Hatodik fejezet

Jehova „igazságos Isten és Szabadító”

Ézsaiás 45:1–25

1—2. Miről biztosít bennünket az Ézsaiás könyvének 45. fejezete, és milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

JEHOVA ígéretei megbízhatóak. Ő a kinyilatkoztatások és a teremtés Istene. Újra meg újra az emberek ’igazságos Istenének és Szabadítójának’ bizonyul, tekintet nélkül arra, hogy milyen nemzethez tartoznak. Ez csak néhány azokból az igazságokból, amelyekről az Ézsaiás könyvének 45. fejezete szívmelengető módon biztosít bennünket.

² Az Ézsaiás könyvének 45. fejezete ezenkívül csodálatos példája annak, hogy Jehova képes prófétálni. Isten szelleme képessé teszi Ézsaiást arra, hogy távoli országokba lásson, és megfigyeljen évszázadokkal később bekövetkező eseményeket, valamint arra indítja, hogy egy olyan eseményt is leírjon, amelyet csak Jehova, az igaz próféciák Istene tud ilyen pontossággal megjövendölni. Mi ez az esemény? Hogyan érinti Isten népét Ézsaiás napjaiban? Érint bennünket napjainkban? Vizsgáljuk meg a próféta szavait!

Jehova jövendölése Babilon ellen

 3. Milyen élénken írja le az Ézsaiás 45:1–3a Czírus hódítását?

³ „Így szól az Úr felkentjéhez, Czírushoz, kinek jobbkezét megfogám, hogy meghódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, ő előtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak; én menéndek előtted, és az egyenetleneket megegyenesítem, az érczajtókat összetöröm, és leütöm a vaszárakat. Néked adom a sötétségnek kincseit és a rejtekhelyek gazdagságait” (Ézsaiás 45:1–3a).

 4. a) Miért hívja Jehova Czírust a „felkentjének”? b) Hogyan biztosítja majd Jehova Czírus győzelmét?

⁴ Jehova Ézsaiás által úgy beszél Czírushoz, mintha élne, bár Czírus Ézsaiás napjaiban még meg sem született (Róma 4:17). Mivel Jehova előre kinevezi Czírust egy különleges feladat elvégzésére, úgy lehet Czírusról beszélni, mint Isten „felkentjéről”. Isten vezeti őt, ezért nemzeteket fog legyőzni, királyok erejét veszi el, és képtelenné teszi őket a védekezésre. Majd, amikor Czírus Babilon ellen támad, Jehova gondoskodik róla, hogy a város kapui nyitva maradjanak, és olyan hasznavehetetlenné teszi azokat, mintha betört ajtók lennének. Czírus előtt fog vonulni, és minden akadályt elsöpör az útból. Végül Czírus csapatai elfoglalják a várost, és birtokba veszik a „rejtekhelyek gazdagságait”, a sötét pincékben tárolt kincseket. Ezt jövendöli Ézsaiás. Valóra válnak-e szavai?

5—6. Mikor és hogyan teljesedik be a Babilon eleséséről szóló prófécia?

⁵ Czírus i. e. 539-ben — mintegy kétszáz évvel azután, hogy Ézsaiás följegyzi ezt a próféciát — valóban megérkezik Babilon falaihoz, és ostrom alá veszi a várost (Jeremiás 51:11, 12). A babiloniak azonban nem aggódnak. Úgy érzik, hogy városuk bevehetetlen. Toronymagas falai az égnek merednek a mély vizesárkok mellett, melyeknek vizét az Eufrátesz táplálja; ez is hozzátartozik a város védelmi rendszeréhez. Több mint száz éven át nem volt olyan ellenség, amely képes lett volna egy csapásra bevenni Babilont! Babilon hatalmon levő uralkodója, Belsazár csakugyan annyira biztonságban érzi magát, hogy lakomát rendez az udvar tagjainak a részvételével (Dániel 5:1). Aznap éjjel — október 5-éről 6-ára virradó éjszaka — Czírus briliáns hadműveletet hajt végre.

