Harmadik fejezet

Próba alatt is hűségesek Jehovához

 1., 2. Mely fontos események szolgáltak Dániel feljegyzésének bevezetőjeként?

DÁNIEL prófétai könyvében olyan időben kezdődik el a történet, amelyben fontos változás megy végbe a világ színterén. Asszíria nemrég veszítette el fővárosát, Ninivét. Egyiptomot visszaszorították Júda földjétől délre. Babilon pedig sebesen emelkedett felfelé mint legfőbb hatalom a világ feletti uralomért folytatott küzdelemben.

² Az egyiptomi Nékó fáraó i. e. 625-ben kétségbeesett erőfeszítést tett, hogy megakadályozza a babiloniak dél felé nyomulását. Hadseregét ezért az Eufrátesz folyó felső szakaszának partján található Kárkemisbe vezette. A kárkemisi csata, ahogyan ismertté vált, döntő, történelmi fontosságú esemény volt. A babiloni sereg, amelyet Nabukodonozor, a trónörökös vezetett, pusztító csapást mért Nékó fáraó erőire (Jeremiás 46:2). Győzelmének lendületét kihasználva, Nabukodonozor végigsöpört Szírián és Palesztinán, és gyakorlatilag véget vetett az egyiptomi uralomnak ebben a térségben. Csak apja, Nabú-apla-uszur halála állította le időlegesen hadjáratát.

 3. Mi volt Nabukodonozor első Jeruzsálem elleni hadjáratának eredménye?

³ Az ezt követő évben, most már Babilon trónján ülő királyként, Nabukodonozor figyelme még egyszer szíriai és palesztinai hadjáratai felé fordult. Ebben az időszakban jött el először Jeruzsálembe. A Biblia így számol be erről: „Az ő idejében vonult fel Nebukadneccar, Babilónia királya, és szolgája lett Jójákim három éven át; de azután elfordult tőle, és föllázadt ellene” (2Királyok 24:1, Úf).

NABUKODONOZOR JERUZSÁLEMBEN

 4. Hogyan kell érteni a Dániel 1:1-ben található kifejezést, hogy „Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében”?

⁴ A „három éven át” kifejezés különösen érdekes számunkra, Dániel kezdő szavai ugyanis így szólnak: „Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá [ostrom alá fogta, Katolikus fordítás] azt” (Dániel 1:1). Az i. e. 628 és 618 között uralkodó Jojákim királyi uralma teljes idejének harmadik évében Nabukodonozor még nem volt „babiloni király”, hanem a trónörökös volt. I. e. 620-ban Nabukodonozor sarc fizetésére kényszerítette Jojákimot. Három évvel ezután viszont Jojákim fellázadt. Tehát i. e. 618-ban, vagyis Jojákim Babilon vazallusakénti királyi uralmának harmadik évében Nabukodonozor király másodszor is eljött Jeruzsálembe, hogy megbüntesse a lázadó Jojákimot.

 5. Mi volt Nabukodonozor második Jeruzsálem elleni hadjáratának eredménye?

⁵ Ennek az ostromnak a kimenetele az lett, hogy „kezébe adá az Úr Jojakimot, a Júda királyát, és az Isten háza edényeinek egy részét” (Dániel 1:2). Jojákim valószínűleg már az ostrom korai szakaszában életét vesztette vagy orgyilkosság következtében, vagy pedig egy lázongás során (Jeremiás 22:18, 19). I. e. 618-ban 18 éves fia, Joákin követte őt a trónon. Joákin uralma csak három hónapig és tíz napig tartott, ugyanis i. e. 617-ben megadta magát. (Vesd össze: 2Királyok 24:10–15.)

 6. Mit tett Nabukodonozor a jeruzsálemi templom szent edényeivel?

⁶ Nabukodonozor zsákmányként elhurcolta a jeruzsálemi templom szent edényeit, és „vivé azokat Sineár földére, az ő istenének házába, és az edényeket bevivé az ő istenének kincsesházába”, azaz Marduk, héberül Merodák, kincstárába (Dániel 1:2; Jeremiás 50:2). Felfedeztek egy babiloni feliratot, amelyen Nabukodonozor látható, amint ezt mondja Marduk templomáról: „Odabent felhalmoztam ezüstöt, aranyat és drágaköveket . . . , és elhelyeztem ott királyságom kincstárában.” Ezekről a szent edényekről még egyszer olvasni fogunk, amikor Belsazár király napjairól lesz szó (Dániel 5:1–4).

