Jehova kivonja kardját!
„Mindazoknak, akik húsból valók, meg kell tudniuk, hogy én, Jehova, magam vontam ki kardomat hüvelyéből” (EZÉKIEL 21:5).
1. Kik ellen forgatta a kardját Jehova Júdában és Izraelben?
JEHOVA kardja jogosan vált ki rettegést az ellenségeiben. Amikor Júda és Izrael királyságainak bűnösei ellen forgatta, tudták-e valójában mi történik? Igen, tudomásukra hozták, hogy Jehova vonta ki jelképes kardját hüvelyéből (Ezsdrás 9:6–9; Nehémiás 1:8; 9:26–30).
2. Mit mondott Jehova az ő „kard”-járól, és milyen kérdéseket vetett fel?
2 Isten az ő prófétáján és őrállóján, Ezékielen keresztül ezt mondta: „Mindazoknak, akik húsból valók, meg kell tudniuk, hogy én, Jehova, magam vontam ki kardomat hüvelyéből” (Ezékiel 21:5). Vajon ezek a szavak csupán az ősidőkre vonatkoznak? Vagy számunkra is jelentenek valamit?
Jeruzsálem ítéletének előrejelzése
3. Mit mondott el Ezékiel a száműzötteknek Babilóniában, és milyen modernkori párhuzama van ennek?
3 Jehova diadalszekere újra mozgásba jött, és Ezékiel lakóhelye is változott. Mintha Isten diadalszekérhez hasonló mennyei szervezete ment volna el a megfigyelési helyére, az Olajfák-hegye fölé. Onnan jövendölte meg Jézus a Jeruzsálemre i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulást; azt a megsemmisítést, amely a kereszténység végpusztulásának prófétai előképe (Márk 13:1–20). Maga Ezékiel elragadtatott a Kébár folyó mellől, de ezúttal Jehova szelleme visszavitte száműzetésének házába, Babilóniába. Ott elmondta a többi száműzöttnek ’mindazt, amit Jehova láttatott vele’. Ma ehhez hasonlóan az Isten felkent „őrőllója” és tanútársai mindent elmondanak, ami a mennyei diadalszekér Utasa kinyilatkoztatott nekik (Ezékiel 11:22–25).
4. Hogyan reagáltak a száműzött zsidók Ezékiel jelképes cselekedeteire?
4 Ezékiel szimbolikus cselekedetekkel megmutatta a száműzött zsidóknak, hogy nemzeti katasztrófa fenyeget. (Olvasd fel Ezékiel 12:1–7.) A próféta ’száműzetéshez való útiholmit’ hurcolt, jelezvén azt a néhány tárgyat, amiket a foglyok a vállukon vinni tudnak. Nemsokára rémület fog uralkodni az ostromlott Jeruzsálemben. Noha sokan nem vették komolyan az ilyen figyelmeztetéseket, Ezékielnek meg kellett mondania az embereknek: „Nem lesz több halasztás.” Ma is semmibe veszik a figyelmeztetéseket és próféciákat, de mi sokat tehetünk az igazságkeresők érdekében, hogy segítsünk nekik bizalmukat azok beteljesedésébe vetni (Ezékiel 12:8–28).
5. Mivel „Jehova napja” küszöbön volt, milyen leleplezések váltak esedékessé?
5 Azoknak, akik nem figyeltek Jehova őrállójára, meg kellett tudniuk, hogy megérzik majd Jehova „kardját”. Ezért azokat, akik felelősek Jeruzsálem és Júda biztonságának téves értelmezéséért, le kellett leplezni. A hamis prófétákat kártékony rókákhoz hasonlította a jövendölés, és rámutatott, hogy a hazugok omladozó falakat vakoltak, vagyis az emberek hiábavaló terveket szőttek. A hamis prófétanőket is leleplezte Ezékiel. „Jehova napja” a küszöbön állt, orcája azok ellen fordult, akik ’elpártoltak tőle’, azaz ’Isten követésétől távolra adták át magukat’. Ha mi átadtuk magunkat Jehovának, bizonyára soha nem akarunk elpártolni szent szolgálatától (Ezékiel 13:1—14:11).
