„A templom” és „a fejedelem” napjainkban

„A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, együtt menjen ki velök” (EZÉKIEL 46:10).

 1., 2. Melyik alapvető igazság segít sokat abban, hogy megértsük, mit jelent Ezékielnek a templomról szóló látomása?

NÉHÁNY ókori rabbinak nem igazán tetszett Ezékiel könyve. A Talmud szerint néhányan még arra is gondoltak, hogy ki kellene zárni ezt a könyvet a Szentírás kánonjából. Különösen nagy nehézséget okozott nekik a templomról szóló látomás, és ezt az emberi felfogóképességen felülinek nyilvánították. Más bibliatudósokat is zavarba ejtett Ezékielnek a Jehova templomáról kapott látomása. Mi a helyzet velünk?

² A tiszta imádat helyreállítása óta Jehova a szellemi éleslátás sok felvillanásával áldotta meg népét, köztük annak megértésével, hogy mi Isten szellemi temploma — Jehovának a tiszta imádatra vonatkozó, templomhoz hasonló elrendezése.a Ez az alapvető igazság segít sokat megértenünk Ezékiel templomról szóló látomásának jelentéséből. Vizsgáljuk meg gondosabban e látomás négy összetevőjét — a templomot, a papságot, a fejedelmet és az országot. Mit jelentenek ezek napjainkban?

A templom és te

 3. Mit tudunk meg a templom magas mennyezetéből és az átjárói falába vésett képekből?

³ Képzeld el, hogy körbejárjuk ezt a látomásbeli templomot. Közelebb lépünk és felmegyünk a hét lépcsőn az egyik hatalmas kapuig. Ebben az átjáróban állva áhítattal megtelve feltekintünk. Mennyezete több mint 30 méter magasan van fölöttünk! Ez emlékezetünkbe idézi, hogy magas irányadó mértékeknek kell megfelelnünk ahhoz, hogy beléphessünk Jehova imádati elrendezésébe. Az ablakokon beszűrődő fénysugarak megvilágítják a falba vésett pálmafákat, amelyeket a Szentírás a becsületesség bemutatására használ (Zsoltárok 92:13; Ezékiel 40:14, 16, 22). Ez a szent hely azoknak való, akik erkölcsileg és szellemileg becsületesek. Ezzel összhangban mi is szeretnénk becsületesek maradni, hogy imádatunk elfogadható legyen Jehovának (Zsoltárok 11:7, Újfordítású revideált Biblia).

 4. Kiket nem engednek be a templomba, és ez mit tanít nekünk?

⁴ A folyosó mindkét oldala mentén három-három őrszoba található. Vajon az őrök beengednek minket a templomba? Jehova elmondja Ezékielnek, hogy egy idegen sem léphet be, aki „körülmetéletlen szívű” (Ezékiel 40:10; 44:9). Mit jelent ez? Isten csak azokat fogadja el imádóiként, akik szeretik törvényeit, és azok szerint élnek (Jeremiás 4:4; Róma 2:29). Az ilyen személyeket szívesen látja szellemi sátorában, imádata házában (Zsoltárok 15:1–5). Mióta csak 1919-ben helyre lett állítva a tiszta imádat, Jehova földi szervezete kiállt Isten erkölcsi törvényei mellett, és fokozatosan tisztázta, mit jelentenek. Azokat, akik szándékosan elutasítják, hogy engedelmeskedjenek, többé már nem látják szívesen népének körében. Ma az a Biblián alapuló gyakorlat, mely szerint a megbánást nem tanúsító helytelenül cselekvőket kiközösítik, azt a célt szolgálja, hogy imádatunk tiszta és makulátlan maradjon (1Korinthus 5:13).

 5. a) Miben hasonlít egymásra Ezékiel látomása, illetve Jánosnak a Jelenések 7:9–15-ben feljegyzett látomása? b) Ezékiel látomásában kiket szemléltet a külső udvarban imádatot bemutató 12 törzs?

⁵ A folyosó a külső udvarba vezet, ahol a nép imádja és dicséri Jehovát. Ez János apostolnak a „nagy sokaságról” szóló látomására emlékeztet minket, amely Jehovát imádja „éjjel és nappal az ő templomában”. Mindkét látomásban látunk pálmafákat. Ezékiel látomásában ezek díszítik az átjáró falait. János látomásában az imádók kezeiben vannak pálmaágak, ami jelzi, hogy örömüket lelik Jehova dicséretében és abban, hogy Jézust mint Királyukat köszöntik (Jelenések 7:9–15). Ezékiel látomásának szövegösszefüggésében Izráel 12 törzse a „más juhokat” szemlélteti (János 10:16; vesd össze: Lukács 22:28–30). Te is azok közé tartozol, akik örömet találnak abban, hogy a Királyság hirdetésével dicsérik Jehovát?