JERUZSÁLEM FIATALJAINAK SZÍNE-JAVA

 7., 8. Mire következtethetünk a Dániel 1:3, 4 és 6-ból Dánielnek és három társának a hátterére vonatkozóan?

⁷ Nemcsak Jehova templomának kincseit vitték Babilonba. A beszámoló így szól: „És mondá a király Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének, hogy hozzon az Izráel fiai közül és királyi magból való s előkelő származású ifjakat [gyermekeket, NW], a kikben semmi fogyatkozás nincsen, hanem a kik ábrázatra nézve szépek, minden bölcseségre eszesek, és ismeretekkel bírnak és értenek a tudományokhoz, és a kik alkalmatosak legyenek arra, hogy álljanak a király palotájában” (Dániel 1:3, 4).

⁸ Kiket választottak? Ezt olvassuk: „Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás” (Dániel 1:6). Ez bizonyos fokig fényt derít Dánielnek és társainak amúgy homályos hátterére. Figyeld meg például, hogy ők „Júda fiai”, a királyi törzsből valók. Akár királyi származásúak voltak, akár nem, ésszerű feltételezni, hogy legalább bizonyos fokig fontos és befolyásos családokból származtak. Amellett, hogy elmebelileg és testileg épek voltak, éleslátásúak, bölcsek, műveltek és tisztánlátók is voltak; mégpedig olyan fiatal életkorban, hogy „gyermekeknek” lehetett őket nevezni, talán tizenéves koruk elején lehettek. Dániel és társai bizonyára kiemelkedők voltak Jeruzsálem fiataljai közt — a színe-java voltak.

 9. Miért tűnik bizonyosnak, hogy Dánielnek és három társának istenfélő szülei voltak?

⁹ A beszámoló nem mondja el nekünk, kik voltak e fiataloknak a szülei. Ennek ellenére is biztosnak tűnik, hogy istenfélő személyek voltak, akik komolyan vették szülői felelősségeiket. Figyelembe véve az akkori Jeruzsálemben, különösen a „királyi magból való s előkelő származású ifjak” között uralkodó erkölcsi és szellemi romlottságot, nyilvánvaló, hogy a Dánielben és három társában lévő kiváló tulajdonságok nem véletlenül alakultak ki. Mondani sem kell, biztosan szívet tépő volt a szüleiknek, amikor látták, hogy fiaikat egy távoli országba viszik. Bár ismerték volna a végeredményt, mennyire büszkék lettek volna! Milyen fontos, hogy a szülők „az Úr tanítása és intése szerint” neveljék gyermekeiket! (Efézus 6:4).

AZ ELMÉJÜKÉRT VÍVOTT CSATA

10. Mire tanították a fiatal hébereket, és milyen célt szolgált ez?

¹⁰ Nyomban elkezdődött ezeknek a fiatal foglyoknak az elméjéért vívott csata. Annak érdekében, hogy ezek a héber tizenévesek mindenképpen beleolvadjanak a babiloni rendszerbe, Nabukodonozor azt az utasítást adta, hogy tisztviselői „tanítsák meg azokat a Káldeusok írására és nyelvére” (Dániel 1:4). Ez nem közönséges oktatás volt. Egy bibliai lexikon elmagyarázza, hogy „magában foglalta a sumér, akkád, arám . . . és más nyelvek, valamint az ezeken a nyelveken írott terjedelmes irodalom tanulmányozását” (The International Standard Bible Encyclopedia). A „terjedelmes irodalom” többek között történelemből, matematikából és csillagászatból állt. Azonban „nagy szerepet játszottak az ehhez társuló vallásos szövegek is, mind az ómenek, mind az asztrológia”.

11. Milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy a héber fiatalok mindenképpen alkalmazkodjanak a babiloni udvari élethez?

