Tizenhatodik fejezet
A viaskodó királyok közelednek a véghez
1., 2. Hogyan változott meg az északi király személye a második világháború után?
AZ Amerikai Egyesült Államokban és Oroszországban uralkodó politikai légkörről szólva Alexis de Tocqueville francia filozófus és történész az alábbiakat írta 1835-ben: „Egyikük fő eszköze a szabadság, másikuké pedig a szolgaság. Útjaik . . . eltérnek egymástól; ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Gondviselés valamely titokzatos terve folytán mindkettő arra hivatott, hogy egy napon a világ felének a sorsát tartsa kezében.” Mennyire bizonyult igaznak ez a jövendölés a II. világháborút követően? J. M. Roberts történész ezt írta: „A második világháború végén valóban úgy tűnt, hogy végül két nagy, egymástól nagyon különböző hatalmi rendszer fogja irányítani a világ sorsát. Az egyiknek a korábbi Oroszország, a másiknak pedig az Amerikai Egyesült Államok volt az alapja.”
2 A két világháború során a déli király — az angol—amerikai világhatalom — fő ellensége Németország volt, és ő töltötte be az északi király szerepét is. A II. világháború után azonban ez a nemzet két részre szakadt. Nyugat-Németország a déli király szövetségese lett, Kelet-Németország pedig egy másik nagyhatalomhoz szegődött — a kommunista nemzetek tömbjéhez, melynek élén a Szovjetunió állt. Ez a tömb, vagyis politikai hatalom lett az északi király, és erősen szembehelyezkedett az angol—amerikai szövetséggel. A két király közötti viaskodásból hidegháború lett, mely 1948-tól 1989-ig tartott. Korábban a német északi király „a szent szövetség ellen” cselekedett (Dániel 11:28, 30). Vajon a kommunista tömb hogyan cselekszik ezzel a szövetséggel kapcsolatban?
AZ IGAZ KERESZTÉNYEK ELESNEK, DE FELÜLKEREKEDNEK
3., 4. Kik azok, „akik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen”, és milyen kapcsolatban álltak az északi királlyal?
3 „Mindazokat, akik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen — mondta Isten angyala —, simulékony szavakkal [az északi király] hitszegésre csábítja.” Majd még hozzáfűzte: „De ami az Istenét ismerő népet illeti, felülkerekedik. És ami azokat illeti, akiknek éleslátásuk van a nép között, sokaknak értelmet közvetítenek. Bizonyára elesnek kard és láng által, fogság és rablás által néhány napra” (Dániel 11:32, 33, NW).
4 Azok, „akik gonoszul cselekszenek a szövetség ellen”, csak a kereszténység vezetői lehetnek, akik azt állítják magukról, hogy keresztények, de tetteik csak gyalázatot hoznak a keresztényiség nevére. Walter Kolarz ezt írja a Religion in the Soviet Union (Vallás a Szovjetunióban) című könyvében: „[A második világháború alatt] a szovjet kormány erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megszerezze az egyházak anyagi és erkölcsi támogatását a haza védelmezésében.” A háború után az egyházi vezetők a most már északi királlyá vált hatalom ateista politikája ellenére megpróbálták fenntartani ezt a barátságot. Így hát a kereszténység minden eddiginél inkább a világ része lett, ami Jehova szemében utálatos hittagadás (János 17:16; Jakab 4:4).
5., 6. Kik tartoznak „az Istenét ismerő néphez”, és hogy ment soruk az északi király uralma alatt?
5 Mi a helyzet az igazi keresztényekkel — „az Istenét ismerő néppel”, „akiknek éleslátásuk van”? Az északi király uralma alatt élő keresztények, bár helyénvalóan ’alárendelték magukat a felsőbb hatalmaknak’, mégsem alkották részét ennek a világnak (Róma 13:1, NW; János 18:36). Mialatt gondosan megadták, „a mi a császáré a császárnak”, azalatt megadták azt is, „a mi az Istené, az Istennek” (Máté 22:21). Emiatt próba alá került a feddhetetlenségük (2Timótheus 3:12).
