Jehova Szava élő

Főbb gondolatok Ézsaiás könyvéből (II. rész)

ÉZSAIÁS hűségesen végzi prófétai megbízatását. Izrael tíztörzs-királysága elleni kijelentései már beteljesedtek. Most további gondolatokat közöl Jeruzsálem jövőjéről.

Jeruzsálem el fog pusztulni, a lakóit pedig fogságba viszik. A város elnéptelenedése azonban nem lesz végleges. Egy bizonyos idő elteltével az igaz imádat helyre lesz állítva. Ez az Ézsaiás 36:1—66:24 fő üzenete.a Ha megvizsgáljuk ezeknek a fejezeteknek a tartalmát, abból hasznot meríthetünk, ugyanis sok itt olvasható próféciának a fő, azaz végső beteljesedése napjainkban zajlik, vagy pedig a közeljövőben fog megtörténni. Ézsaiás könyvének ez a része izgalmas próféciákat tár fel a Messiásról is.

„ÍME, JÖNNEK NAPOK”

(Ézsaiás 36:1—39:8)

Ezékiás király uralkodásának 14. évében, i. e. 732-ben az asszírok betörnek Júdába. Jehova megígéri, hogy megvédi Jeruzsálemet. A város elfoglalásának a veszélye akkor szűnik meg, amikor Jehova angyala egymaga végez 185 000 asszír katonával.

Ezékiás megbetegszik. Jehova válaszol az imájára, meggyógyítja, és 15 évvel meghosszabbítja az életét. Amikor Babilon királya követeket küld, hogy kifejezze jókívánságait, Ezékiás ostobán minden kincsét megmutatja nekik. Ézsaiás közli Ezékiással Jehova üzenetét: „Íme, jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami házadban van, és amit ősatyáid összegyűjtöttek mind a mai napig” (Ézsaiás 39:5, 6). Kicsit több mint 100 évvel később a prófécia beteljesedik.

Válasz egy bibliai kérdésre:

38:8 — Mik voltak „a fokok”, melyeken az árnyék visszament? Mivel mind az egyiptomiak, mind a babiloniak már az i. e. VIII. században használták a napórát, ezek a fokok egy olyan napórának a lépcsőire vagy fokaira utalhattak, melyet talán Ezékiás apja, Aház szerzett be. Ám az is elképzelhető, hogy egy lépcsőről volt szó, mely a palotában volt. Talán volt egy oszlop a lépcső mellett, amely fokozatosan árnyékot vetett a lépcsőfokokra, és így időmérésre szolgálhatott.

Tanulságok nekünk:

36:2, 3, 22 Noha Sébnát elmozdították a sáfári megbízatásából, megengedték neki, hogy továbbra is a király szolgálatában maradjon, és ő legyen a titkár ahelyett, aki a helyére került (Ézsaiás 22:15, 19). Ha Jehova szervezetében valamilyen ok miatt megvonnak tőlünk egy felelősségteljes tisztséget, vajon nem kellene továbbra is Istent szolgálnunk olyan megbízatásban, melyet ő megenged nekünk?

37:1, 14, 15; 38:1, 2 A nyomorúság idején bölcsen tesszük, ha Jehovához fordulunk imában, és teljes bizalmunkat belé vetjük.

37:15–20; 38:2, 3 Amikor Jeruzsálemet az asszírok fenyegették, Ezékiást legfőképpen az bántotta, hogy a város elfoglalása szégyent hozna Jehova nevére. Amikor megtudta, hogy a betegsége halálos, nem pusztán saját maga miatt aggódott. Az sokkal inkább foglalkoztatta, hogy mi lesz Dávid királyi vonalával, ha utód nélkül hal meg. Az sem hagyta nyugodni, hogy ki fogja vezetni az asszírok elleni csatát. Ezékiáshoz hasonlóan mi is úgy vélekedünk, hogy Jehova nevének a megszentelése és szándékának megvalósulása fontosabb, mint a megmentésünk.

38:9–20 Ezékiásnak ez az éneke arra tanít minket, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint hogy képesek vagyunk Jehovát dicsérni.

„ÚJJÁÉPÜL”

(Ézsaiás 40:1—59:21)

Ézsaiás közvetlen azután, hogy Jeruzsálem pusztulásáról és annak következményéről, a babiloni fogságról jövendöl, a helyreállításról is beszél (Ézsaiás 40:1, 2). „Újjáépül” — olvashatjuk Jeruzsálemről az Ézsaiás 44:28-ban. A babilóniai istenek bálványképeit el fogják hurcolni ’úti holmiként’ (Ézsaiás 46:1). Babilon el lesz pusztítva. Mindez két évszázad elteltével valósággá válik.