6. Meg tudta-e menteni Júda nyakas népét valamely ember, és mire tanít ez bennünket?
6 Ki tudja megmenteni Júda csökönyös népét? Még az igazságos Noé, Dániel, és Jób sem tudja megszabadítani őket, amikor Isten ráhozza ítéletét a földjükre. Ha tapasztalni akarjuk szabadítását, akkor viselnünk kell személyes felelősségünket Isten előtt és cselekednünk kell az ő akaratát (Ezékiel 14:12–23; Róma 14:12).
7. Mihez volt hasonlítva Júda, és mégis mit létesített Isten a hűségesekkel?
7 Hűtlen lakosai miatt Júda jó gyümölcsök nélküli vadszőlőhöz hasonló, amely csak a tűzre való (Ezékiel 15:1–8). Talált gyermekhez is hasonló, akit Isten megszabadított Egyiptomból és felnevelt érett nővé. Jehova feleségül vette őt, de ő hamis istenekhez fordult és szellemi házasságtöréséért pusztulást kell szenvednie. Isten ennek ellenére ’határtalan ideig tartó szövetséget alapít’ a hűségesekkel — az új szövetséget a szellemi Izraellel (Ezékiel 16:1–63; Jeremiás 31:31–34; Galata 6:16).
8. a) Mihez volt hasonlítva Babilon és Egyiptom? b) Milyen hatással kellene hogy legyen ránk Sedékiás esküszegése?
8 Ezek után a prófécia Babilon és Egyiptom uralkodóit nagy sasokhoz hasonlítja. Egyikük letöri egy cédrusfa csúcsát azáltal, hogy eltávolítja Jojákin királyt és Sedekiással helyettesíti. Noha Sedékiás hűségesküt tett Nebukadnezárnak, megszegte azt, a másik sastól, Egyiptom uralkodójától kérve katonai segítséget. Ha Sedékiás Isten nevét hívta segítségül esküje alkalmával, az esküszegése szégyent hozott Jehovára. Már annak puszta gondolata is, hogy szégyent hoznánk Istenre, vissza kellene hogy tartson minket a szószegéstől. Igazán kiváltság számunkra, hogy az isteni nevet viselhetjük mint Jehova Tanúi! (Ezékiel 17:1–21).
9., 10. a) Milyen prófécia van feljegyezve Ezékiel 17:22–24-ben, és mit kell tennünk, ha javunkra akarjuk fordítani a beteljesedését? b) Ki a felelős magatartásunk következményeiért?
9 Ezután a bátorító messiási prófécia következik. (Olvasd fel Ezékiel 17:22–24.) Az itt szereplő „gyengéd” maga a messiási Király, Jézus Krisztus. Jehova a mennyei Sion hegyére plántálta őt, és így „fenséges cédrus”-sá kellett lennie, védelem és áldás forrásává, midőn uralkodik a föld felett (Jelenések 14:1). Ez valóban felbátoríthat bennünket.
10 Ha azonban javunkra akarjuk fordítani a messiási prófécia beteljesedését, meg kell őriznünk a jó viszonyt Jehovával. Ezékiel száműzött társai nyilvánvalóan azt gondolták, hogy nagyon jól állnak Isten előtt, és elődeiket okolták szenvedéseikért. A próféta azonban rámutatott, hogy minden személy a saját magatartásáért felelős (Ezékiel 18:1–29; vö. Jeremiás 31:28–30). Aztán egy felszólítás következik. (Olvasd fel Ezékiel 18:30–32.) Igen, Jehova irgalmas a megtérők iránt, nem gyönyörködik senkinek a halálában. Éppen ezért ezt mondja Isten: ’Térjetek meg azért és éljetek, ó emberek!’ (Vö. 2Péter 3:9.)