6 Az igaz keresztények ennek következtében ’elestek’, de egyúttal ’felül is kerekedtek’. Elestek azáltal, hogy rendkívüli mértékű üldöztetést szenvedtek el, néhányukat még meg is ölték. De felülkerekedtek azáltal, hogy a túlnyomó többség hűséges maradt. Jézushoz hasonlóan legyőzték a világot (János 16:33). Ezenfelül sohasem hagyták abba a prédikálást, még akkor sem, ha börtönbe vagy koncentrációs táborba kerültek. Ezáltal ’sokaknak értelmet közvetítettek’. Bár a legtöbb olyan országban, melyben az északi király uralkodott, üldözték őket, Jehova Tanúinak a száma növekedett. Hála azok hűségének, „akiknek éleslátásuk van”, egyre nagyobb számban tűntek fel olyanok ezekben az országokban, akik a „nagy sokasághoz” tartoznak (Jelenések 7:9–14).
JEHOVA NÉPE PRÓBA ALATT
7. Milyen formában kaptak „kicsiny segítséget” a felkent keresztények, akik az északi király uralma alatt éltek?
7 „Miközben elhullanak [azaz Isten népe elesik], megsegíttetnek kicsiny segítséggel” — mondta az angyal (Dániel 11:34a). A déli király második világháborúban aratott győzelme bizonyos fokú enyhülést eredményezett a szemben álló király uralma alatt élő keresztényeknek. (Vesd össze: Jelenések 12:15, 16.) Ehhez hasonlóan időről időre azok is enyhülést tapasztaltak, akiket az utódkirály üldözött. Amint a hidegháború a végéhez közeledett, sok vezető felismerte, hogy a hűséges keresztények nem jelentenek veszélyt, és törvényesen elismerték őket. Segítség volt az is, hogy egyre növekedett a nagy sokaság létszáma, akik reagáltak a felkentek hűséges prédikálására, és segítettek nekik (Máté 25:34–40).
8. Hogyan csatlakoztak néhányan Isten népéhez „képmutató beszédekkel”?
8 Azok közül, akik érdeklődést mutattak Isten szolgálata iránt a hidegháború éveiben, nem mindenkinek volt jó az indítéka. Az angyal így figyelmeztetett: „sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel” (Dániel 11:34b). Jelentős számban voltak olyanok, akik érdeklődést mutattak ugyan az igazság iránt, de nem voltak hajlandók átadni magukat Istennek. Megint mások, akik látszólag elfogadták a jó hírt, valójában a hatóságok kémei voltak. Az egyik országból küldött beszámoló ezt írja: „Néhányan ezek közül a lelkiismeretlen személyek közül meggyőződéses kommunisták voltak, akik beférkőztek az Úr szervezetébe, nagy buzgóságot mutattak, és még magas szolgálati kiváltságokat is kaptak.”
9. Miért engedte meg Jehova, hogy néhány hűséges keresztény ’elhulljon’ a beszivárgók miatt?
9 Az angyal így folytatta: „És elhullanak az értelmesek közül is [azok közül, akiknek éleslátásuk van, NW], hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idő még hátra van” (Dániel 11:35). A szervezetbe beszivárgók elérték, hogy néhány hűséges személy a hatóságok kezébe kerüljön. Jehova azért engedte meg ezt, hogy megpróbálja és megtisztítsa népét. Ahogy Jézus is „megtanulta azokból, a miket szenvedett, az engedelmességet”, úgy ezek a hűségesek is kitartást tanultak hitük megpróbálásából (Zsidók 5:8; Jakab 1:2, 3; vesd össze: Malakiás 3:3). Ezáltal ’megpróbáltattak, megtisztíttattak és megfehéríttettek’.
10. Mit jelent „a vég idejéig” kifejezés?
10 Jehova népe „a vég idejéig” ki volt téve annak, hogy elesik, és próbákon megy keresztül. Természetesen a keresztények a dolgok e gonosz rendszerének a végéig számítanak üldöztetésre. Ám az, hogy Isten népe megtisztult és megfehéredett annak eredményeként, hogy az északi király beférkőzött a tagjai közé, a „rendelt időben” következett be. „A vég idejéig” kifejezés tehát, amely a Dániel 11:35-ben olvasható, bizonyosan annak az időszaknak a végére utal, amelyre Isten népének megpróbálásához volt szükség, mialatt elviselte az északi király támadását. Az elesés időszaka nyilván véget ért a Jehova által rendelt időben.