Jehova „a nemzetek világosságául” fogja adni szolgáját (Ézsaiás 49:6). A babilóniai „egek”, vagyis az uralkodóosztály ’szertefoszlik, akár a füst’, az alattvalói pedig „elpusztulnak, mint a szúnyog”. Ám ’Sion fogoly leánya le fogja oldozni nyakáról a kötelékeket’ (Ézsaiás 51:6; 52:2). Jehova a következőket mondja azoknak, akik hozzá jönnek és figyelnek rá: „készségesen kötök veletek időtlen időkig tartó szövetséget a Dávid iránti szerető-kedvesség szerint” (Ézsaiás 55:3). Akik összhangban élnek Isten igazságos követelményeivel, ’gyönyörűséget találnak majd Jehovában’ (Ézsaiás 58:14). Azokat viszont, akik nem engedelmeskednek, a vétkeik ’elválasztják az Istenüktől’ (Ézsaiás 59:2).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

40:27, 28 — Miért mondta azt Izrael, hogy ’el van rejtve az útja Jehova elől, és elkerüli Istene figyelmét, hogy igazságot szolgáltasson neki’? Néhány zsidó Babilonban úgy érezhette, hogy az őket ért igazságtalanságok rejtve vannak Jehova előtt, vagy nem látja azokat. Emlékeztetve lettek, hogy a föld Teremtőjének, aki nem fárad el, és nem lankad el, nem esik a hatáskörén kívül Babilon.

43:18–21 — Miért mondták azt a fogságból hazatérőknek, hogy ’ne emlékezzenek a korábbiakra’? Ez nem azt jelentette, hogy el kellett volna felejteniük Jehova múltbeli megmentő tetteit. Jehova inkább azt akarta, hogy ’valami új’ miatt dicsőítsék őt, melyet ők maguk tapasztalnak majd, például hogy biztonságos lesz a hazautazásuk Jeruzsálembe, talán egy egyenesebb sivatagi úton. „Egy nagy sokaság” tagjainak, akik kijönnek „a nagy nyomorúságból”, szintén lesznek új és személyes okaik Jehova magasztalására (Jelenések 7:9, 14).

49:6 — Hogyan bizonyul a Messiás ’a nemzetek világosságának’, noha a földi szolgálata Izrael fiaira korlátozódott? Ez amiatt lehetséges, ami Jézus halála után történt. A Biblia az Ézsaiás 49:6-ot a tanítványaira alkalmazza (Cselekedetek 13:46, 47). Napjainkban a felkent keresztények — akiket az imádók nagy sokasága támogat — ’a nemzetek világosságaként’ szolgálnak „a föld végső határáig”, és felvilágosítják az embereket (Máté 24:14; 28:19, 20).

53:10 — Milyen értelemben lelte Jehova kedvét abban, hogy összetörje a Fiát? Biztosan fájt Jehovának, a könyörületes és együtt érző Istennek, amikor a szeretett Fiát szenvedni látta. Mindazonáltal kedvét lelte Jézus készséges engedelmességében, és mindabban, amit a szenvedése és a halála megvalósít (Példabeszédek 27:11; Ézsaiás 63:9).

53:11 — Mi az az ismeret, amely által a Messiás „igazságos állapotba hoz sokakat”? Ez az az ismeret, melyet Jézus akkor szerzett meg, amikor lejött a földre, emberré lett, és igazságtalanul szenvedett egészen a haláláig (Héberek 4:15). Ezáltal váltságáldozatról gondoskodott, melyre szükség volt, hogy a felkent keresztények és a nagy sokaság igazságos állapotban lehessenek Isten előtt (Róma 5:19; Jakab 2:23, 25).

56:6 — Kik ’az idegenből valók’, és hogyan „ragaszkodnak” Jehova szövetségéhez? ’Az idegenből valók’ Jézus ’más juhai’ (János 10:16). Azáltal ragaszkodnak az új szövetséghez, hogy engedelmeskednek a hozzá kapcsolódó törvényeknek, teljes mértékben együttműködnek az elrendezésekkel, amelyek e szövetség által léptek életbe, ugyanabból a szellemi táplálékból fogyasztanak, mint a felkent keresztények, és támogatják őket a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában.

Tanulságok nekünk:

40:10–14, 26, 28 Jehova hatalmas és gyengéd, mindenható és végtelenül bölcs. Tudása sokkal nagyobb, mint amit mi képesek lennénk felfogni.

40:17, 23; 41:29; 44:9; 59:4 A politikai szövetségesek és a bálványok „nem létezőnek számítanak” Isten előtt. Egyáltalán nem érdemes bízni bennük.

42:18, 19; 43:8 Ha becsukjuk a szemünket, és nem figyelünk Isten írott Szavára, valamint bedugjuk a fülünket, amikor ’a hű és értelmes rabszolgát’ felhasználva oktat, szellemi értelemben vakokká és süketekké válunk (Máté 24:45).

43:25 Jehova önmagáért törli el a törvényszegéseket. Az, hogy kiszabaduljunk a bűn és a halál kötelékéből, és hogy életet nyerjünk, másodlagos Jehova nevének a megszenteléséhez képest.

44:8 Maga Jehova támogat minket, aki erős és szilárd, mint egy kőszikla. Soha ne féljünk tanúskodni az istenségéről! (2Sámuel 22:31, 32).

44:18–20 A bálványimádás arról árulkodik, hogy romlott a szív. Semmi sem foglalhatja el szívünkben a Jehovát megillető helyet.