11. Mihez voltak hasonlítva Júda uralkodói, és minek kellett történnie Júdával, amikor Jehova „kardja” lesújtott rá?
11 Egy Júda elestéről szóló gyászénekben, fiatal oroszlánhoz hasonlították uralkodóit. Joakház egyiptomi fogságban halt meg, Joakim Nebukadnezár fogságába került, Jojákint Babilonba száműzték. Utána Nebukadnezár Sedékiást ültette Júda trónjára, ő azonban fellázadt. Végül Sedékiást ketrecbe zárt oroszlánként fogságra vitték Babilonba. A prófétai gyászéneknek megfelelően, i. e. 607-ben Júda elpusztult szőlő lett, „nincs rajta többé erős vessző, királyi pálca”. Levágta őt Jehova „kardja”! (Ezékiel 19:1–14; Jeremiás 39:1–7).
12. a) Ősatyáikhoz hasonlóan, milyen bűnökbe keveredtek Ezékiel kortársai? b) Miért kérdezték az emberek, hogy vajon nem példabeszédeket komponál-e Ezékiel, és mire figyelmeztet ez minket?
12 Midőn hozzá mentek ’Izrael idősebb férfiai közül’, Ezékiel elmondta nekik Isten üzenetét. Kiemelte, hogy bár Jehova megszabadította az izraelitákat Egyiptomból és nekik adta Törvényét, ők elvetették azt és bálványimádást gyakoroltak. Mivel Ezékiel kortársai hasonló bűnben vétkesek, Isten bíróként lép fel ellenük. Nyilvánvalóan kétkedésből és nem azért, mintha nem értették volna meg, mit jelentett Ezékiel mondása, az emberek ezt kérdezték: ’Nem példabeszédeket komponál ez?’ Nemsokára meg kellett tudniuk, hogy semmi sem volt csupán példabeszéd a prófétai üzenetben. Ez arra kell hogy figyelmeztessen bennünket: soha ne tanúsítsunk kétkedő magatartást a Szentírás figyelmeztetéseinek beteljesedése iránt (Ezékiel 20:1–49).
Jehova a Harcos
13. Mit jelent Isten „kardja”, és mit kell megtudniuk ’mindazoknak, akik húsból valók’, amikor ezt a kardot kivonják?
13 A száműzetés hetedik évében (i. e. 611 Ab 10-én), két és fél évnél is kevesebb idő volt hátra addig, amíg ’Jehova napjának csatája’ el kellett hogy kezdődjék Júda és Jeruzsálem ellen (Ezékiel 13:5; 20:1). Figyeljük meg, mit mondott akkor Jehova, a Harcos Ezékielen keresztül. (Olvasd fel Ezékiel 21:1–5.) Isten „kardja” azt a földi eszközt jelentette, amelyet ő fel kíván használni, de magában foglalhatja a mennyei, diadalszekérhez hasonló szervezetét is. Júda és Izrael „igazságos” és „gonosz” lakosai, éppúgy, mint azok a nemzetek, amelyek rosszakarattal voltak Isten népe iránt, el kellett hogy essenek Isten „kardja” által. Valóban, ’mindazoknak, akik húsból valók’, meg kellett tudniuk, hogy Jehova harcol ellenük.
14. a) Ezékielhez hasonlóan, mire hívják fel a figyelmet Jehova felkent tanúi? b) Mi jelzi, hogy a kereszténység uralkodói nem menekülnek meg Isten „kardjától”?