A KIRÁLY FELMAGASZTALJA MAGÁT
11. Az angyal kijelentése szerint hogyan tekinti az északi király Jehova szuverenitását?
11 Az északi királyra vonatkozóan az angyal ezután így szólt: „a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és [elutasítva, hogy elismerje Jehova szuverenitását] az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert a mi elhatároztatott, az végre is hajtatik. Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvenczével [kivánságával, Komáromi fordítás], és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát” (Dániel 11:36, 37).
12., 13. a) Hogyan vetette el az északi király az „atyáinak isteneit”? b) Kik voltak az „asszonyok”, akiknek a „kivánságával” nem törődött az északi király? c) Melyik „istent” tisztelte az északi király?
12 Beteljesítve ezeket a prófétai szavakat, az északi király elvetette „atyáinak isteneit”, mint például a kereszténység hármas istenségét. A kommunista tömb a nyílt ateizmust támogatta. Az északi király ezzel istenné tette önmagát, ’felmagasztalta magát mindenek fölé’. A király nem törődött „az asszonyok kivánságával”, és „a maga tetszése szerint” cselekedett. Ezek az „asszonyok” az őt támogató országok voltak, például Észak-Vietnam, melyek rezsimének szolgálóleányaiként szolgáltak.
13 Az angyal ezután így folytatta a próféciát: „a helyett tiszteli az erődök istenét annak helyén; és azt az istent, a kit nem ismertek az ő atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses ajándékokkal” (Dániel 11:38). Az északi király valóban a modern kori tudományos fegyverkezésbe, „az erődök istenébe” vetette bizalmát. Ettől az „istentől” remélt megmentést, és hatalmas vagyont áldozott fel oltárán.
14. Hogyan történt, hogy az északi király ’eredményesen tett’?
14 „Az erődített városokban igy teszen [eredményesen, NW] az idegen istenek nevében: a ki hódol, annak dicsőségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt” (Dániel 11:39). Bízva katonai ’idegen istenében’, az északi király igen „eredményesen” cselekedett, mert félelmetes katonai hatalomnak bizonyult „az utolsó napokban” (2Timótheus 3:1). Azokat, akik támogatták ideológiáját, megjutalmazta politikai, pénzügyi és néha katonai segítséggel.
A VÉG IDEJÉN TAPASZTALHATÓ „NYOMÁS”
15. Hogyan ’gyakorolt nyomást’ a déli király az északi királyra?
15 „A vég idején a déli király nyomást gyakorol rá” — mondta az angyal Dánielnek (Dániel 11:40a, NW). Vajon a déli király ’nyomást gyakorolt’ az északi királyra „a vég idején”? (Dániel 12:4, 9). De még mennyire! Az első világháború után a megtorló jellegű békeszerződés, melyet az északi királyra — Németországra — kényszerítettek, biztosan „nyomás” volt, ingerlés a megtorlásra. A déli király, miután győzött a második világháborúban, félelmetes nukleáris fegyvereket irányított vetélytársára, és erős katonai szövetséget hozott létre vele szemben, az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (a NATO-t). A NATO szerepéről ezt mondja egy brit történész: „Ez volt az »elszigetelés« elsődleges eszköze a Szovjetunió ellen, melyet akkor az európai béke fő ellenségének tekintettek. Küldetése 40 évig tartott, és vitathatatlan sikerrel járt.” Ahogy teltek a hidegháború évei, a déli királytól jövő „nyomás” magában foglalta a csúcstechnológiával végzett kémkedést, valamint a diplomáciai és katonai támadásokat is.
16. Hogyan reagált az északi király a déli királytól jövő nyomásra?
16 Hogyan reagált az északi király? „Mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat” (Dániel 11:40b). Az utolsó napok történelmét az északi király terjeszkedési politikája jellemezte. A második világháború alatt a náci „király” átlépte határait, és behatolt a környező országokba. Ennek a háborúnak a végén a „király” utódja hatalmas birodalmat épített fel. A hidegháború alatt az északi király a két király csatlósai között zajló háborúk és lázadások formájában harcolt vetélytársa ellen Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában. Üldözte az igaz keresztényeket, és korlátozta (de semmi esetre sem állította meg) tevékenységüket. Katonai és politikai támadásai révén pedig számos országot ellenőrzése alá vont. Ez pontosan megegyezik azzal, amiről az angyal prófétált: „bemegy a dicső földre [Jehova népének szellemi birtokára], és sokan elesnek [sok ország elesik, NW]” (Dániel 11:41a).