 6. Mi volt a célja a külső udvarban található étkezőhelyiségeknek, és milyen kiváltságukra emlékeztetheti ez a más juhokat?

⁶ Mialatt bejárjuk a külső udvart, 30 étkezőhelyiséget látunk, ahol az emberek fogyasztanak önkéntes felajánlásaikból (Ezékiel 40:17). Ma a más juhokból valók nem ajánlanak fel állatáldozatokat, mégsem jönnek üres kézzel a szellemi templomba. (Vesd össze: 2Mózes 23:15.) Pál apostol ezt írta: „ő általa [Jézus által] vigyünk dícséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét. A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten” (Zsidók 13:15, 16; Hóseás 14:3). Nagy kiváltság, hogy ilyen áldozatokat mutathatunk be Jehovának (Példabeszédek 3:9, 27).

 7. Miről biztosít bennünket a templom megmérése?

⁷ Ezékiel figyelemmel kíséri, amint egy angyal megméri ezt a látomásbeli templomot (Ezékiel 40:3). Ehhez hasonlóan János apostolnak ezt mondták: „Kelj fel, és mérd meg az Isten templomát és az oltárt, és azokat, a kik abban imádkoznak” (Jelenések 11:1). Mit jelent ez a megmérés? Úgy tűnik, ez mindkét esetben annak a biztosítékaként, mintegy jeleként szolgált, hogy semmi sem tudja megakadályozni Jehovát a tiszta imádattal kapcsolatos szándékának megvalósításában. Ma, ehhez hasonlóan, mi is biztosak lehetünk abban, hogy semmi, még a hatalmas kormányzatok kegyetlen ellenállása sem képes megállítani a tiszta imádat helyreállítását.

 8. Kik lépnek be a kapukon a belső udvarba, és mire emlékeztetnek minket ezek a kapuk?

⁸ Mialatt átsétálunk a külső udvaron, három kaput látunk, amely a belső udvarba vezet; a belső kapuk egy vonalban vannak a külső kapukkal, és ugyanolyan méretűek, mint azok (Ezékiel 40:6, 20, 23, 24, 27). A belső udvarba csak a papok léphetnek be. A belső kapuk arra emlékeztetnek minket, hogy a felkenteknek meg kell felelniük az isteni irányadó mértékeknek és törvényeknek, de minden igaz keresztényt ugyanezek az irányadó mértékek és törvények vezetnek. Vajon milyen munkájuk van a papoknak, és mi a jelentése annak ma?

Hűséges papság

 9., 10. Hogyan gondoskodik szellemi oktatásról a „királyi papság”, melyet Ezékiel látomásának papi osztálya jelenített meg?

⁹ A keresztény kor előtti időkben a papok tényleg nehéz munkát végeztek a templomnál. Az áldozati állatok leölése, az oltáron való felajánlásuk, valamint a többi pap és a nép javára végzett szolgálatuk fizikailag megterhelő munka volt. Volt azonban egy másik fontos munkájuk is. Jehova ezt a parancsot adta a papokra vonatkozóan: „az én népemet tanítsák, hogy mi a különbség szent és köz között, és a tisztátalan és tiszta között való különbséget ismertessék meg velök” (Ezékiel 44:23; Malakiás 2:7).

¹⁰ Értékeled azt a nehéz munkát és alázatos szolgálatot, amelyet a felkentek, mint testület, mint „királyi papság”, végeznek a tiszta imádatért? (1Péter 2:9). A régi lévita papsághoz hasonlóan elöl járnak abban, hogy szellemileg oktassanak, és segítsenek a népnek megérteni, mi tiszta és elfogadható Isten előtt, s mi nem (Máté 24:45). Az ilyen oktatás, amely a Biblián alapuló kiadványok és a keresztény összejövetelek, valamint kongresszusok útján jön, millióknak segített már, hogy megbékéljenek Istennel (2Korinthus 5:20).

11. a) Hogyan hangsúlyozta Ezékiel látomása, hogy a papoknak tisztának kell lenniük? b) Hogyan tisztultak meg a felkentek szellemi értelemben az utolsó napokban?

