: „Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!” (Ézsaiás 35:3, 4).
8 Amikor véget ér a hosszú fogság, elérkezik a cselekvés ideje. A perzsa Czírus király, aki Jehova eszköze Babilon elleni bosszúja végrehajtására, kihirdeti, hogy Jehova imádata helyre lesz állítva Jeruzsálemben (2Krónika 36:22, 23). Szervezést igényel, hogy a héber családok ezrei előkészüljenek arra, hogy megtegyék a Babilonból Jeruzsálembe vezető veszélyes utat. Amikor megérkeznek, megfelelő lakóhelyről kell gondoskodniuk, és fel kell készülniük arra az óriási feladatra, hogy újjáépítsék a templomot és a várost. Néhány Babilonban lévő zsidónak ez talán ijesztőnek tűnik. Ez viszont nem olyan időszak, amikor gyengék vagy aggodalmaskodók lehetnek. A zsidóknak meg kell erősíteniük egymást, és bízniuk kell Jehovában. Ő biztosítja őket arról, hogy megmenekülnek.
9. Milyen nagyszerű ígéretet kapnak a visszatérő zsidók?
9 A babiloni fogságból szabadulóknak jó okuk lesz az örvendezésre, ugyanis a Jeruzsálembe való visszatérésükkor nagyszerű jövő vár rájuk. Ézsaiás így jövendöl: „Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta, és ujjong a néma nyelve” (Ézsaiás 35:5, 6a).
10., 11. Miért biztos, hogy a visszatérő zsidók számára Ézsaiás szavainak szellemi jelentésük volt, és mire utalnak ezek a szavak?
10 Jehova nyilvánvalóan szívén viseli népének szellemi állapotát. Korábbi hitehagyásukért hetvenéves fogsággal büntette meg a népet. Viszont amikor fegyelmezte őket, Jehova nem büntette népét vaksággal, siketséggel, bénasággal és némasággal. Izrael nemzetének helyreállításához tehát nincs szükség fizikai betegségek meggyógyítására. Jehova azt állítja helyre, ami elveszett, vagyis a szellemi egészséget.
11 A bűneiket megbánó zsidók meggyógyulnak, ugyanis visszanyerik szellemi érzékeiket: szellemi látásukat, valamint azt a képességet, hogy hallják Jehova szavát, engedelmeskedjenek neki és beszéljenek róla. Tudatára ébrednek annak, hogy közel kell maradniuk Jehovához. Jó viselkedésük által ’ujjonganak’ majd, örömmel dicsérve Istenüket. Aki korábban „sánta” volt, most buzgóvá és lendületessé válik Jehova imádatában. Jelképesen szólva „ugrándoz, mint szarvas”.
Jehova felüdíti a népét
12. Milyen mértékben áldja meg Jehova az országot vízzel?
12 Nehéz elképzelni a paradicsomi kertet víz nélkül. Az eredeti, Édenben levő Paradicsomban bőségesen volt víz (1Mózes 2:10–14). Az Izraelnek adott ország is „bővizű patakoknak, forrásoknak és mély vizeknek földe” volt (5Mózes 8:7). Helyénvaló ezért, hogy Ézsaiás a következő felüdítő ígéretet teszi: „a pusztában víz fakad, és patakok a kietlenben. És tóvá lesz a délibáb, és a szomjú föld vizek forrásivá; a sakálok lakhelyén, a hol feküsznek, fű, nád és káka terem” (Ézsaiás 35:6b, 7). Amikor az izraeliták újból megművelik a földet, azokat a területeket, ahol korábban sakálok kóboroltak, zöldellő, buján tenyésző növényzet borítja majd. A száraz és poros talajból „mocsár” lesz, ahol megterem a káka és más, vízben tenyésző nádfajták (Jób 8:11).
13. Mi az a bőséges szellemi víz, mely elérhetővé válik a helyreállított nemzet számára?
13 Még ennél is fontosabb az igazság szellemi vize, melyből bőségesen részesülnek a hazájukba visszatérő zsidók. Jehova ismeretet, buzdítást és vigaszt ad nekik a Szava által. Ezenfelül a hűséges idősebb férfiak és fejedelmek olyanok lesznek, „mint patakok száraz vidéken” (Ézsaiás 32:1, 2). A tiszta imádat támogatói, mint például Aggeus, Ezsdrás, Jésua, Nehémiás, Zakariás és Zerubbábel, valóban Ézsaiás próféciája beteljesedésének élő tanúbizonyságai lesznek (Ezsdrás 5:1, 2; 7:6, 10; Nehémiás 12:47).