17. Milyen határok között folytatta terjeszkedési politikáját az északi király?
17 Az északi királynak mégsem sikerült meghódítania az egész világot. Az angyal megjövendölte: „ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java” (Dániel 11:41b). Az ókorban Edom, Moáb és Ammon az egyiptomi déli király és a szír északi király birodalma között terült el. A modern korban olyan nemzeteket és szervezeteket szemléltetnek, melyeket az északi király célba vett, de nem tudott a befolyása alá vonni.
EGYIPTOM NEM MENEKÜL MEG
18., 19. Milyen módokon érezte vetélytársának befolyását a déli király?
18 Jehova angyala folytatta: „[Az északi király] kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik. És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az ő kíséretében” (Dániel 11:42, 43). Még a déli király, „Égyiptom” sem maradt mentes az északi király terjeszkedési politikájának a hatásaitól. Vietnamban például jelentős vereséget szenvedett. És mi a helyzet a „libiabeliekkel és szerecsenekkel”? Az ókori Egyiptomnak ezek a szomszédai jól előárnyékolhatják azokat a nemzeteket, melyek földrajzi értelemben a modern „Égyiptom” (a déli király) szomszédai. Időnként a követői — ’kísérői’ — az északi királynak.
19 Vajon uralkodott valamikor is az északi király ’Egyiptom kincsei’ felett? Valóban hatalmas befolyást gyakorolt arra, hogy miként használta fel a déli király a pénzügyi erőforrásait. Vetélytársától való félelme miatt a déli király óriási összegeket áldozott arra, hogy félelmetes hadsereget, hajóhadat és légierőt tartson fenn. Ilyen értelemben elmondható az északi királyról, hogy ’ura lett’ annak, vagyis ellenőrzést gyakorolt afelett, hogy a déli király miként használja fel vagyonát.
A VÉGSŐ HADJÁRAT
20. Hogyan írja le az angyal az északi király végső hadjáratát?
20 Az északi király és a déli király közötti versengés — katonai, gazdasági és más szempontból egyaránt — a végéhez közeledik. A még előttünk álló összecsapás részleteit feltárva ezt mondta Jehova angyala: „megriasztják őt [az északi királyt] napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat. És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta” (Dániel 11:44, 45).
21. Mi az, amit később fogunk még megtudni az északi királyról?
21 A Szovjetunió 1991 decemberében történt felbomlásával az északi király súlyos vereséget szenvedett. Vajon ki lesz ez a király a Dániel 11:44, 45 beteljesedésekor? Vajon az egyik olyan országgal lehet majd azonosítani, amely a korábbi Szovjetunió részét alkotta? Vagy teljesen megváltoztatja személyét, ahogyan már számos esetben ezelőtt? Vajon új fegyverkezési versenyhez vezet majd az, hogy további nemzetek fejlesztenek ki nukleáris fegyvereket, és vajon ennek hatása lesz e király személyére is? Csak az idő ad majd választ ezekre a kérdésekre. Bölcsen tesszük, ha nem bocsátkozunk találgatásokba. Amikor az északi király elindul végső hadjáratára, akkor mindenki, akinek Biblián alapuló éleslátása van, egyértelműen felismeri majd a prófécia beteljesedését. (Lásd a „Királyok Dániel könyvének 11. fejezetében” című bekeretezett részt a 284. oldalon.)
22. Milyen kérdések vetődnek fel az északi király végső támadásával kapcsolatban?
22 Azt viszont tudjuk, mit tesz majd hamarosan az északi király. A „napkeletről és északról való hírek” hatására hadjáratra indul, hogy „elveszessen . . . sokakat”. Ki ellen irányul ez a hadjárat? És milyen „hírek” váltják ki ezt a támadást?