¹¹ A papoknak azonban mást is kell tenniük, mint csupán tanítaniuk másoknak, hogy tiszták legyenek; nekik maguknak is tisztának kell lenniük. Ezért látott Ezékiel előre egy folyamatot, melynek során megtisztítják Izráel papságát (Ezékiel 44:10–16). A történelem szintén azt mutatja, hogy 1918-ban Jehova „mint ötvös” ült szellemi templomában, és megvizsgálta a felkent papi osztályt (Malakiás 3:1–5). Azoknak, akiket szellemileg tisztának ítélt, illetve akik megbánták korábbi bálványimádásukat, megengedték, hogy tovább folytassák kiváltságos szolgálatukat a szellemi templomban. Mégis, mindenki máshoz hasonlóan, a felkentek mint egyének tisztátalanná válhatnak — szellemileg és erkölcsileg (Ezékiel 44: 22, 25–27). Keményen dolgozniuk kellett azért, hogy ’szeplő nélkül megtartsák magukat e világtól’ (Jakab 1:27; vesd össze: Márk 7:20–23).

12. Miért kell értékelnünk a felkentek munkáját?

¹² Mindegyikünk megkérdezheti magától: „Én nagyra értékelem azt a példát, amelyet a felkentek mutatnak sok éven át folytatott hűséges szolgálatukkal? Utánozom hitüket?” Hasznos, ha a nagy sokaságból mindenki emlékezetében tartja, hogy a felkentek nem mindig lesznek velük itt a földön. Az Ezékiel látomásában szereplő papokról Jehova az alábbiakat mondta: „[föld]birtokot ne adjatok nékik Izráelben: én vagyok az ő birtokuk” (Ezékiel 44:28). Hasonlóképpen a felkenteknek nincs helyük a földön örökre. Égi örökségük van, a nagy sokaság tagjai pedig kiváltságnak tekintik, hogy támogassák és buzdítsák őket, amíg itt vannak a földön (Máté 25:34–40; 1Péter 1:3, 4).

Ki a fejedelem?

13., 14. a) Miért biztos, hogy a fejedelem a más juhok közül való? b) Kit szemléltet a fejedelem?

¹³ Most felmerül egy érdekfeszítő kérdés. Kit jelképez akkor a fejedelem? Mivel egyénként és csoportként is beszélnek róla, feltételezhetjük, hogy az emberek egy osztályát képviseli (Ezékiel 44:3; 45:8, 9). De kiket? Biztos, hogy nem a felkenteket. A látomásban szorosan együttműködik a papokkal, de nem tartozik közéjük. A papi osztálytól eltérően ő kap örökséget az országban, és jövője a földön folytatódik, nem pedig az égben (Ezékiel 48:21). Az Ezékiel 46:10 továbbá ezt mondja: „A fejedelem pedig, mikor [a nem papi törzsek] bemennek, közöttök menjen be [a templom külső udvarába], és mikor kimennek, együtt menjen ki velök.” Nem lép be a belső udvarba, hanem a külső udvarban mutat be imádatot, és a néppel együtt lép be a templomba, és jön ki onnan. Ezek határozottan a más juhok nagy sokasága közé helyezik a fejedelmet.

¹⁴ Egyértelmű, hogy a fejedelemnek valamilyen felelőssége van Isten népe között. A külső udvarban, a keleti kapu előcsarnokában ül (Ezékiel 44:2, 3). Ez egy felügyeletet gyakorló személyt sejtet, hasonlót Izráel véneihez, akik a város kapujánál ültek, és ítéletet hoztak (Ruth 4:1–12; Példabeszédek 22:22). A más juhok közül kiknek van felvigyázói tisztségük napjainkban? Földi reménységű véneknek, akik a szent szellem által kaptak kinevezést (Cselekedetek 20:28). A fejedelemosztályt tehát most nyilvánvalóan felkészítik, hogy később, az új világban igazgatási feladatot lásson el.

15. a) Hogyan teszi világossá Ezékiel látomása a nagy sokasághoz tartozó vének és a felkent papi osztály közti kapcsolatot? b) Miben járnak elöl Isten földi szervezetében a felkent vének?