⁶ A Babilontól feljebb levő egyik folyószakaszon Czírus hadmérnökei csatornát készítve elvezetik az Eufrátesz vizét, úgyhogy már nem dél felé, azaz a város irányába folyik. Nemsokára a folyó vízszintje Babilonban és Babilon körül annyira lecsökken, hogy Czírus csapatai végiggázolva a folyómederben be tudnak hatolni a város szívébe (Ézsaiás 44:27; Jeremiás 50:38). Bámulatos módon, épp úgy, ahogy Ézsaiás megjövendölte, a folyóra néző kapuk nyitva maradtak. Czírus csapatai beözönlenek Babilonba, elfoglalják a palotát, és végeznek Belsazár királlyal (Dániel 5:30). Egyetlen éjjel teljesen beveszik a várost. Babilon elesik, és a prófécia az utolsó betűig beteljesedik.

 7. Miért erősíti meg a keresztényeket annak a próféciának a rendkívüli beteljesedése, melyet Ézsaiás Czírusról írt?

⁷ Ennek a próféciának a pontos beteljesedése megerősíti a ma élő keresztények hitét. Alapos okuk van hinni abban, hogy a még be nem teljesedett bibliai próféciák is tökéletesen megbízhatóak (2Péter 1:20, 21). Jehova imádói tudják, hogy a Babilon i. e. 539-ben bekövetkezett elesésével előárnyékolt esemény — „Nagy Babilon” elesése — már 1919-ben bekövetkezett. De még várakozással tekintenek előre ennek a napjainkban fennálló vallásos szervezetnek a pusztulására, a Sátán irányítása alatt álló politikai rendszer megígért eltávolítására, Sátán mélységbe vetésére, és az új egek és új föld eljövetelére (Jelenések 18:2, 21; 19:19–21; 20:1–3, 12, 13; 21:1–4). Tudják, hogy Jehova próféciái nem üres ígéretek, hanem határozottan bekövetkező jövőbeli események leírásai. Az igaz keresztények bizalmát megerősíti, ha visszaemlékeznek arra, hogyan teljesedtek be minden részletükben Ézsaiásnak a Babilon eleséséről szóló próféciái. Tudják, hogy Jehova mindig beteljesíti szavát.

Miért részesíti kegyben Jehova Czírust?

 8. Mi az egyik oka annak, hogy Jehova megadta Czírusnak a Babilon feletti győzelmet?

⁸ Miután Jehova elmondja, hogy ki fogja legyőzni Babilont, és hogyan fogja ezt megtenni, a továbbiakban közli az egyik okát annak, hogy miért segíti győzelemre Czírust. Jehova prófétailag Czírushoz szól, és azt mondja, hogy ez azért történik, „hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr, a ki téged neveden hívtalak, Izráel Istene” (Ézsaiás 45:3b). Mennyire illő, hogy a bibliai történelem negyedik világhatalmának az uralkodója felismerje, hogy legnagyobb győzelmét annak a támogatása segítette elő, aki nála is nagyobb — Jehova, az egyetemes Szuverén. Czírusnak el kell ismernie, hogy Jehova, Izrael Istene az, aki elhívta, vagyis megbízta. A bibliai feljegyzésből megtudjuk, hogy Czírus valóban elismerte, hogy nagyszerű győzelmét Jehovának köszönheti (Ezsdrás 1:2, 3).

