Isten Szava örökké fennmarad
„Istenünk beszéde [szava, Katolikus fordítás] mindörökre megmarad” (ÉSAIÁS 40:8).
1. a) Mit jelent itt „Istenünk szava”? b) Miben különböznek az emberek ígéretei Isten szavától?
AZ EMBEREK hajlamosak megbízni a köztiszteletben álló férfiak és nők ígéreteiben. De bármilyen kívánatosnak tűnnek is az ilyen ígéretek azoknak az embereknek, akik arra vágynak, hogy jobban menjen a soruk az életben, ezek az ígéretek Istenünk szavához viszonyítva olyanok csupán, mint a hervadó virág (Zsoltárok 146:3, 4). Több mint 2700 évvel ezelőtt Jehova Isten a következők megírására ihlette Ésaiás prófétát: „Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága! Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde [szava, K. f.] mindörökre megmarad” (Ésaiás 40:6, 8). Mi ez a fennmaradó ’szó’? Isten kijelentése az ő szándékáról. Ma ez a ’szó’ írott formában található meg a Bibliában (1Péter 1:24, 25).
2. Milyen magatartás és cselekedetek ellenére teljesítette Jehova az ókori Izráellel és Júdával kapcsolatos szavát?
2 Az ókori Izráel idejében élt emberek tapasztalták Ésaiás feljegyzésének igaz voltát. Jehova a prófétáin keresztül megjövendölte, hogy az iránta való nagyfokú hűtlenség miatt először Izráel tíz törzs királyságát, majd pedig Júda két törzs királyságát fogságba viszik (Jeremiás 20:4; Ámós 5:2, 27). Bár üldözték, sőt meg is ölték Jehova prófétáit, és elégettek egy tekercset, amely Isten figyelmeztető üzenetét tartalmazta, valamint Egyiptomhoz fordultak katonai segítségért, hogy elkerüljék a beteljesedését, Jehova szava mégsem vallott kudarcot (Jeremiás 36:1, 2, 21–24; 37:5–10; Lukács 13:34). Ezenkívül Isten ígérete, hogy visszaviszi a megbánást tanúsító zsidók maradékát a földjükre, rendkívüli módon teljesedett (Ésaiás 35. fejezet).
3. a) Az Ésaiás által feljegyzett ígéretek közül melyek azok, amelyek különösen fontosak számunkra? b) Miért vagy meggyőződve arról, hogy ezek a dolgok valóra válnak?
3 Ésaiáson keresztül Jehova azt is megjövendölte, hogy a Messiás által lesz egy igazságos uralom az emberiség felett, általa lesz szabadulás a bűntől és a haláltól, valamint a segítségével paradicsommá fogják alakítani a földet (Ésaiás 9:6, 7; 11:1–9; 25:6–8; 35:5–7; 65:17–25). Vajon ezek a dolgok is valóra válnak? Kétség sem fér hozzá! „Az Isten . . . nem hazudik.” Prófétai szavát a mi javunkra jegyeztette fel, és gondoskodott arról, hogy fennmaradjon (Titus 1:2, Újfordítású revideált Biblia; Róma 15:4).
4. Noha az eredeti bibliai kéziratok nem maradtak fenn, mégis miért igaz az, hogy Isten szava „élő”?
4 Jehova nem őrizte meg az eredeti kéziratokat, amelyekben benne vannak az ókori írnokainak ezekről a próféciákról készített feljegyzései. De „szava”, kijelentett szándéka, élő szónak bizonyult. Ez a szándék feltartóztathatatlanul halad előre, s eközben nyilvánvalóvá válnak az olyan emberek gondolatai és indítékai, akiknek hatással van az életére (Zsidók 4:12). Ezenkívül a történelmi feljegyzések azt mutatják, hogy az ihletett Írások megőrzése és fordítása is isteni gondviselés alatt állt.
Amikor megpróbálták megsemmisíteni
5. a) Milyen erőfeszítéseket tett egy szír király, hogy megsemmisítse az ihletett Héber Iratokat? b) Miért nem sikerült neki?