14 Miként Ezékiel, Jehova felkent tanúi is felhívják a figyelmet ma a „kardra”, melyet Isten azok ellen forgat, akik ragaszkodnak a kereszténységhez, amelynek birodalma az ellenképi „Izrael földje”. Azt a „kardot” nemsokára éreznie kell ’minden húsnak, déltől északig’, mindazoknak, akik hamis vallást gyakorolnak. Az Ezékiel idejében élő önigazolóknak nem volt okuk örvendezni, úgy következtetve, hogy Jehova „kardja” nem fog ’öldöklést rendezni’ ellenük. Az a „kard” elvetette Júda királyságának királyi pálcáját, éppúgy, ahogy minden más „fát”, vagy királyi pálcát, jogart. Biztos hát, hogy a kereszténység uralkodóit sem fogják megkímélni Isten ítéletvégrehajtó erői (Ezékiel 21:6–17).
15. A Nebukadnezárral történt melyik esemény mutatja, hogy senki sem fordíthatja el Jehova „kardját”?
15 Ezékiel próféciája folytatódik, és kimutatja, hogy senki, még a démonok sem háríthatják el Jehova „kardját”. (Olvasd fel Ezékiel 21:18–22.) Noha Nebudnezár démoni jövendőmondást alkalmazott, Jehova gondoskodott arról, hogy a babiloni uralkodó Jeruzsálem ellen vonuljon, ne a gyengébb ammonita főváros, Rabbah ellen. Nebukadnezár egy tartóból olyan nyílvesszőt választott ki, amely Jeruzsálemet jelölte meg. Terafimot is használhatott (ezek valószínűleg kisebb, ember formájú bálványok) és talán útmutatást keresett egy leölt állat májában. A jóslat ellenére azonban a júdabeli főváros felé vette útját és megostromolta azt. Igaz, Nebukadnezár szövetséget kötött Sedékiás királlyal. De Sedékiást és más zsidókat, esküszegésük miatt, ’kezüknél fogva megragadták’ és fogolyként Babilonba vitték (Ezékiel 21:23, 24).
16. a) Mi történt az Ezékiel 21:25–27 beteljesedéseképpen? b) Mikor kezdődött el a pogányok ideje, és milyen eseménnyel ért véget?
16 Sedékiás a lázadásával halálosan megsebesítette magát. (Olvasd fel Ezékiel 21:25–27.) Amikor Júda királyát megfosztották trónjától, a királyi turbánt és a koronát eltávolították (2Királyok 25:1–7). Júda „magas” királysága ’alacsonnyá’ lett, mivel i. e. 607-ben elpusztították. A pogány királyságokat ’felemelték’, s hagyták, hogy uralkodjanak a földön anélkül, hogy Isten jelképes királysága beavatkozna (5Mózes 28:13, 15, 36, 43, 44). Elkezdődött tehát „a nemzetek meghatározott ideje” — a pogányok ideje —, amely 1914-ben ért végett, amikor Isten Jézus Krisztusra ruházta át a királyságot, ’akinek törvényes joga’ volt rá (Lukács 21:20–24; Zsoltárok 110:1, 2; Dániel 4:15–28; 7:13, 14). Mivel Jézus ül a mennyei trónon, a pogány nemzetek nem képesek lábbal tiporni azt, amit az ősi Jeruzsálem jelképezett: Dávid törvényes örökösének Királyságát (Zsidók 12:22).
17. Milyen „hazugságot” hirdettek az ammonita próféták?
17 Az ammonita próféták azt mondták, hogy Ammon fővárosa, Rabbah megmenekül a Nebukadnezár kardja által jövő pusztulástól. Ez azonban hazugság volt, mert Ammon egész földjének el kellett pusztulnia. Napjainkban Isten végzése szerint a kereszténység pusztulását a nemzetek pusztulásának kell követnie, mint ahogy Rabbah is elpusztult Jeruzsálem után (Ezékiel 21:28–32; Jelenések 16:14–16).