 9. Mi a második oka annak, hogy Jehova győzelemre segítette Czírust Babilon felett?

⁹ Jehova feltárja a második okát is annak, miért adta meg Czírusnak a Babilon feletti győzelmet: „Az én szolgámért, Jákóbért, és elválasztott Izráelemért neveden hívtalak el, szeretettel szólítálak, noha nem ismerél” (Ézsaiás 45:4). Czírus győzelme Babilon felett világrengető esemény. Jelzi egy világhatalom bukását és egy másik felemelkedését, ez pedig rányomja bélyegét az elkövetkező nemzedékek történelmére. A környező nemzetek, melyek izgatottan figyelték az eseményeket, mégis megdöbbentek volna, ha megtudják, hogy mindez néhány ezer „jelentéktelen” babiloni fogoly miatt volt — a zsidók, Jákob leszármazottai miatt. Jehova szemében azonban Izrael ókori nemzetének az életben maradt tagjai egyáltalán nem jelentéktelenek. Ők alkotják az ő ’szolgáját’. A föld minden nemzete közül ők jelentik a ’választottját’. Még ha Czírus korábban nem ismerte is Jehovát, Jehova felhasználja őt felkentjeként, hogy elfoglalja azt a várost, amely nem akarta elengedni foglyait. Istennek nem az a szándéka, hogy választott népe örökre idegen földön fogságban senyvedjen.

10. Mi a legfőbb oka annak, hogy Jehova felhasználja Czírust a babiloni világhatalom megdöntésére?

¹⁰ Van egy harmadik, még fontosabb oka annak, miért használja fel Jehova Czírust Babilon megdöntésére. Jehova ezt mondja: „Én vagyok az Úr és több nincs, rajtam kivül nincs Isten! felöveztelek téged, bár nem ismerél. Hogy megtudják napkelettől és napnyugattól fogva, hogy nincsen több rajtam kivül; én vagyok az Úr és több nincsen!” (Ézsaiás 45:5, 6). Igen, a babiloni világhatalom bukása Jehova istenségének a bizonyítéka; mindenkinek arról tanúskodik, hogy egyedül ő méltó az imádatra. Isten népének a kiszabadítása miatt sok nemzetből való emberek — kelettől nyugatig — elismerik majd, hogy Jehova az egyetlen igaz Isten (Malakiás 1:11).

11. Hogyan szemlélteti Jehova azt, hogy hatalmában áll megvalósítani a Babilonnal kapcsolatos szándékát?

¹¹ Emlékezzünk vissza, hogy Ézsaiás ezt a próféciát mintegy kétszáz évvel az esemény előtt jegyezte föl. Ezt hallva némelyek talán eltűnődtek: „Tényleg van hatalma Jehovának ahhoz, hogy beteljesítse?” A történelem bizonyítja, hogy van. Jehova elmagyarázza, miért ésszerű azt hinni, hogy valóra tudja váltani, amit kijelent: „Ki a világosságot alkotom és a sötétséget teremtem, ki békességet szerzek és gonoszt [bajt, »Úf.«] teremtek; én vagyok az Úr, a ki mindezt cselekszem!” (Ézsaiás 45:7). A világon minden — a fénytől a sötétségig — és az összes történelmi esemény — a békétől a bajokig — alá van vetve Jehova hatalmának. Éppen úgy, ahogy megteremti a nappali világosságot és az éjszakai sötétséget, úgy fog békét hozni Izraelnek és bajt Babilonra. Jehovának megvan a hatalma ahhoz, hogy megalkossa a világegyetemet, ezért hatalmában áll próféciáinak a beteljesítése is. Ez megnyugtatja ma a keresztényeket, akik szorgalmasan tanulmányozzák prófétai szavát.

12. a) Jehova akaratára mit teremnek a jelképes egek és föld? b) Milyen vigasztaló ígéretet tartalmaznak az Ézsaiás 45:8 szavai a ma élő keresztényeknek?