5 Többször is volt, hogy az uralkodók igyekezték megsemmisíteni az ihletett írásokat. Antiokhosz Epiphanész (ábra a 10. oldalon) szír király i. e. 168-ban oltárt emelt Zeusznak abban a templomban, amelyet Jehovának szenteltek. Felkutatta még a „törvénykönyveket” is, elégette őket, és kijelentette, hogyha valakinek ilyen Írások vannak a tulajdonában, az halálnak fia. Bármennyi példányt égetett is el Jeruzsálemben és Júdeában, nem tudta teljesen megsemmisíteni az Írásokat. A zsidó települések abban az időben szétszórva helyezkedtek el, sok területen, és minden zsinagógának volt saját tekercsgyűjteménye. (Vö. Cselekedetek 13:14, 15.)
6. a) Milyen nagyfokú erőfeszítést tettek azért, hogy megsemmisítsék a korai keresztények által használt Írásokat? b) Mi volt ennek a kimenetele?
6 Diocletianus római császár i. sz. 303-ban hasonló rendeletet hozott, hogy a keresztények összejöveteli helyeit rombolják le, „Írásaikat” pedig „égessék el”. Ez a pusztítás egy évtizeden át tartott. Bármilyen borzalmas volt is az üldözés, Diocletianus nem tudta kiirtani a keresztényiséget, és Isten azt sem engedte meg, hogy a császár megbízottai megsemmisítsenek minden másolatot ihletett Szavának akár egyetlen részéről is. De ahogy Isten Szavának a terjesztésére és prédikálására reagáltak, az ellenségek kinyilvánították, mi van a szívükben. Olyan emberekként azonosították magukat, akiket megvakított Sátán, és akik az ő akaratát viszik véghez (János 8:44; 1János 3:10–12).
7. a) Milyen erőfeszítéseket tettek Nyugat-Európában a bibliai ismeret terjedésének a megakadályozására? b) Mit valósítottak meg a Biblia fordításában és kiadásában?
7 A bibliai ismeret terjedésének a megakadályozására tett erőfeszítéseknek más formái is voltak. Amikor a latin nyelv már nem volt többé hétköznapokban beszélt nyelv, nem a pogány uralkodók, hanem az úgynevezett keresztények — VII. Gergely pápa (1073—1085) és III. Ince pápa (1198—1216) — voltak azok, akik tevőlegesen is szembeszálltak azzal, hogy az átlagemberek nyelvére lefordítsák a Bibliát. Az egyház hatalmával való szembeszállást igyekezvén megszüntetni, a római katolikus toulouse-i (Franciaország) zsinat 1229-ben kiadott egy rendeletet, mely szerint a laikusoknak nem lehetnek köznyelven bibliai könyveik. Erőszakos módon inkvizícióval akarták a rendeletet érvényre juttatni. Miután már 400 éve tartott az inkvizíció, mégis lefordították a teljes Bibliát olyan emberek, akik szerették Isten Szavát, s nyomtatott példányai mintegy 20 nyelven és egyéb nyelvjárásokban, a főbb részei pedig 16 további nyelven voltak forgalomban.
8. Mi történt Oroszországban a XIX. században a Biblia fordítását és terjesztését illetően?
8 De nem csak a római katolikus egyház igyekezett távol tartani a Bibliát az átlagemberektől. A XIX. század elején Pavsky, a szentpétervári teológiai főiskola professzora lefordította görög nyelvről orosz nyelvre a Máté evangéliumát. A Keresztény Görög Iratokból más könyveket is lefordítottak orosz nyelvre, melyeknek Pavsky volt a szerkesztője. Ezeket széles körben terjesztették egészen addig, míg az egyház 1826-ban mesterkedéssel rávette a cárt, hogy az Orosz Bibliatársulatot az orosz ortodox egyház „Szent szinódusának” az igazgatása alá helyezze, amely valójában betiltotta a társulat működését. Pavsky később a Héber Iratokat is lefordította héber nyelvről orosz nyelvre. Nagyjából ugyanabban az időben az ortodox egyház egyik rendfőnöke, Makarios szintén lefordította a Héber Iratokat héber nyelvről orosz nyelvre. Mindkettőjüket megbüntették erőfeszítéseikért, fordításukat pedig az egyház levéltárába tették. Az egyház elhatározta, hogy a Bibliának ószláv nyelven kell maradnia, amelyet akkoriban az átlagember nem tudott olvasni és nem értett meg. A „Szent szinódus” csak akkor kezdett el dolgozni 1856-ban a saját, szinódusi fordításán, amikor már nem lehetett elfojtani az embereknek az arra tett erőfeszítéseit, hogy megismerjék a Bibliát; s ezt olyan, gondosan formált irányelvek szerint végezte, hogy a fordításban mindenképpen olyan kifejezések legyenek, amelyek illenek az egyház nézeteihez. Ami tehát Isten Szavának a terjesztését illeti, a vallásvezetők szavaiból és tetteiből egyértelművé vált, mennyire elkülönül a szellemiségük attól, ami kívülről látszik (2Thessalonika 2:3, 4).