¹⁵ Milyen azonban a kapcsolat ma a felkent papi osztályhoz tartozók és azok között a vének között, akik a nagy sokaság részeként felvigyázói tisztségben szolgálnak? Ezékiel látomása azt sugallja, hogy a nagy sokasághoz tartozó véneknek támogató és alárendelt szerepük van, míg a felkentek járnak elöl szellemileg. Hogyan? Emlékezz, a látomásban a papok azt a felelősséget kapták, hogy oktassák a népet szellemi kérdésekben. Azt is mondták nekik, hogy a peres ügyekben bíróként szolgáljanak. A lévitákat ezenkívül a templom kapuinak „őrizetével” bízták meg (Ezékiel 44:11, 23, 24). Világos, hogy a fejedelemnek alá kellett vetnie magát a papok szellemi szolgálatának és vezetésének. Ezek szerint helyénvaló, hogy a modern időkben a felkentek járnak elöl a tiszta imádatban. Jehova Tanúi Vezető Testületének tagjai például közülük lettek kiválasztva. Az ilyen hűséges felkent vének már évtizedek óta oktatják a kialakulóban lévő fejedelemosztályt, felkészítve ennek az osztálynak a leendő tagjait arra a napra, amikor Isten közeledő új világában teljes mértékben rájuk ruházzák felelősségüket.

16. Az Ésaiás 32:1, 2 szerint hogyan kell cselekednie minden vénnek?

¹⁶ Milyen felvigyázók viszont ezek a leendő tagok, akikre mint fejedelemosztályra nagyobb felelősségek várnak? Az Ésaiás 32:1, 2-ben található prófécia ezt mondja: „Ímé, igazság szerint uralkodik a király, és a fejedelmek fők lesznek az ítélettételben; olyan lesz mindegyik, mint a rejtek szél ellen, mint oltalom zivatar ellen, mint patakok száraz vidéken, mint nagy kőszál árnyéka a szomjúhozó földön.” Ez a prófécia ma teljesedik, amikor is a keresztény vének — felkentek és más juhok — azon dolgoznak, hogy a nyájat megvédjék az olyan ’zivataroktól’, mint például az üldözés és a csüggedés.

17. Hogyan tekintsék magukat a keresztény pásztorok, és hogyan tekintse őket a nyáj?

¹⁷ A „fejedelem” szót nem embereket magasztaló címként használják. Inkább azt a felelősséget írja le, amelyet ezek az emberek vállalnak, amikor gondoskodnak Isten juhairól. Jehova ezt a szigorú figyelmeztetést adja: „Legyen elég már néktek, Izráel fejedelmei! A törvénytelenséget és erőszaktételt távoztassátok el, és cselekedjetek törvény szerint és igazságot” (Ezékiel 45:9). Jó, ha minden mai vén megszívleli ezt a tanácsot (1Péter 5:2, 3). A nyáj viszont felismeri, hogy Jézus a pásztorokról mint „emberajándékokról” gondoskodott (Efézus 4:8, NW). Isten ihletett Szava meghatározza képesítéseiket (1Timótheus 3:1–7; Titus 1:5–9). A keresztények ezért a vének vezetését követik (Zsidók 13:7).

18. Többek között milyen felelősségei vannak a jövendő fejedelemosztálynak napjainkban, és mi lesz a felelőssége a jövőben?

¹⁸ A bibliai időkben egyes fejedelmeknek nagy, másoknak kisebb hatalmuk volt. Ma a nagy sokaságból származó véneknek nagyon változó felelősségeik vannak. Vannak, akik egy gyülekezetben szolgálnak; mások utazófelvigyázóként sok gyülekezetnek szolgálnak; megint mások pedig fiókbizottságok tagjaiként egész országokat szolgálnak; mások közvetlenül a Vezető Testület különféle bizottságainak nyújtanak segítséget. Az új világban Jézus kinevez némelyeket „fejedelmekké mind az egész földön”, hogy elöl járjanak Jehova földi imádói között (Zsoltárok 45:17). Kétségtelen, hogy sokakat a mai hűséges vének közül fog kiválasztani. Mivel ezek az emberek most bizonyítják alkalmasságukat, úgy dönt majd, hogy közülük sokakat még nagyobb jövőbeni kiváltságokkal bíz meg, amikor feltárja a fejedelemosztály új világban betöltendő szerepét.

Isten népének országa napjainkban

19. Mit szemléltet az Ezékiel látomásában szereplő ország?

¹⁹ Ezékiel látomása Izráel helyreállított országát is bemutatja. Mit jelent a látomásnak ez a jellegzetessége? Más helyreállítási próféciák azt jövendölték meg, hogy az ország, Izráel olyan paradicsom lesz, mint az Éden (Ezékiel 36:34, 35). Ma mi is helyreállított „országban” vagyunk, és bizonyos értelemben ez is édeni. Erről sokszor beszélünk úgy is, mint szellemi paradicsomunkról. Az Őrtorony úgy határozta meg „országunkat”, mint ami Isten választott népe számára biztosított „tevékenységi terület”.b Bárhol legyenek is Jehova szolgái, mindaddig ebben a helyreállított országban vannak, amíg erőfeszítéseket tesznek, hogy támogassák az igaz imádatot Krisztus Jézus lábnyomának követése által (1Péter 2:21).