¹² Jehova találóan a természetben rendszeresen bekövetkező eseményekkel szemlélteti, mi vár a fogoly zsidókra: „Egek harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal, nyiljék meg a föld és viruljon fel a szabadulás, és igazság sarjadjon fel vele együtt; én az Úr teremtettem azt!” (Ézsaiás 45:8). Éppen úgy, ahogy a szó szerinti egek életadó esőt adnak, Jehova előidézi, hogy a jelképes egekből igazságosság hulljon népére. Éppen úgy, ahogy a szó szerinti föld megnyílik, és bőséges termést hoz, Jehova előidézi, hogy a jelképes föld az ő igazságos szándékával összhangban levő eseményeket teremjen — különösen azt, hogy Jehova népe kiszabaduljon a babiloni fogságból. 1919-ben Jehova előidézte, hogy az „ég” és a „föld” ehhez hasonló eseményeket teremjen, hogy kiszabadítsa népét. Ezeket látva a ma élő keresztények örvendeznek. Miért? Mert ezek az események megerősítik a hitüket, amint várják azt az időt, amikor a jelképes egek, Isten Királysága áldásokat hoz az igazságos földre. Akkor a jelképes egekből és földről sokkal nagyobb mértékben árad majd igazságosság és szabadulás annál, mint amilyen az ókori Babilon bukása idején volt tapasztalható. Milyen dicsőséges, végső beteljesedése lesz ez Ézsaiás szavainak! (2Péter 3:13; Jelenések 21:1).

A Jehova szuverenitásának elismeréséből fakadó áldások

13. Miért nevetséges az, hogy az emberek kétségbe vonják Jehova szándékait?

¹³ A jövőbeli örvendetes áldások leírása után hirtelen megváltozik a prófécia hangneme, és Ézsaiás kettős csapást jelent be: „Jaj annak, a ki alkotójával perbe száll, holott cserép a föld többi cserepeivel! Vajjon mondja-é az agyag alkotójának: Mit csinálsz? és csinálmányod ezt: Nincsenek kezei? Jaj annak, a ki atyjának mondja: Miért nemzesz? és az asszonynak: Miért szülsz?” (Ézsaiás 45:9, 10). Szemmel láthatóan Izrael fiai szembehelyezkednek azzal, amit Jehova jövendöl. Talán nem hiszik, hogy Jehova megengedi, hogy népét fogságba vigyék. Vagy talán kifogásolják azt a gondolatot, hogy Izraelt egy pogány nemzetből való király és nem egy Dávid házából származó király szabadítja meg. Az ilyen ellenvetések képtelenségének szemléltetésére Ézsaiás az ellenkező embereket kidobott agyagdarabhoz és cserépdarabokhoz hasonlítja, amelyek kétségbe merik vonni alkotójuk bölcsességét. Hogyan is mondhatná akkor a fazekas által formált tárgy azt, hogy a fazekasnak nincs keze vagy hatalma a formáláshoz! Milyen ostobaság! Az ellenkező emberek olyanok, mint a kisgyermekek, akik kétségbe merik vonni szüleik hatalmát.

14—15. Mit tárnak fel a „Szent” és a „Teremtő” kifejezések Jehováról?

¹⁴ Ézsaiás elmondja, mit válaszol Jehova az ilyen ellenkező embereknek: „Így szól az Úr, Izráelnek Szentje és Teremtője: Kérdezzétek meg a jövendőt tőlem, fiaimat és kezeim munkáját csak bízzátok reám! Én alkotám a földet, és az embert rajta én teremtém, én terjesztém ki kezeimmel az egeket, és minden seregöket én állatám elő. Én támasztottam őt fel igazságban, és minden útait egyengetem, ő építi meg városomat, és foglyaimat elbocsátja, nem pénzért, sem ajándékért, szóla a seregek Ura!” (Ézsaiás 45:11–13).

¹⁵ A „Szent” megjelölés Jehova szentségét emeli ki, a „Teremtő” pedig azt a teremtői jogát hangsúlyozza, hogy eldöntse, hogyan alakuljanak a dolgok. Jehova képes jövőbeli eseményekről tájékoztatni Izrael fiait, és gondját tudja viselni keze munkájának, vagyis népének. Szemmel láthatóan újra összefonódnak a teremtéssel és a kinyilatkoztatással kapcsolatos elvek. Mint az egész világegyetem Teremtőjének, Jehovának megvan a joga ahhoz, hogy úgy irányítsa az eseményeket, ahogy akarja (1Krónika 29:11, 12). Az előbb megvizsgált esetben a Szuverén Uralkodó úgy döntött, hogy a pogány Czírust lépteti színre, hogy kiszabadítsa Izraelt. Czírus eljövetele — bár a jövőben fog bekövetkezni — olyan biztos, mint ahogy a föld és az ég létezik. Izrael melyik fia meri hát bírálni az Atyát, a „seregek Urát”?