Védelmezve a Szót a megmásítástól
9. Hogyan mutatta ki néhány bibliafordító Isten Szava iránti szeretetét?
9 Az Írások fordítói és másolói között olyan emberek is voltak, akik igazán szerették Isten Szavát, és komoly erőfeszítéseket tettek azért, hogy hozzáférhetővé váljon bárki számára. William Tyndale-nek mártírhalált kellett halnia (1536-ban) azért, mert elérhetővé tette angol nyelven a Bibliát. Francisco de Enzinast bebörtönözte a katolikus inkvizíció (1544 után), amiért lefordította és kiadta a spanyol nyelvű Keresztény Görög Iratokat. Robert Morrison élete kockáztatásával (1807-től 1818-ig) fordította le a Bibliát kínai nyelvre.
10. Milyen példák mutatják, hogy voltak fordítók, akiket más hatások késztettek, nem az Isten Szava iránti szeretet?
10 Időnként azonban az Isten Szava iránti szereteten kívül egyéb tényezők is befolyásolták a másolók és a fordítók munkáját. Figyeljünk meg négy példát: 1. A szamaritánusok a jeruzsálemi templom vetélytársaként építettek egy templomot a Garizim-hegyen. Ennek alátámasztására a 2Mózes 20:17-nél egy betoldást fűztek be a Szamaritánus Pentateuchusba. Mintha a Tízparancsolat része lenne, hozzátették még azt a parancsot, hogy építsenek egy kőoltárt a Garizim-hegyen, és ott áldozzanak. 2. Az a személy, aki először fordította le Dániel könyvét a görög Septuagintához, túl szabad volt a fordításban. Olyan kijelentéseket fűzött bele, amelyekről úgy gondolta, hogy elmagyarázzák, illetve kiemelik azt, ami a héber szövegben van. Kihagyott részleteket, amelyekről úgy vélte, nem elfogadhatók az olvasók számára. Amikor a Dániel 9:24–27-ben található, Messiás megjelenésének idejével kapcsolatos próféciát fordította, meghamisította az ott szereplő időszakot, valamint hozzátett, megváltoztatott és felcserélt szavakat, kétségtelenül azért, hogy a próféciát olyanná alakítsa, amely látszólag támogatja a makkabeusok küzdelmét. 3. Időszámításunk szerint a IV. században egy latin tanulmányában a Háromság egyik túlbuzgó támogatója nyilvánvalóan úgy foglalta bele ezt a részt: „a mennyben, az Atya, az Íge és a Szent Lélek: és ez a három egy”, mintha az 1János 5:7-ből volna idézve. Később ezt a részt közvetlenül is beletették a latin Biblia kéziratába. 4. Franciaországban XIII. Lajos (1610—1643) felhatalmazta Jacques Corbint, hogy fordítsa le francia nyelvre a Bibliát a protestánsok erőfeszítéseinek az ellensúlyozásaként. Mivel ez volt a szándéka, Corbin betoldott néhány dolgot a szövegbe, ezek között volt egy utalás is „a mise szent áldozatára” a Cselekedetek 13:2-ben.
11. a) Hogyan maradt fenn Isten Szava néhány fordító becstelensége ellenére? b) Mennyi ókori kézirat maradt fenn bizonyítékként, hogy igazolni lehessen, mit mondott eredetileg a Biblia? (Lásd a bekeretezett részt.)