A vád alá helyezett Jeruzsálem
18. Milyen bűnök miatt leplezte le Ezékiel Jeruzsálemet, és hogyan reagáljunk mi erre?
18 Ezékiel újból Isten szavát szólva olyan bűnökért leplezte le Jeruzsálemet, mint: vérontás, bálványimádás, gátlástalan viselkedés, csalás, és Istenről való elfelejtkezés. Vérbűnnel terhelt főemberei odáig merészkedtek, hogy törvény leple alatti gyilkosságokat követtek el hatalmuk helytelen felhasználásával, és a rágalmazók úgy szabadultak meg ellenségeiktől, hogy hamisan bevádolták azokat. Ilyen gonosztettek miatt Jeruzsálem lakosainak szét kell szóratniuk. Ennek tudata meg kell hogy erősítse abbeli elhatározásunkat, hogy kerülni fogjuk a hatalommal való visszaélést, a gátlástalan viselkedést, a rágalmazást, és egyéb súlyos bűnöket (Ezékiel 22:1–16).
19. Milyen módon került Júda népe megolvasztásra, és miért volt jogos az ő pusztulásuk?
19 Jehova meg is olvasztotta Júda népét kemencében. Ez nem megtisztítás céljából történt valamilyen finomító eljárással, hanem inkább izzó haragjában való megolvasztásuk végett (Ezékiel 22:17–22). Ezt az ítéletet nagyon is megérdemelték az összeesküvő próféták, törvénytelen papok, mohó fejedelmek és igazságtalan emberek. Mind le voltak leplezve. Mivel egyetlen ember sem volt közöttük, aki síkra szállt volna az igazságosságért, Istennek ki kellett irtania őket tüzes haragjában (Ezékiel 22:23–31).
Megérdemelt büntetés
20. Milyen jelképes nőkre öntötte ki Jehova az ő haragját, és milyen részleteket tudnál felhozni a kilétükre vonatkozóan?
20 Isten haragja kiöntésének következő szemléltetése két szellemi paráznaságban vétkes jelképes asszony ítéletének végrehajtása által történt. Az egyikük Oholá: Izrael tíz-törzs királysága Szamáriával mint fővárossal. Ő volt „az idősebb”, mivel Izrael törzseinek többségéből állt, köztük azokból, akik Jákób legidősebb fiaitól, Rubentől és Simeontól származtak. Húga, Oholibá: Júda két-törzs királysága Jeruzsálemmel, mint fővárossal. Oholá azt jelenti: „Az ő sátra”. Oholibá viszont: „Az én sátram benne van”, ami találó, mivel Isten sátora vagy temploma Júdában volt (Ezékiel 23:1–4).
21. Hol kereste biztonságát Oholá, s milyen figyelmeztetést szolgáltatott ezzel nekünk?
21 Oholá (Izrael) akkor szünt meg létezni, amikor az asszírok megbuktatták i. e. 740-ben. Vajon ő mit követett el? (Olvasd fel Ezékiel 23:5–7.) Oholá hűtlenül politikai szövetségekben kereste a biztonságát; ennek következtében átvette szövetségesei hamis imádatát, úgyhogy ’bemocskolta magát szennyes bálványaikkal’. Figyelmeztetésnek tekintve Oholá szellemi paráznaságát, őrizkednünk kell a világi kötelékektől, amelyek megronthatják hitünket (Jakab 4:4; 1János 2:15–17).