16. Miért kell Jehova szolgáinak alávetniük magukat Istennek?

¹⁶ Ézsaiás könyvének ugyanezek a versei egy további okot is feltárnak arra, hogy Isten szolgáinak miért kell alávetniük magukat Jehovának. Isten döntései mindig hasznára válnak a szolgáinak (Jób 36:3). Isten úgy alkotta meg a törvényeket, hogy népe a javára fordíthassa (Ézsaiás 48:17). Czírus napjaiban azok a zsidók, akik elfogadják Jehova szuverenitását, igaznak találják ezeket a szavakat. Czírus Jehova igazságosságával összhangban cselekszik, amikor hazaküldi őket Babilonból, hogy újjáépíthessék a templomot (Ezsdrás 6:3–5). Ma ehhez hasonlóan azok, akik alkalmazzák Isten törvényeit a mindennapi életükben, és akik alávetik magukat szuverenitásának, áldásoknak örvendenek (Zsoltárok 1:1–3; 19:8; 119:105; János 8:31, 32).

Más nemzetek is megáldatnak

17. Izraelen kívül kik merítenek hasznot Jehova szabadító tetteiből, és hogyan?

¹⁷ Nem Izrael az egyetlen nemzet, amely hasznot merít Babilon eleséséből. Ézsaiás ezt mondja: „Így szól az Úr: Égyiptom gyűjtött kincse [földművelő népe, »Katolikus fordítás«] és Kús nyeresége [kereskedői, »Kat.«] és a nagy termetű Szabeusok hozzád mennek és tieid lesznek, téged követnek, békókban járnak, előtted leborulnak és hozzád könyörögnek: Csak közted van az Isten és nincsen több Isten!” (Ézsaiás 45:14). Mózes napjaiban a nem izraeliták ’sok elegy népe’ csatlakozott az izraelitákhoz, amikor kivonultak Egyiptomból (2Mózes 12:37, 38). Ehhez hasonlóan idegenek fognak csatlakozni azokhoz a zsidó foglyokhoz, akik hazatérnek Babilonból. Ezeket a nem zsidókat nem fogják kényszeríteni, ők maguk mennek. Amikor Jehova azt mondja, hogy „előtted leborulnak és hozzád könyörögnek”, arra utal, hogy ezek az idegenek készségesen alárendelik magukat és engedelmeskednek Izraelnek. Ha bilincset viselnek, ezt önkéntesen teszik, kifejezve, hogy készek Isten szövetséges népét szolgálni, amelyről azt fogják mondani: „közted van az Isten.” Jehovát imádják majd prozelitákként Istennek Izraellel kötött szövetségéből fakadó gondoskodása alatt (Ézsaiás 56:6).