11 Jehova ugyan nem akadályozta meg, hogy ilyen módon megváltoztassák a Szavát, de az nem változtatott a szándékán sem. Milyen hatásai voltak ennek a változtatásnak? A Garizim-hegyre vonatkozó betoldások miatt Isten még nem használta fel a szamaritánus vallást eszközként az emberiség megáldására. Ez inkább arra bizonyíték, hogy bár a szamaritánus vallás azt állította, hogy hisz a Pentateuchusban, attól még nem lehetett arra számítani, hogy az igazságot tanítja (János 4:20–24). A szóhasználat megmásítása a Septuagintában nem akadályozta meg a Messiást abban, hogy a Dánielen keresztül megjövendölt időben jöjjön el. Ezenkívül bár a Septuagintát használták az első században, a zsidók nyilván megszokták, hogy zsinagógáikban héber nyelven hallják az Írások felolvasását. Ennek eredményeként „a nép várt”, amikor közeledett a prófécia beteljesedésének az ideje (Lukács 3:15). Ami pedig a betoldásokat illeti az 1János 5:7-nél, hogy támogassák a Háromságot, és a Cselekedetek 13:2-nél, hogy igazolják a misét, nem változtattak az igazságon. Idővel pedig teljes mértékben leleplezték a csalásokat. Az eredeti nyelven fennmaradt sok bibliai kézirat lehetőséget ad arra, hogy leellenőrizzük bármelyik fordítás hitelességét.
12. a) Milyen komoly változtatásokat tett néhány bibliafordító? b) Milyen messzire mentek el ezek?
12 Voltak egyéb próbálkozások is, hogy megváltoztassák az Írásokat, és ezek nem csak néhány vers átfogalmazására terjedtek ki. Ezek az igaz Isten kiléte elleni támadások voltak. A változtatások természete és mértéke már önmagában is világosan bizonyította, hogy ez a hatás olyan forrásból jött, amelyik sokkal hatalmasabb, mint bármely ember vagy emberi szervezet — igen, ez a hatás Jehova fő ellenségétől, Sátántól, az Ördögtől van. Engedve ennek a hatásnak, fordítók és másolók — egyesek buzgón, mások vonakodva — ihletett Szavából kezdték eltávolítani Isten tulajdonnevét, a Jehova nevet arról a több ezer helyről, ahol előfordult. Korábban néhány fordítás, amelyet héber nyelvről többek között görög, latin, német, angol, olasz és holland nyelvre készítettek, teljesen kihagyta az isteni nevet, vagy csak néhány helyen tartotta meg. A Keresztény Görög Iratokból is kivették.
13. Miért nem törölte ki az emberek emlékezetéből Isten nevét a Biblia megváltoztatására tett általánosan elterjedt erőfeszítés?
13 E dicsőséges nevet azonban nem törölték ki az emberek elméjéből. Azokba a fordításokba, amelyeket a Héber Iratokról spanyol, portugál, német, angol, francia és sok más nyelvre készítettek, becsületesen belevették Isten tulajdonnevét. A XVI. századra Isten tulajdonneve kezdett újra megjelenni számos héber fordításban, amelyet a Keresztény Görög Iratokról készítettek, a XVIII. századra német nyelvű, a XIX. századra horvát és angol nyelvű fordításban. Az emberek ugyan megpróbálhatják félresöpörni Isten nevét, de amikor eljön „Jehova napja”, akkor, amint azt Isten kijelenti, ’a pogányoknak meg kell tudniuk, hogy én vagyok Jehova’. Istennek ez a bejelentett szándéka nem marad el (2Péter 3:10, NW; Ezékiel 38:23, Komáromi fordítás; Ésaiás 11:9; 55:11).
Üzenet, mely eljut az egész földre
14. a) Hány európai nyelven nyomtatták ki a Bibliát a XX. századra, és milyen eredménnyel? b) Hány afrikai nyelven volt elérhető a Biblia 1914 végére?