20. Milyen alapelvet ismerhetünk meg az Ezékiel látomásában szereplő „szent áldozatból”, és hogyan alkalmazhatjuk ezt az alapelvet?

²⁰ Mi a helyzet „a szent áldozatnak” nevezett országrésszel? Ez a nép adománya volt a papság és a város támogatására. Hasonlóan ehhez, „a föld egész népének” egy földdarabot kellett adnia a fejedelemnek. Mit jelent ez ma? Természetesen nem azt, hogy Isten népére teherként kell helyezni egy fizetett papi osztályt (2Thessalonika 3:8). A véneknek adott támogatás sokkal inkább szellemi. Beletartozik az, hogy támogatjuk a jelenleg folyó munkát, és együttműködő, alázatos szellemet tanúsítunk. Mégis, ugyanúgy, mint Ezékiel napjaiban, ezt az adományt „az Úrnak” adjuk, nem pedig embereknek (Ezékiel 45:1, 7, 16, kiemelés tőlünk).

21. Mit tudhatunk meg az Ezékiel látomásában szereplő ország felosztásából?

²¹ Nem csak a fejedelemnek és a papoknak van kijelölt helyük ebben a helyreállított országban. Az ország felosztása arra mutat, hogy a 12 törzs mindegyikének biztos öröksége van (Ezékiel 47:13, 22, 23). A nagy sokaság tagjainak tehát nem csak a mai szellemi paradicsomban van helyük, de kijelölt részt fognak kapni az országból akkor is, amikor Isten Királyságának földi birodalmában örökölnek majd helyet.

22. a) Mit jelképez Ezékiel látomásában a város? b) Mit tudhatunk meg abból, hogy a városnak minden oldalon van kapuja?

²² Végezetül, mit jelképez a látomásban a város? Ez nem égben levő város, ugyanis az ország „közönséges” (nem szent) területének közepén található (Ezékiel 48:15–17, Úf). Tehát, ennek valamilyen földi helynek kell lennie. Nos, mi egy város? Vajon nem azt a gondolatot közvetíti ez a szó, hogy az emberek csoportként összegyűlnek, és valamilyen szervezett és rendezett dolgot alkotnak? De igen. Ennélfogva úgy tűnik, a város a földi igazgatást szemlélteti, amely mindazok javát szolgálja, akik az igazságos, földi társadalmat alkotják. Az eljövendő „új földön” fog teljes mértékben működni (2Péter 3:13). A város minden oldalán levő, törzsenként egy-egy kapu jól szemlélteti a nyitottságot. Isten népe napjainkban nem áll valamilyen titokzatoskodó, rejtőzködő igazgatás alatt. A felelős testvéreknek megközelíthetőnek kell lenniük; mindenki előtt közismertek az őket irányító alapelvek. Az a tény, hogy minden törzsből származó emberek művelik a várost fenntartó földet, arra emlékeztet minket, hogy a más juhok, még akár anyagi értelemben is, támogatják az Isten népe számára tett világméretű elrendezéseket (Ezékiel 48:19, 30–34).

23. Mit vizsgálunk meg a következő cikkben?

²³ Mi a helyzet azonban a templom szentélyéből eredő folyóval? E cikksorozat harmadik, s egyben befejező része azzal foglalkozik majd, mit jelképez ez ma és a jövőben.

[Lábjegyzetek]

Fő gondolatok

◻ Mit szemléltet Ezékiel látomásában a templom?

◻ Kiket szemléltetnek a templomban szolgáló papok?

◻ Mi a fejedelemosztály, és többek között milyen felelősségei vannak?

◻ Mi az ország Ezékiel látomásában, és milyen értelemben osztották fel a 12 törzs között?

◻ Mit szemléltet a város?

[Ábra/térkép a 15. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az ország felosztása Ezékiel látomása szerint

A TIZENKÉT TÖRZS

A Nagy-tenger

Galileai-tenger

Jordán folyó

Sós-tenger

DÁN

ÁSER

NAFTHALI

MANASSÉ

EFRAIM

RÚBEN

JÚDA

A FEJEDELEM

BENJÁMIN

SIMEON

IZSAKHÁR

ZEBULON

GÁD

[Ábra]

A SZENT ÁLDOZAT KINAGYÍTVA

A. „Maga Jehova van ott” (Jehova-Samma); B. a város termőföldje

A léviták része

Jehova szentélye

A papok része

B A  B