18. Kik és hogyan merítenek ma hasznot abból, hogy Jehova kiszabadította „az Isten Izraelét”?

¹⁸ 1919 óta, amikor „az Isten Izraele” kiszabadult a szellemi fogságból, Ézsaiás szavai nagyobb beteljesedést nyertek, mint Czírus napjaiban. Világszerte milliók mutatják ki, hogy készek Jehovát szolgálni (Galácia 6:16; Zakariás 8:23). Mint az Ézsaiás által említett ’földművelők’ és a ’kereskedők’, ők is örömmel ajánlják fel fizikai erejüket és anyagi forrásaikat az igaz imádat támogatására (Máté 25:34–40; Márk 12:30). Átadják magukat Istennek, az ösvényén járnak, és örömmel válnak a rabszolgáivá (Lukács 9:23). Csak Jehovát imádják, és hasznot merítenek abból, hogy együttműködnek Jehova ’hű és értelmes rabszolgájával’, amely különleges szövetséges kapcsolatban van Istennel (Máté 24:45–47; 26:28; Héberek 8:8–13). Bár ezek a ’földművelők’ és ’kereskedők’ nincsenek benne ebben a szövetségben, a javukra fordítják azt, engedelmeskednek a vele kapcsolatos törvényeknek, és bátran hirdetik: „nincsen több Isten!” Mennyire izgalmas a saját szemünkkel látni ma, hogy milyen nagymértékben nő a számuk az igaz imádat e készséges támogatóinak! (Ézsaiás 60:22).

19. Mi fog azokkal történni, akik ragaszkodnak a bálványimádáshoz?

¹⁹ Miután a próféta feltárja, hogy olyan emberek fognak jönni, hogy Jehovát imádják, akik a nemzetekhez tartoznak, így kiált fel: „Bizony Te elrejtőzködő Isten vagy, Izráelnek Istene, szabadító!” (Ézsaiás 45:15). Bár Jehova jelenleg nem mutatja ki a hatalmát, a jövőben nem fogja többé elrejteni magát. Megmutatja majd, hogy ő Izrael Istene, népe Szabadítója. De Jehova nem lesz azok Szabadítója, akik a bálványokban bíznak. Az ilyenekről ezt mondja Ézsaiás: „Szégyent vallanak és gyalázatot mind, egyetemben gyalázatban járnak a bálványok faragói” (Ézsaiás 45:16). Megaláztatásuk többet foglal majd magában, mint csupán átmeneti kegyvesztést és szégyent. A halálukat jelenti — az ellenkezőjét annak, amit Jehova a továbbiakban Izraelnek ígér.

20. Hogyan részesül Izrael „örök szabadulásban”?

²⁰ „És Izráel megszabadul az Úr által [Jehovával egységben, »NW«] örök szabadulással, nem vallotok szégyent és gyalázatot soha örökké” (Ézsaiás 45:17). Jehova örök megmentést ígér Izraelnek, de ennek feltétele van. Izraelnek „Jehovával egységben” kell maradnia. Amikor Izrael megtöri ezt az egységet azzal, hogy elveti Jézust mint Messiást, a nemzet el fogja veszíteni a kilátását az „örök szabadulásra”. Izraelben némelyek azonban hitet gyakorolnak Jézusban, és ők lesznek a magja Isten Izraelének, amely átveszi a testi Izrael szerepét (Máté 21:43; Galácia 3:28, 29; 1Péter 2:9). A szellemi Izrael sose lesz megalázva. „Örök szövetségbe” vétetik fel (Héberek 13:20).

Jehova megbízható a teremtésben és a kinyilatkoztatásban

21. Hogyan mutatja Jehova, hogy teljesen megbízható a teremtésben és a kinyilatkoztatásban?

²¹ Bízhatnak a zsidók Jehovának abban az ígéretében, hogy Izrael elnyeri az örök szabadulást? Ézsaiás ezt válaszolja: „így szól az Úr, a ki az egeket teremté; Ő az Isten, a ki alkotá a földet és teremté azt és megerősíté; nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá: Én vagyok az Úr és több nincsen! Nem titkon szóltam, a sötétség földének helyén; nem mondtam Jákób magvának: hiába keressetek engem! én, az Úr, igazságot szólok, és megjelentem, a mik igazak” (Ézsaiás 45:18, 19). Ebben a fejezetben negyedszer és utoljára Ézsaiás súlyos prófétai üzenet elmondásába kezd ezzel a kifejezéssel: „így szól az Úr” (Ézsaiás 45:1, 11, 14). Mit mond Jehova? Azt, hogy a teremtésben és a kinyilatkoztatásban egyaránt megbízható. „Nem hiába” teremtette a földet. Ehhez hasonlóan nem kéri arra népét, Izraelt, hogy „hiába” keresse őt. Éppen úgy, ahogy az Isten földre vonatkozó szándéka meg fog valósulni, Istennek a választott népével kapcsolatos szándéka is megvalósul. A hamis isteneket szolgálók kijelentéseivel ellentétben, Jehova szavai nyilvánosan hallhatók. Szavai igazak, és be fognak teljesedni. Szolgái nem fogják őt hiába szolgálni.

