A Messiás szenvedése abban jutott csúcspontra, hogy átszúrták, összetörték és megsebesítették — ezek a kemény szavak erőszakos, fájdalmas halálra utalnak. De halálának megváltó ereje van; alapot biztosít azok talpra állításához, akik eltévelyedtek a vétkekben és a bűnben, és segít nekik békére lelni Istennel.

De emlékezzünk arra, hogy egyáltalán nem azért szenvedett, mintha valamilyen bűne lett volna. „Krisztus is szenvedett értetek — mondja Péter —, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait. Ő nem követett el bűnt, és megtévesztés sem találtatott a szájában. Bűneinket maga vitte saját testében az oszlopra, hogy többé ne legyen közünk a bűnökhöz, és az igazságosságnak éljünk. És »az ő sebei által gyógyultatok meg«” (1Péter 2:21, 22, 24).