14 A XX. század beköszöntével a Bibliát már 94 európai nyelven nyomtatták. A világnak ezen a részén így a Biblia kutatói ráébredtek arra a tényre, hogy világrengető események lesznek majd 1914-ben, a pogányok idejének a végén, és ez valóban így is történt! (Lukács 21:24). Mielőtt véget ért volna a történelmi jelentőségű 1914-es év, a Biblia — a teljes vagy néhány könyv belőle — 157 afrikai nyelven jelent meg a széles körben használt angol, francia és portugál nyelvűn kívül. Az alapok tehát megvoltak ahhoz, hogy megtanítsák a szellemileg felszabadító bibliai igazságokat az ott lévő sok törzshöz és nemzeti csoporthoz tartozó alázatos embereknek.
15. Milyen mértékben volt kapható az amerikai kontinensen élő emberek nyelvén a Biblia, amikor megkezdődtek az utolsó napok?
15 Amikor a világra elkövetkeztek a megjövendölt utolsó napok, a Biblia széles körben kapható lett az amerikai kontinensen. Európai bevándorlók hozták magukkal sokféle nyelvükön. Kiterjedt bibliaoktatási program volt folyamatban, nyilvános szónoklatokkal és a bibliai irodalmak fokozott terjesztésével, amelyeket a Nemzetközi Bibliakutatók adtak ki, ahogy akkoriban Jehova Tanúit ismerték. Ezenkívül a bibliatársulatok még 57 másik nyelven is nyomtatták a Bibliát, hogy kielégítsék a nyugati féltekén élő bennszülött lakosság igényét.
16., 17. a) Milyen mértékben vált elérhetővé a Biblia, amikor elérkezett az egész földre kiterjedő prédikálás ideje? b) Hogyan bizonyosodott be a Bibliáról igazán, hogy időtálló és igen nagy befolyással bíró könyv?
16 Amikor elérkezett az idő arra, hogy az egész földön prédikálják a jó hírt, mielőtt ’eljő a vég’, a Biblia nem volt újdonság Ázsiában és a Csendes-óceán szigetein (Máté 24:14). Már 232 olyan nyelven kiadták, amelyet a földnek ezen a részén általában beszélnek. Ezek közül néhány a teljes Biblia volt, sok a Keresztény Görög Iratok fordítása, mások pedig a Szent Iratok egy-egy könyve.
17 A Biblia semmiképpen sem azért maradt fenn, hogy csupán muzeális érték legyen. Az összes létező könyv közül ezt fordították le a legtöbb nyelvre, és ezt terjesztették el a legtöbb példányban. Az isteni tetszésnek ezzel a bizonyítékával összhangban, amit ebben a könyvben feljegyeztek, kezdett valóra válni. Tanításai és a mögötte lévő szellem ugyancsak maradandó hatással volt az emberek életére sok országban (1Péter 1:24, 25). De ennél többnek kellett történnie, sokkal többnek.
Emlékszel?
◻ Mi „Istenünk szava”, amely mindörökre fennmarad?
◻ Milyen kísérleteket tettek a Biblia megsemmisítésére, és milyen eredménnyel?
◻ Hogyan őrizték meg a Biblia sértetlenségét?
◻ Hogyan bizonyult az Isten szándékáról tett kijelentés élő szónak?
[Kiemelt rész a 12. oldalon]
Tudjuk valójában, hogy mit írt a Biblia eredetileg?
Mintegy 6000 héber, kézzel írott kézirat hitelesíti a Héber Iratok tartalmát. Ezek közül több is a keresztény kor előtti időből való. A teljes Héber Iratoknak legalább 19 fennmaradt kézirata még a mozgatható betűvel történő nyomtatás feltalálása előtti időből származik. Ezenkívül még ugyanebből az időből vannak olyan fordítások, amelyekről 28 más nyelvre készült fordítás.
A Keresztény Görög Iratokból mintegy 5000 görög nyelvű kéziratot vettek jegyzékbe. Az egyik eredetét még i. sz. 125 előttre teszik, mindössze néhány évvel az eredeti megírása utánra. Néhány töredékről pedig úgy vélik, jóval korábban készült. A 27 ihletett könyvből 22-nek 10—19 teljes, unciális írással készített kézirata van. A Biblia e részének könyvei közül a Jelenések könyvéről készült a legkevesebb — három — teljes, unciális kézirat. A teljes Keresztény Görög Iratokról készült egyik kézirat i. sz. a negyedik századból származik.
Egyetlen más ókori irodalomról sincs ilyen rengeteg ókori, hiteles bizonyíték.