22. a) Mi felől lehetnek biztosak a babiloni fogságban levő zsidók? b) Mi felől biztosak ma a keresztények?

²² Istennek a babiloni fogságban levő népét ezek a szavak megerősítik abban, hogy az Ígéret földje nem marad elhagyatott. Újra lakni fogják. Jehova rájuk vonatkozó ígéretei pedig valóra válnak. Tágabb értelemben Ézsaiás szavai ma biztosítják Isten népét arról, hogy a föld nem fog elpusztulni — nem fog szénné égni, ahogy némelyek gondolják, vagy megsemmisülni egy atomtámadásban, amitől mások rettegnek. Isten szándéka szerint a föld mindörökre megmarad, gyönyörű paradicsommá alakul, és igazságos lakók fogják lakni (Zsoltárok 37:11, 29; 115:16; Máté 6:9, 10; Jelenések 21:3, 4). Igen, ahogy Izrael esetében, Jehova szavai megbízhatónak bizonyulnak ebben is.

Jehova kiterjeszti irgalmát

23. Mi lesz a sorsuk azoknak, akik bálványokat imádnak, és mi lesz Jehova imádóival?

²³ Izrael megmentését hangsúlyozzák Jehova következő szavai: „Gyűljetek egybe és jőjjetek elő, közelegjetek mind, a kik a népek közül megszabadultatok; nem tudnak semmit, a kik bálványuk fáját hordják, és könyörögnek oly istenhez, a ki meg nem tart! Jelentsétek meg és hozzátok elő, sőt egyetemben tanácskozzanak: ki mondta meg ezt régtől fogva és jelenté meg előre? Vajjon nem én, az Úr? És nincs több Isten nálam, igaz Isten és megtartó [igazságos Isten és Szabadító, »Kat.«] nincs kívülem” (Ézsaiás 45:20, 21). Jehova kéri a megszabadulókat, hogy hasonlítsák össze megmenekülésüket a bálványimádók sorsával (5Mózes 30:3; Jeremiás 29:14; 50:28). A bálványimádók istenei, akikhez imádkoznak, és akiknek szolgálnak, tehetetlen istenek, ezért képtelenek megmenteni őket, „nem tudnak semmit”. Imádni őket hiábavaló — egyszerűen semmit sem ér. Jehova imádói azonban úgy találják, hogy neki hatalmában áll megvalósítani olyan eseményeket, amelyeket „régtől fogva” megjövendölt, beleértve a babiloni fogságban levő népe megmentését. Ez a hatalom és jövőbe látás megkülönbözteti Jehovát minden más istentől. Ő valóban „igazságos Isten és Szabadító”.

„A megmentést a mi Istenünknek köszönhetjük”

24—25. a) Milyen meghívást hirdet ki Jehova, és miért lehetünk biztosak az ígéretei beteljesedésében? b) Mit követel meg jogosan Jehova?

²⁴ Jehovát az irgalma arra indítja, hogy ezt a meghívást hirdesse ki: „Térjetek én hozzám, hogy megtartassatok földnek minden határai, mert én vagyok az Isten, és nincsen több! Magamra esküdtem és igazság jött ki számból, egy szó, mely vissza nem tér: hogy minden térd nékem hajol meg, rám esküszik minden nyelv! Csak az Úrban van, így szólnak felőlem, minden igazság és erő, Ő hozzá mennek, és megszégyenülnek mindazok, a kik reá haragusznak. Az Úrban igazul meg és dicsekszik Izráelnek egész magva!” (Ézsaiás 45:22–25).