A „szentség úta”
14. Mondd el, milyen a Babilon és Jeruzsálem közti utazás!
14 Mielőtt a fogságban levő zsidók fizikailag és szellemileg ilyen paradicsomi állapotoknak örvendhetnének, előbb még meg kell tenniük a hosszú és veszélyes utat Babilontól Jeruzsálemig. Ha a legrövidebb úton mennek, az azt jelenti, hogy mintegy 800 kilométert kell megtenniük száraz, barátságtalan vidéken. A kevésbé megerőltető útvonal 1600 kilométeres utazást jelent. Mindkét esetben hónapokat kell eltölteniük az utazással a természeti erőknek kitéve, és az a veszély fenyegeti őket, hogy mind vadállatokkal, mind pedig állatias emberekkel találkoznak. Akik hisznek Ézsaiás próféciájában, mégsem aggodalmaskodnak túlzott mértékben. Miért nem?
15., 16. a) Hogyan védelmezi Jehova a hűséges zsidókat a hazájukba vezető úton? b) Milyen értelemben gondoskodik még Jehova biztonságos útról a zsidók számára?
15 Ézsaiás által Jehova a következő ígéretet teszi: „lesz ott ösvény és út, és szentség útának hívatik: tisztátalan nem megy át rajta; hisz csak az övék az; a ki ez úton jár, még a bolond se téved el; nem lesz ott oroszlán, és a kegyetlen vad nem jő fel reá, nem is található ott, hanem a megváltottak járnak rajta!” (Ézsaiás 35:8, 9). Jehova helyreállította a népét! E nép tagjai az ő ’megváltottai’, és biztosítja szabad útjukat hazájukba. Vajon van szó szerinti kövezett, töltésen vezető és körülkerített út Babilontól Jeruzsálemig? Nincs, de Jehovának a népe fölötti védelme az útjuk során annyira biztos, mintha csak egy ilyen úton haladnának. (Vesd össze: Zsoltárok 91:1–16.)
16 A zsidók a szellemi veszélyektől is védve lesznek. A jelképes utat a „szentség útának” nevezik. A szent dolgokkal szemben tiszteletlenséget tanúsítók és a szellemileg tisztátalan személyek nem alkalmasak arra, hogy járjanak rajta. Semmi szükség rájuk a helyreállított országban. Akik elismerésben részesülnek, azokat helyes indítékok vezetik. Nem a nemzeti büszkeség szellemében vagy a saját érdekeik elérésére törekedve térnek vissza Júdába és Jeruzsálembe. A szellemi gondolkodású zsidók felismerik, hogy visszatérésük fő célja az, hogy helyreállítsák az országban Jehova tiszta imádatát (Ezsdrás 1:1–3).
Jehova népe örül
17. Hogyan vigasztalta meg Ézsaiás próféciája a hűséges zsidókat hosszú fogságuk alatt?
17 Ézsaiás próféciájának 35. fejezete örömteli hangnemben ér véget: „az Úr megváltottai megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek; és örök öröm fejökön, vígasságot és örömöt találnak; és eltűnik fájdalom és sóhaj” (Ézsaiás 35:10). A fogságban levő zsidók, akik erre a próféciára tekintettek vigaszért és reményért a száműzetésük alatt, talán eltűnődtek rajta, hogyan teljesednek majd be a jövendölés különféle részletei. Valószínű, hogy a prófécia sok részletét nem értették meg. Az mégis teljesen világos volt, hogy „megtérnek, és ujjongás között Sionba jönnek”.
18. Milyen módon váltja fel a babiloni fájdalmat és sóhajt a vigasság és az öröm a helyreállított országban?
18 Időszámításunk előtt 537-ben tehát asszonyok és gyermekek kíséretében mintegy 50 000 férfi (köztük több mint 7000 szolga) teszi meg a négy hónapos utat Jeruzsálemig, teljesen bízva Jehovában (Ezsdrás 2:64, 65). Alig néhány hónappal később újra felépül Jehova oltára, előkészítve ezzel a helyzetet a templom teljes újjáépítésére. Ézsaiás kétszáz éves próféciája beteljesedik. A nemzet Babilonban fájdalmat érzett és sóhajtozott, de most vigadozik és örül a helyreállított országban. Jehova teljesítette ígéretét. Helyreállt a paradicsom: szó szerint és szellemileg egyaránt!