¹¹ Azért, hogy ezek a héber fiatalok teljesen alkalmazkodjanak a babiloni udvari élet szokásaihoz és kultúrájához, „rendele nékik a király mindennapi szükségletül a királyi ételből és a borból, melyből ő iszik vala, hogy így nevelje őket három esztendeig, és azután álljanak a király előtt” (Dániel 1:5). Ezenkívül „az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak” (Dániel 1:7). A bibliai időkben gyakori volt, hogy egy személy új nevet kapott, megjelölve ezzel az életében történt valamilyen nevezetes eseményt. Jehova például Ábrám és Szárai nevét Ábrahámra, illetve Sárára változtatta (1Mózes 17:5, 15, 16). Az, ha egy ember megváltoztatja valakinek a nevét, nyilvánvalóan azt jelzi, hogy hatalma van felette, illetve uralkodik rajta. Amikor József lett az Egyiptom élelmezéséért felelős tisztviselő, a fáraó Czafenát-Pahneákhnak nevezte el (1Mózes 41:44, 45; vesd össze: 2Királyok 23:34; 24:17).

12., 13. Miért mondható, hogy a fiatal héberek nevének megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy kárt tegyenek a hitükben?

¹² Dánielnek és három héber barátjának az esetében a neveknek jelentésük volt. A szüleiktől kapott nevük összhangban volt Jehova imádatával. A „Dániel” jelentése az, hogy ’Isten a bírám’. Az „Ananiás” azt jelenti, hogy ’Jehova kedvezett’. A „Misáel” talán azt jelenti, hogy ’ki olyan, mint Isten?’ Az „Azariás” jelentése pedig ’Jehova megsegített’. Szüleik kétségtelenül szívből remélték, hogy fiaik Jehova Isten vezetése alatt nevelkednek majd fel, és az ő hűséges és lojális szolgái lesznek.

¹³ A négy hébernek adott új nevek azonban szoros kapcsolatban voltak a hamis istenek neveivel, s ezzel arra utaltak, hogy ezek az istenségek felülkerekedtek az igaz Istenen. Micsoda alattomos kísérlet, hogy kárt tegyenek e fiatalok hitében!

14. Mit jelentenek a Dánielnek és három társának adott új nevek?

¹⁴ Dániel nevét Baltazárra változtatták, amelynek jelentése: ’óvd meg a király életét’. Ez nyilvánvalóan egy olyan könyörgésnek a rövidített formája volt, amelyet Bélhez, vagyis Mardukhoz, Babilon legfőbb istenéhez intéztek. Függetlenül attól, hogy Nabukodonozornak része volt-e vagy sem Dániel nevének kiválasztásában, büszkén nyugtázta, hogy ez a név olyan, ’mint az ő istenének a neve’ (Dániel 4:5). Ananiás nevét Sidrákra változtatták, amely egyes szaktekintélyek véleménye szerint egy összetett név, és a jelentése: ’Aku parancsa’. Érdekes, hogy Aku egy sumér isten neve volt. Misáel nevét Misákra (esetleg Mi·sa·aku) változtatták, ami nyilván a ’ki olyan, mint Isten?’ agyafúrt elferdítése, hogy azt jelentse: ’ki olyan, mint Aku?’ Azariás babiloni neve Abednégó lett, ami talán azt jelenti, hogy ’Negó szolgája’. A „Negó” pedig a „Nabú” egyik változata, egy olyan istenség nevéé, akiről számos más babiloni uralkodó is kapta a nevét.

ELTÖKÉLTÉK, HOGY HŰEK MARADNAK JEHOVÁHOZ

15., 16. Milyen veszélyek fenyegették most Dánielt és társait, és hogyan reagáltak ők?

¹⁵ Babiloni nevek, átnevelési program és különleges étrend — mindezek nemcsak azt a célt szolgálták, hogy Dánielt és a három héber fiatalt beolvasszák a babiloni életmódba, hanem azt is, hogy elidegenítsék őket saját Istenüktől, Jehovától, valamint attól a hittől, amelyre oktatták őket és amelyben felnevelkedtek. Mit tettek ezek a fiatalok, amikor szembekerültek mindezekkel a nyomásokkal és kísértésekkel?