²⁵ Jehova azt ígéri Izraelnek, hogy megmenti Babilonban azokat, akik hozzá térnek. Lehetetlen, hogy ne váljon valóra próféciája, mert Jehovának megvan mind a vágya, mind a képessége arra, hogy megmentse népét (Ézsaiás 55:11). Isten szavai már önmagukban is megbízhatók, de akkor még inkább, amikor Jehova esküvel erősíti meg őket (Héberek 6:13). Azoktól, akik el akarják nyerni a kegyét, jogosan megköveteli az engedelmességet („minden térd nékem hajol meg”) és az állásfoglalást („rám esküszik minden nyelv”). Azok az izraeliták, akik állhatatosan kitartanak Jehova imádatában, megmenekülnek. Dicsekedhetnek majd azzal, amit értük tesz Jehova (2Korintus 10:17).

26. Hogyan válaszol egy ’minden nemzetből való nagy sokaság’ Jehovának arra a meghívására, hogy térjen hozzá?

²⁶ Ám Isten meghívása, hogy térjenek hozzá, nem korlátozódik az ókori Babilonban levő foglyokra (Cselekedetek 14:14, 15; 15:19; 1Timóteus 2:3, 4). Ez a meghívás még mindig hallható, és egy ’minden nemzetből való nagy sokaság’ válaszol rá, ezt hirdetve: „A megmentést a mi Istenünknek köszönhetjük . . . és a Báránynak [Jézusnak]!” (Jelenések 7:9, 10; 15:4). Minden évben gyarapodik a nagy sokaság azáltal, hogy újabb százezrek Istenhez térnek, teljes mértékben elismerik szuverenitását, és nyilvánosan kijelentik, hogy engedelmességgel tartoznak neki. Ezenkívül lojálisan támogatják a szellemi Izraelt, „Ábrahám magvát” (Galácia 3:29). Azzal fejezik ki, hogy szívesen fogadják Jehova igazságos uralmát, hogy világszerte hirdetik: „Csak az Úrban van . . . minden igazság és erő.”a Pál apostol a rómaiaknak írt levelében a Septuagintából idézi az Ézsaiás 45:23-at, hogy rámutasson: végül minden élő elismeri majd Isten szuverenitását, és szüntelenül dicséri nevét (Róma 14:11; Filippi 2:9–11; Jelenések 21:22–27).

27. Miért bízhatnak ma a keresztények teljes mértékben Jehova ígéreteiben?

²⁷ Miért bízhatnak a nagy sokaság tagjai abban, hogy ha Istenhez térnek, akkor megmenekülnek? Mert Jehova ígéretei megbízhatók, ahogy az Ézsaiás könyvének 45. fejezetében olvasható prófétai szavak is világosan mutatják. Ahogy Jehovának megvolt a hatalma és bölcsessége ahhoz, hogy megteremtse az egeket és a földet, úgy megvan a hatalma és a bölcsessége ahhoz is, hogy valóra váltsa a próféciáit. És ahogy beteljesítette a Czírussal kapcsolatos próféciát, úgy az összes olyan bibliai próféciát valóra váltja majd, amely még beteljesedésre vár. Jehova imádói ezért biztosak lehetnek abban, hogy Jehova újra „igazságos Istennek és Szabadítónak” fog bizonyulni.

[Lábjegyzet]

[Képek a 80., 81. oldalon]

Jehova, aki világosságot alkot és sötétséget teremt, képes békét hozni és bajokat is előidézni

[Kép a 83. oldalon]

Jehova előidézi majd, hogy az „egekből” áldás hulljon, „a föld” pedig szabadulást teremjen

[Kép a 84. oldalon]

Vajon kidobott cserépdarabok kétségbe vonhatják alkotójuk bölcsességét?

[Kép a 89. oldalon]

Jehova nem hiába teremtette a földet