Új nemzet születik
19. Miért kell azt mondanunk, hogy Ézsaiás próféciája csak korlátozottan teljesedik az i. e. hatodik században?
19 Ézsaiás könyve 35. fejezetének az i. e. hatodik századi teljesedése természetesen korlátozott. A hazatért zsidók által tapasztalt paradicsomi állapotok nem tartanak örökké. Idővel hamis vallásos tanítások és nacionalizmus szennyezi be a tiszta imádatot. A zsidók szellemileg újra fájdalmat éreznek és sóhajtoznak. Jehova végül elveti őket mint saját népét (Máté 21:43). Ismételt engedetlenségük miatt nem marad tartós az örvendezésük. Mindez arra mutat, hogy Ézsaiás könyve 35. fejezetének van egy további, nagyobb teljesedése.
20. Mi az új Izrael, mely az i. sz. első században jött létre?
20 A Jehovának tetsző időben létrejött egy másik, szellemi Izrael (Galácia 6:16). Jézus készítette elő a földi szolgálata alatt ennek az új Izraelnek a megszületését. Helyreállította a tiszta imádatot, és tanításainak köszönhetően újból folyni kezdett az igazság vize. Meggyógyította a betegeket, fizikailag és szellemileg egyaránt. Ujjongás hangzott fel, amint hirdették Isten Királyságának a jó hírét. Hét héttel a halála és feltámadása után a megdicsőített Jézus megalapította a keresztény gyülekezetet, egy szellemi Izraelt, mely zsidókból és más személyekből állt, akik mind meg lettek váltva Jézus kiontott vére által, Isten szellemi fiaiként és Jézus testvéreiként lettek nemzve, és fel lettek kenve szent szellemmel (Cselekedetek 2:1–4; Róma 8:16, 17; 1Péter 1:18, 19).
21. Az első századi keresztény gyülekezettel kapcsolatos milyen eseményeket tekinthetünk úgy, mint amik beteljesítik Ézsaiás próféciájának bizonyos jellegzetességeit?
21 A szellemi Izrael tagjainak írva Pál apostol utalt az Ézsaiás 35:3-ban olvasható szavakra: „Egyenesítsétek ki azért a lelankadt kezeket és az elerőtlenedett térdeket” (Héberek 12:12). Nyilvánvaló tehát, hogy az i. sz. első században teljesedtek egyszer az Ézsaiás könyvének 35. fejezetében található szavak. Jézus és a tanítványai szó szerint csodát tettek, látóvá téve a vakokat és hallóvá a siketeket. Képessé tették a ’sántákat’ arra, hogy járjanak, és a némákat arra, hogy beszéljenek (Máté 9:32; 11:5; Lukács 10:9). Ami még fontosabb, a helyes szívállapotúak kimenekültek a hamis vallásból, és szellemi paradicsomnak örvendtek a keresztény gyülekezeten belül (Ézsaiás 52:11; 2Korintus 6:17). Ahogyan a Babilonból visszatérő zsidókkal történt, ezek a kimenekült személyek is felismerték, hogy nagyon fontos a bizakodó, bátor szellem (Róma 12:11).
22. Hogyan kerültek a modern korban babiloni fogságba az őszinte, igazságot kereső keresztények?
22 Mi a helyzet napjainkban? Van-e Ézsaiás próféciájának további, teljesebb beteljesedése, mely érinti a keresztény gyülekezetet napjainkban? Igen, van. Az apostolok halála után az igazi felkent keresztények száma nagyon lecsökkent, és az egész világon virágzottak a hamis keresztények, a „gyom” (Máté 13:36–43; Cselekedetek 20:30; 2Péter 2:1–3). A XIX. században néhány őszinte egyén fokozatosan elkülönült a kereszténységtől, és kezdte keresni a tiszta imádatot, de felismeréseiken még ekkor is nyomot hagytak a Szentírással ellentétes tanítások. Jézus 1914-ben trónra lett emelve messiási Királyként, de a helyzet nem sokkal később borúsnak tűnt ezek előtt az őszinte igazságkeresők előtt. A prófécia teljesedéseként a nemzetek ’háborút indítottak ellenük, s legyőzték őket’, és ezeknek az őszinte keresztényeknek a jó hír prédikálására irányuló erőfeszítéseit visszafojtották. Tulajdonképpen babiloni fogságba kerültek (Jelenések 11:7, 8).