22. Mit tesz a kereszténység Oholához és Oholibához hasonlóan, de mi fog vele történni?
22 Oholibá (Júda) még bűnösebb életmódot folytatott, mint a nővére, ezért nemzeti katasztrófát szenvedett i. e. 607-ben babiloniai kezek által. Gyermekei vagy kard által estek el, vagy fogságba vitték őket, ő maga pedig utálatossá lett a nemzetek között. A kereszténység Oholához és Oholibához hasonlóan szellemi paráznaságot követett el, olyasmit, ami bűn annak az Istennek a szemében, akit állításuk szerint imádnak. A protestantizmus sokféle felekezetével beszennyezte magát a világ kereskedelmi és politikai hatalmaival jobban, mint idősebb nővére, a római katolicizmus. Jehova ezért gondoskodik arról, hogy az egész kereszténység elpusztuljon. Akkor az emberek megtudják, hogy ő a Szuverén Úr, Jehova. Ez megerősít minket abban az elhatározásunkban, hogy kerülünk minden világi kapcsolatot, ha eszünkben tartjuk, hogy a kereszténység szövetségesei nemsokára ellene fordulnak és végrehajtják rajta Isten ítéletét, mint a hamis vallás világbirodalmának, a „Nagy-Babilon”-nak fő részén (Ezékiel 23:8–49; Jelenések 17:1–6, 15–18).
Elkábult képmutatók
23. Hogyan mutatta be Isten Jeruzsálemet Ezékielnek adott üzenetében i. e. 609 decemberének vége felé, és mi történt a várossal?
23 December vége felé, pontosan azon a napon, amikor Nebukadnezár megindította 18 hónapos ostromát Jeruzsálem ellen (i. e. 609. Tebeth 10-én), Isten újabb szemléletes üzenetet adott Ezékielnek. Ebben egy főzőfazék ábrázolta az ostromlott Jeruzsálemet, amelyben a város lakosait ’főzték’. Erkölcsi szenny miatt „rozsda” volt a jelképes fazék belsejében. A gonosztevők „darabról darabra” vitették ki Jeruzsálemből, de a nyomorúság nem szűnt meg, míg a város el nem pusztult. Jehova Jeruzsálemet a gonosz cselkedeteinek megfelelően ítélte el, azért el kellett pusztulnia, éppen úgy, ahogy a kereszténységnek is el kell pusztulnia (Ezékiel 24:1–14).
24. a) Miért nem nyilvánított ki bánatot Ezékiel, midőn a felesége meghalt? b) Hogyan reagál majd a kereszténység, amikor Jehova „kardja” lesújt reá, és mit fog megtudni akkor?
24 Ezután Ezékielnek szokatlan módon kellett eljárnia. (Olvasd fel Ezékiel 24:15–18.) Miért nem volt szabad a prófétának bánatot kimutatnia, amikor a felesége meghalt? Azért, hogy szemléltesse, mennyire kábultak lesznek a zsidók Jeruzsálemnek, lakóinak, és templomának pusztulásakor. Ezékiel már eleget beszélt ezekről a dolgokról és nem akarta Isten üzenetét újból elmondani addig, amíg Jeruzsálem elestét nem jelentették neki. A kereszténység és képmutató vallásoskodói éppen olyan kábultak lesznek pusztulásuk idején. És miután a „nagy nyomorúság” elkezdődik, akkor már elegendő lesz az, amit a felkent őrálló osztály addig elmondott a kereszténység pusztulásáról (Máté 24:21). De amikor Isten „kardja” lesújt a kereszténységre, az ilyen kábult vallásoskodók és mások is ’megtudják majd, hogy ő Jehova’ (Ezékiel 24:19–27).
Hogyan felelnél rá?
◼ Mi történt, amikor Jehova kivonta „kardját” Júda és Izrael ellen?
◼ Hogyan érintsen az bennünket, hogy Sedékiás megszegte Nebukadnezárnak tett esküjét?
◼ Mit jelez Isten „kardja”?
◼ Nebukadnezárra vonatkozó milyen esemény mutatja, hogy senki sem tudja elfordítani Jehova „kardját”?
◼ Mi történik az Ezékiel 21:25–27 beteljesedéseként?
◼ Mit árnyékolt elő az, hogy hogy Ezékiel nem mutatott ki bánatot, amikor a felesége meghalt?
[Kép a 22. oldalon]
Milyen prófécia kezdett teljesedni akkor, amikor Sedékiás király megszegte Nebukadnezárnak tett esküjét és fogságba vitték?