RIASZTÓ HÍREK ZAVARJÁK MEG
23. a) Mi az a rendkívüli esemény, amelynek meg kell történnie Armageddon előtt? b) Kik „a napkelet felől jövő királyok”?
23 Vizsgáljuk meg, mit mond a Jelenések könyve Nagy-Babilonnak, a hamis vallás világbirodalmának a végéről! „A mindenható Isten ama nagy napjának viadala”, Armageddon előtt az igaz imádatnak ez a nagy ellensége „tűzzel égettetik meg” (Jelenések 16:14, 16; 18:2–8). Pusztulását előárnyékolja Isten haragja hatodik csészéjének kitöltése a jelképes Eufrátesz folyóra. A folyó kiszárad, hogy így „a napkelet felől jövő királyoknak út készíttessék” (Jelenések 16:12). Kik ezek a királyok? Nem más, mint Jehova Isten és Jézus Krisztus! (Vesd össze: Ésaiás 41:2; 46:10, 11.)
24. Jehovának melyik tette riaszthatja meg az északi királyt?
24 Nagy-Babilon elpusztításáról élénk leírást találunk a Jelenések könyvében, amely kijelenti: „A tíz szarv [a vég idején uralkodó királyok], amelyet láttál, és a fenevad [az Egyesült Nemzetek Szervezete], meg fogják gyűlölni a paráznát, magára hagyottá és mezítelenné teszik, húsát lerágják, őt pedig tűzben elégetik” (Jelenések 17:16, Úf). Miért pusztítják el az uralkodók Nagy-Babilont? Mert ’Isten adja a szívükbe, hogy az ő szándékát cselekedjék’ (Jelenések 17:17). Ezek közé az uralkodók közé tartozik az északi király is. Nagyon is lehetséges, hogy az, amit „napkeletről” hall, Jehovának erre a tettére utal, vagyis hogy az emberi vezetők szívét arra indítja, semmisítsék meg a nagy vallási paráznát.
25. a) Milyen különleges célpontja van az északi királynak? b) Hol ’vonja fel sátorpalotáját’ az északi király?
25 Az északi király haragjának azonban van egy különleges célpontja. „Felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek [a nagy tenger, NW] és a dicső szent hegy között” — mondja az angyal. Dániel idejében a Földközi-tenger volt a nagy tenger, a szent hegy pedig Sion volt, amely régen Isten templomának a helye volt. A prófécia beteljesedésében tehát a dühös északi király Isten népe ellen indít hadjáratot. Szellemi értelemben ’a nagy tenger és a szent hegy között’ lévő hely Jehova felkent szolgáinak szellemi birtokát szemlélteti. Ők kijöttek az Istentől elidegenedett emberiség ’tengeréből’, és az a reményük, hogy az égi Sion hegyéről uralkodnak majd Jézus Krisztussal (Ésaiás 57:20; Zsidók 12:22; Jelenések 14:1).
26. Honnan eredhetnek az „északról” való hírek, ahogyan Ezékiel próféciája utal rá?
26 Ezékiel, aki Dániel kortársa volt, szintén prófétált egy támadásról, amely „az utolsó időkben” Isten népe ellen irányul. Azt mondta, hogy az ellenségeskedéseket a mágógbeli Góg, azaz Sátán, az Ördög kezdi el (Ezékiel 38:14, 16). Melyik irányból is jön Góg, jelképesen szólva? „A messze északról” — mondja Jehova Ezékiel által (Ezékiel 38:15). Bár ez a támadás kegyetlen, nem fogja elpusztítani Jehova népét. Ez a drámai összecsapás Jehova stratégiai lépésének a következménye lesz, melynek célja Góg csapatainak a megsemmisítése. Jehova ezért ezt mondja Sátánnak: „horgokat vetek szádba, és kivezetlek téged.” „Felhozlak messze északról, és beviszlek Izráel hegyeire” (Ezékiel 38:4; 39:2). Tehát az „északról” való hírek, melyek haragra gyújtják az északi királyt, bizonyára Jehovától erednek. De hogy végül pontosan mit fognak tartalmazni a „napkeletről és északról való” hírek, azt csak Isten határozhatja meg, és csak az idő árulja majd el.