23., 24. Milyen módokon teljesednek Ézsaiás szavai 1919 óta Isten népe körében?
23 Ámde 1919-ben megváltozott a helyzet. Jehova kihozta népét a fogságból. Fokozatosan elvetették a hamis tanításokat, melyek addig megrontották imádatukat. Ennek eredményeként gyógyulást tapasztaltak. Szellemi paradicsomba kerültek, mely még napjainkban is tovább terjeszkedik az egész földön. Szellemi értelemben a vakok megtanulnak látni, a siketek pedig hallani: teljesen megértik Isten szent szellemének a működését, és állandóan tudatában vannak annak, hogy közel kell maradniuk Jehovához (1Tesszalonika 5:6; 2Timóteus 4:5). Az igaz keresztények nem némák többé, hanem buzgón vágynak rá, hogy ’ujjongjanak’, hirdessék a bibliai igazságokat másoknak (Róma 1:15). Azok, akik korábban szellemileg gyengék, vagyis ’sánták’ voltak, most buzgalmat és örömet tanúsítanak. Jelképesen szólva képesek ’ugrándozni, mint a szarvas’.
24 Ezek a helyreállított keresztények a „szentség útán” járnak. Ez az „út”, mely Nagy Babilonból egy szellemi paradicsomba vezet, minden szellemileg tiszta imádó előtt nyitva áll (1Péter 1:13–16). Számíthatnak Jehova védelmére, és bízhatnak benne, hogy nem járnak sikerrel Sátán állatias támadásai, melyekkel el akarja törölni az igaz imádatot (1Péter 5:8). Az engedetlenek és mindazok, akik ragadozó vadállatokhoz hasonlóan viselkednek, nem kapnak lehetőséget arra, hogy megrontsák azokat, akik Isten szent útján járnak (1Korintus 5:11). Ezen a védett területen a Jehova által megváltottak (felkentek és „más juhok” közül valók egyaránt) örömet találnak benne, hogy az egyedül igaz Istent szolgálják (János 10:16).
25. Lesz-e fizikai teljesedése Ézsaiás könyve 35. fejezetének? Magyarázd meg!
25 Mit mondhatunk a jövőről? Beteljesedik majd valamikor Ézsaiás próféciája fizikai értelemben? Igen. Jézusnak és apostolainak a csodálatos gyógyításai az első században megmutatták, hogy Jehova vágyik rá, és képes is rá, hogy a jövőben nagy méretekben is végrehajtson ilyen gyógyításokat. Az ihletett zsoltárok arról beszélnek, hogy örök élet lesz békés körülmények között a földön (Zsoltárok 37:9, 11, 29). Jézus paradicsomi életet ígért (Lukács 23:43). A Biblia az elejétől a végéig beszél arról a reményről, hogy létrejön egy szó szerinti paradicsom. Akkor a vakok, a siketek, a sánták és a némák mind végleg meggyógyulnak fizikailag. Elmúlik a fájdalom és a sóhaj. Tényleg határtalan ideig, igen, örökké tart majd az örvendezés (Jelenések 7:9, 16, 17; 21:3, 4).
26. Hogyan erősítik meg a mai keresztényeket Ézsaiás szavai?
26 Mialatt az igaz keresztények várják a fizikai paradicsom helyreállítását a földön, már most is élvezik a szellemi paradicsom áldásait. Derűlátóan néznek szembe a próbákkal és csapásokkal. Jehovába vetett rendíthetetlen bizalommal buzdítják egymást, megfogadva az intést: „Erősítsétek a lankadt kezeket, és szilárdítsátok a tántorgó térdeket. Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek!” Teljesen bíznak a prófétai ígéretben: „Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, a ki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!” (Ézsaiás 35:3, 4).
[Lábjegyzet]
a A Szentírás az ókori Libánont termékeny földként írja le, ahol sűrű erdők és fenséges cédrusok találhatók, szinte az Éden kertjével is felért (Zsoltárok 29:5; 72:16; Ezékiel 28:11–13). Sáron a folyóiról és tölgyfaerdőiről volt ismert; Kármel híres volt szőlőiről, gyümölcsöseiről és virággal borított hegyoldalairól.
[Egész oldalas kép a 370. oldalon]
[Képek a 375. oldalon]
A sivatagos helyek vízzel bőven öntözötté, nád és káka termőhelyévé válnak
[Kép a 378. oldalon]
Jézus meggyógyította a betegeket, fizikailag és szellemileg egyaránt