46:10, 11 Jehova képes előidézni, hogy ’az elhatározása megálljon’, vagyis meg tudja valósítani szándékát. Ez mindent elsöprően bizonyítja istenségét.

48:17, 18; 57:19–21 Ha Jehovára tekintünk megmentésért, közeledünk hozzá, és odafigyelünk a parancsolataira, olyan bőséges lesz a békénk, mint egy hömpölygő folyó, és igazságos tetteink, mint a tenger hullámai. Azok, akik nem szívlelik meg Isten Szavát, olyanok, mint „a háborgó tenger”. Nekik nincs békéjük.

52:5, 6 A babilóniaiak helytelenül úgy következtettek, hogy az igaz Isten gyenge. Nem ismerték fel, hogy Jehova népe az ő nemtetszését váltotta ki, és emiatt került Izrael rabszolgasorba. Amikor szerencsétlenség ér másokat, ne vonjunk le elhamarkodott következtetést annak okát illetően.

52:7–9; 55:12, 13 Legalább három okunk van arra, hogy örömmel részt vegyünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában. A lábunk „szépséges” azok szemében, akik szellemileg éhesek; „szemtől szemben” látjuk Jehovát, vagyis szoros kapcsolatot ápolunk vele; ezenkívül szellemi jólétnek örvendhetünk.

52:11, 12 Ahhoz, hogy képesítettek legyünk hordozni „Jehova edényeit”, melyek azok az értékes ajándékok, amiket Jehova a szent szolgálatra ad, szellemileg és erkölcsileg tisztának kell lennünk.

58:1–14 Ha valaki csak tetteti, hogy odaadó és igazságos, az hiábavaló. Az igaz imádókra jellemzőnek kell lennie, hogy őszinte odaadást mutatnak fel Isten iránt, és testvéri szeretetük tettekre indítja őket (János 13:35; 2Péter 3:11).

59:15b–19 Jehova figyelemmel kíséri az emberek ügyeit, és az általa jónak látott időben közbeavatkozik.

„ÉKES KORONA” LESZ

(Ézsaiás 60:1—66:24)

Az igaz imádat helyreállításáról az Ézsaiás 60:1 ezt jelenti ki mind az ókori időkre, mind napjainkra vonatkozóan: „Kelj fel, ó, asszony, árassz világosságot, mert eljött világosságod, és felragyogott rajtad Jehova dicsősége!” Sion ’ékes korona lesz Jehova kezében’ (Ézsaiás 62:3).

Ézsaiás Jehovához imádkozik a honfitársai érdekében, akik a babiloni fogság alatt megbánást fognak tanúsítani (Ézsaiás 63:15—64:12). Miután szembeállítja az igaz szolgákat a hamisakkal, a próféta kijelenti, hogy miként fogja Jehova megáldani azokat, akik őt szolgálják (Ézsaiás 65:1—66:24).

Válasz néhány bibliai kérdésre:

61:8, 9 — Mi ’az időtlen időkre szóló szövetség’, és kik „az utódok”? Ez az új szövetség, melyet Jehova a felkent keresztényekkel kötött. „Az utódok” kifejezés ’a más juhokra’ utal, azokra a milliókra, akik kedvezően reagálnak a felkentek által hirdetett üzenetre (János 10:16).

63:5 — Hogyan támogatja Istent a dühe? Isten dühe egy ellenőrzés alatt tartott érzés, jogos felháborodás. A dühe támogatja abban — és ösztönzi is arra —, hogy végrehajtsa igazságos ítéleteit.

Tanulságok nekünk:

64:6 A tökéletlen emberek nem tudják megmenteni magukat. Amikor a bűnök eltörléséről van szó, az igazságos tetteik nem érnek többet, mint egy beszennyezett ruha (Róma 3:23, 24).

65:13, 14 Jehova azzal áldja meg a hűséges szolgáit, hogy bőségesen kielégíti a szellemi szükségletüket.

66:3–5 Jehova gyűlöli a képmutatást.

„Ujjongjatok”

Mennyire megvigasztalhatták a helyreállításról szóló próféciák a Babilonban élő hűséges zsidó foglyokat! „Ujjongjatok — jelentette ki Jehova —, és mindörökké örüljetek annak, amit teremtek. Mert íme, Jeruzsálemet örömforrássá teremtem, és népét az ujjongás forrásává” (Ézsaiás 65:18).

Mi szintén olyan korban élünk, amikor sötétség borítja a földet, és a nemzetek sűrű homályban vannak (Ézsaiás 60:2). „Nehezen elviselhető, válságos idők” ezek (2Timóteusz 3:1). Éppen ezért Jehovának az Ézsaiás könyvében található üzenete, mely a megmentésről szól, nagyon buzdítóan hat ránk (Héberek 4:12).

[Lábjegyzet]

[Kép a 8. oldalon]

Tudod-e, mi volt a legfőbb oka annak, hogy Ezékiás azt kérte az imájában, hogy hadd meneküljön meg az asszíroktól?

[Kép a 11. oldalon]

„Mily szépséges a hegyeken annak lába, aki jó hírt hoz”