¹⁶ Az ihletett beszámoló így szól: „Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, a melyből az iszik vala” (Dániel 1:8a). Bár csak Dánielt említik név szerint, az ezt követő leírásból kiderül, hogy három társa támogatta döntését. Az „eltökélé az ő szívében” szavak mutatják, hogy az az oktatás, amelyet otthon szülei és mások nyújtottak neki, elérte a szívét. Kétségtelenül hasonló képzés vezette a három másik hébert is döntéseiben. Ez kielégítően szemlélteti gyermekeink tanításának értékét, még akkor is, amikor látszólag túl fiatalok ahhoz, hogy megértsék (Példabeszédek 22:6; 2Timótheus 3:14, 15).

17. Miért csak a király napi szükségletekre vonatkozó gondoskodását kifogásolták Dániel és társai, a többi ellen miért nem tiltakoztak?

¹⁷ Vajon miért csak az ételt és az italt kifogásolták a fiatal héberek, a többi elrendezést miért nem? Dániel érvelése világosan megmutatja az indokot: ’hogy ne fertőztesse meg magát.’ Az, hogy valakit megtanítanak „a Káldeusok írására és nyelvére”, illetve hogy babiloni nevet kap, bár ellenszenves lehet, nem feltétlenül szennyezi be őt. Vedd figyelembe Mózes példáját, aki közel 1000 évvel azelőtt élt. Bár „taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére”, lojális maradt Jehovához. Szilárd alapot biztosított neki, hogy a saját szülei nevelték fel. Ennek következtében „hit által tiltakozott Mózes, midőn felnövekedett, hogy a Faraó leánya fiának mondják, inkább választván az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét” (Cselekedetek 7:22; Zsidók 11:24, 25).

18. Hogyan szennyezné be a király gondoskodása a fiatal hébereket?

¹⁸ Hogyan szennyezné be a babiloni király gondoskodása a fiatalokat? Először is, az ételek közt lehettek olyanok, amelyeknek a fogyasztását a Mózesi Törvény megtiltotta. A babiloniak ettek például tisztátalan állatokat, amelyeket a Törvény alatt levő izraelitáknak tilos volt elfogyasztaniuk (3Mózes 11:1–31; 20:24–26; 5Mózes 14:3–20). Másodszor, a babiloniaknak nem volt szokásuk, hogy a leölt állatok vérét kifolyassák, mielőtt megették húsukat. A ki nem véreztetett hús evése Jehova vérre vonatkozó törvényének közvetlen megszegése lett volna (1Mózes 9:1, 3, 4; 3Mózes 17:10–12; 5Mózes 12:23–25). Harmadszor, a hamis istenek imádóinak szokásuk volt, hogy felajánlják ételüket a bálványoknak, mielőtt egy közös étkezésen megették azt. Jehova szolgái soha nem tennének ilyet! (Vesd össze: 1Korinthus 10:20–22.) Végezetül, aligha szolgálja bármilyen korú embernek az egészségét az, ha mindennap nehéz ételeket és erős italokat fogyaszt, még kevésbé a fiatalokét.

19. Hogyan okoskodhattak volna a héber fiatalok, mégis mi segített nekik, hogy a helyes következtetésre jussanak?

¹⁹ Különbség van aközött, hogy tudjuk, mit kell tenni, és aközött, hogy elég bátrak vagyunk ahhoz, hogy meg is tegyük, amikor nyomás alatt vagy kísértések között vagyunk. Dániel és három barátja érvelhetett volna úgy, hogy mivel nagyon távol vannak szüleiktől és barátaiktól, azok úgysem fogják megtudni, mit tesznek. Okoskodhattak volna úgy, hogy ez a király parancsa, és úgy tűnik, nincs más választásuk. Ezenfelül nem is kétséges, hogy más fiatalok készségesen elfogadták ezeket az elrendezéseket, és kiváltságnak, nem pedig kihívásnak tartották, hogy összhangban cselekedjenek azokkal. Ez a hibás gondolkodás azonban könnyen a titkolt bűn kelepcéjébe vezethet, amely sok fiatalnak csapda. A héber ifjak tudták, hogy „minden helyeken vannak az Úrnak szemei”, és hogy „minden cselekedetet az Isten ítéletre előhoz, minden titkos dologgal, akár jó, akár gonosz legyen az” (Példabeszédek 15:3; Prédikátor 12:16). Tanuljunk mindannyian e hűséges fiatalok eljárásmódjából.