27. a) Miért indítja Góg a nemzeteket, köztük az északi királyt, arra, hogy támadják meg Jehova népét? b) Milyen eredménnyel jár majd Góg támadása?
27 Góg a maga részéről totális támadást szervez „Isten Izráelének” jóléte miatt, akik a „más juhok” „nagy sokaságával” együtt már nem alkotják részét világának (Galátzia 6:16; Jelenések 7:9; János 10:16; 17:15, 16; 1János 5:19). Góg ferde szemmel néz „a nemzetek közül egybegyüjtött népre, a mely [szellemi] jószágot és birtokot szerzett” (Ezékiel 38:12, IMIT). Góg „nyilt földnek”, könnyen elfoglalható területnek tartja a keresztények szellemi birtokát, és minden korábbit felülmúló erőfeszítést tesz arra, hogy eltörölje ezt az akadályt, mely gátolja az emberiség fölötti totális hatalmát. Ám kudarcot vall (Ezékiel 38:11, 18; 39:4). Amikor a föld királyai, köztük az északi király is, megtámadják Jehova népét, ’végükre jutnak’.
’A KIRÁLY A VÉGÉRE JUT’
28. Mit tudunk az északi király és a déli király jövőjéről?
28 Az északi király utolsó hadjárata nem a déli király ellen irányul. Ezért aztán az északi királyt nem is nagy vetélytársának kezétől éri a vég. És a déli királyt sem az északi király pusztítja el. A déli király „[emberi] kéz nélkül” pusztul el, Isten Királysága semmisíti meg (Dániel 8:25).a Isten Királysága valójában minden földi királyt eltávolít Armageddon csatájában, és nyilvánvalóan ez történik majd az északi királlyal is (Dániel 2:44). A Dániel 11:44, 45 azokat az eseményeket írja le, melyek ehhez a végső csatához vezetnek. Nem csoda, hogy „senki sem segíthet” (Úf) az északi királyon, amikor utoléri a vég!
[Lábjegyzet]
a Lásd ennek a könyvnek a 10. fejezetét.
MIT ÉRTETTÉL MEG?
• Hogyan változott meg az északi király személye a második világháború után?
• Mi történik végül az északi királlyal és a déli királlyal?
• Hogyan merítettél hasznot abból, hogy figyelmet fordítottál Dánielnek a két király versengéséről szóló próféciájára?
[Táblázat/kép a 284. oldalon]
KIRÁLYOK DÁNIEL KÖNYVÉNEK 11. FEJEZETÉBEN
Az északi király A déli király
Dániel 11:5 I. Szeleukosz Nikatór I. Ptolemaiosz
Dániel 11:6 II. Antiokhosz II. Ptolemaiosz
(felesége Laodiké) (lánya Bereniké)
Dániel 11:7–9 II. Szeleukosz III. Ptolemaiosz
Dániel 11:10–12 III. Antiokhosz IV. Ptolemaiosz
Dániel 11:13–19 III. Antiokhosz V. Ptolemaiosz
(lánya I. Kleopátra) utódja: VI. Ptolemaiosz
utódjai:
IV. Szeleukosz és
IV. Antiokhosz
Dániel 11:20 Augustus
Dániel 11:21–24 Tibérius
Dániel 11:27–30a Német Birodalom Nagy-Britannia, melyet
(I. világháború) az angol—amerikai
világhatalom követ
Dániel 11:44, 45 Később lép színreb Angol—amerikai
világhatalom
[Lábjegyzet]
b A Dániel könyvének 11. fejezetében található prófécia nem jövendöli meg azoknak a politikai hatalmaknak a nevét, amelyek a különböző időszakokban az északi király, illetve a déli király szerepét töltik be. Személyük mindig csak azután válik ismertté, miután kezdenek megtörténni az események. Ezenkívül, mivel az összetűzés több részletben történik, vannak olyan időszakok is, amikor nincsen összetűzés — az egyik király uralmon van, mialatt a másik tétlen.
[Egész oldalas kép a 271. oldalon]
[Kép a 279. oldalon]
A déli királytól jövő „nyomás” magában foglalta a csúcstechnológiával végzett kémkedést és a katonai beavatkozással való fenyegetést is