A BÁTORSÁG ÉS ÁLLHATATOSSÁG KIFIZETŐDŐ VOLT

20., 21. Mit tett Dániel, és mi lett ennek az eredménye?

²⁰ Szívében eltökélvén, hogy ellenáll a megrontó befolyásoknak, Dániel a továbbiakban döntésével összhangban cselekedett. „[Továbbra is, NW] kéré az udvarmesterek fejedelmét, hogy ne kelljen magát megfertőztetnie” (Dániel 1:8b). ’Továbbra is kérte’ — figyelemre méltó ez a kifejezés. Többnyire kitartó erőfeszítésre van szükség ahhoz, ha szeretnénk sikeresen megküzdeni a kísértésekkel vagy bizonyos gyengeségekkel (Galátzia 6:9).

²¹ Dániel esetében kifizetődött az állhatatosság. „És az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme előtt” (Dániel 1:9). A dolgok nem azért alakultak végül jól Dániel és társai számára, mert megnyerő és értelmes személyek voltak. Ez sokkal inkább Jehova áldása miatt volt így. Dániel kétségtelenül emlékezett a héber mondásra: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Példabeszédek 3:5, 6). Csakugyan kifizetődő volt e tanács szerint cselekedni.

22. Milyen jogos kifogást tett az udvari tisztviselő?

²² Az udvarmesterek fejedelme először ellenkezett: „Félek én az én uramtól, a királytól, a ki megrendelte a ti ételeteket és italotokat; minek lássa, hogy a ti orczátok hitványabb amaz ifjakénál, a kik egykorúak veletek? és így bűnbe kevernétek az én fejemet a királynál” (Dániel 1:10). Ezek jogos kifogások és félelmek voltak. Nabukodonozor király nem olyan valaki volt, aki a nemet elfogadta volna válaszként, és a tisztviselő felismerte, hogy a ’fejét’ kockáztatná, ha nem engedelmeskedne a király utasításainak. Mit tett Dániel?

23. Hogyan tanúsított éleslátást és bölcsességet Dániel azzal, ahogyan eljárt ebben a kérdésben?

²³ Ekkor jutott szerephez az éleslátás és a bölcsesség. A fiatal Dániel valószínűleg emlékezett a példabeszédre: „Az engedelmes felelet elfordítja a harag felgerjedését; a megbántó beszéd pedig támaszt haragot” (Példabeszédek 15:1). Dániel nem ragaszkodott makacsul ahhoz, hogy teljesítsék kérését, mellyel valószínűleg arra provokált volna másokat, hogy mártírt csináljanak belőle, inkább félretette a kérdést. A megfelelő időpontban odament „a felügyelőhöz”, aki talán hajlandóbb volt egy kis szabadságot engedni, netalán mert nem tartozott közvetlenül elszámolással a királynak (Dániel 1:11).

TÍZNAPOS PRÓBÁT JAVASOLNAK

24. Milyen próbát javasolt Dániel?

²⁴ Dániel egy próbát javasolt a felügyelőnek e szavakkal: „Tégy próbát, kérlek, a te szolgáiddal tíz napig, és adjanak nékünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt igyunk. Azután mutassák meg néked a mi ábrázatunkat és amaz ifjak ábrázatát, a kik a király ételével élnek, és a szerint cselekedjél majd a te szolgáiddal” (Dániel 1:12, 13).

25. Valószínűleg mi minden tartozott a „zöldségfélék” közé, amelyeket felszolgáltak Dánielnek és három barátjának?

²⁵ Tíz napig ’zöldségféléken és vízen’ — a többiekkel összehasonlítva vajon ’orcájuk hitványabb’ lesz? A „zöldségfélék” kifejezést abból a héber szóból fordították, amelynek alapvető jelentése ’magvak’. Bizonyos bibliafordításokban a „hüvelyesek” szóval adják vissza, melyeket úgy határoznak meg, hogy „különféle hüvelyes termést hozó növények (például borsó, bab vagy lencse) ehető magvai”. Néhány tudós úgy véli, hogy a szövegösszefüggés többre utal, mint csupán ehető magvakra. Egy referenciamű kijelenti: „Dániel és társai azt kérték, hogy a köznép egyszerű, növényi étrendjén élhessenek, ne pedig a királyi udvar nehezebb, húsos ételeit kelljen enniük.” A zöldségfélék között ezért lehettek tápláló, bab, dinnye, fokhagyma, lencse, póréhagyma, uborka és vöröshagyma felhasználásával készült ételek, valamint különféle gabonafajtákból készült kenyerek is. Ezt biztosan senki sem tartaná koplalókúrának. A felügyelő nyilván megértette a lényeget. „És engede nékik ebben a dologban, és próbát tőn velük tíz napig” (Dániel 1:14). Mi lett az eredmény?

26. Mi lett a tíznapos próba eredménye, és miért alakultak így az események?

²⁶ „Tíz nap mulva szebbnek látszék az ő ábrázatuk, és testben kövérebbek valának mindazoknál az ifjaknál, a kik a király ételével élnek vala” (Dániel 1:15). Ez nem bizonyítja azt, hogy a vegetárius étrend különb a nehéz, húsos étrendnél. Tíz nap túl rövid idő arra, hogy bármilyen étrend kézzelfogható eredményeket mutasson, arra azonban nem túl rövid, hogy Jehova megvalósítsa szándékát. „Az Úrnak áldása, az gazdagít meg, és azzal semmi nem szerez bántást” — mondja Isten Szava (Példabeszédek 10:22). A négy fiatal héber Jehovába vetette hitét és bizalmát, és ő nem hagyta el őket. Évszázadokkal később Jézus Krisztus életben maradt úgy, hogy 40 napig nem evett. Ezzel kapcsolatban idézte az 5Mózes 8:3-at, ahol ez áll: „az ember nem csak kenyérrel él, hanem mind azzal él az ember, a mi az Úrnak szájából származik.” Ennek klasszikus példája az, amit Dániel és barátai tapasztaltak.

ÉLESLÁTÁS ÉS BÖLCSESSÉG AZ ÍNYENCFALATOK ÉS A BOR HELYETT

27., 28. Milyen értelemben volt a Dániel és három barátja által követett életmód felkészülés az előttük álló nagyobb dolgokra?

²⁷ A tíz nap csak próba volt, de az eredmények rendkívül meggyőzőek voltak. „Elvevé azért a felügyelő az ő ételöket és az ő italokul rendelt bort, és ad vala nékik zöldségféléket” (Dániel 1:16). Nem nehéz elképzelni, mit gondolt Dánielről és társairól a képzésben részt vevő többi fiatal. Biztosan nagy ostobaságnak tűnt nekik, hogy azok mindennap elutasították a királyi lakomát a zöldségfélékért. Nagy próbák és megpróbáltatások leselkedtek azonban a láthatáron, és a fiatal hébereknek ezekben minden éberségükre és józanságukra szükségük volt. Mindenekfölött Jehovában való hitük és a belé vetett bizalmuk volt az, ami átsegítette őket hitpróbáikon. (Vesd össze: Józsué 1:7.)

²⁸ Az is bizonyítja, hogy Jehova ezekkel a fiatalokkal volt, amit ezután olvasunk: „ada az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcseséget; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is” (Dániel 1:17). Többre volt szükségük a testi erőnlétnél és a jó egészségnél ahhoz, hogy megbirkózzanak az előttük álló nehéz időszakokkal. „Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz. Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged, hogy megszabadítson téged a gonosznak útától” (Példabeszédek 2:10–12). Pontosan ez volt az, amit Jehova adott ennek a négy hűséges fiatalnak, hogy felkészítse őket arra, ami előttük állt.

29. Miért volt képes Dániel ’megérteni mindenféle látomást és álmot’?

²⁹ A Biblia megállapítja, hogy Dániel „értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz”. Ezt nem úgy kell érteni, hogy médium lett. Érdekes, hogy bár Dánielt az egyik nagy héber prófétának tartják, mégsem kapott soha ihletést olyan kijelentésekre, mint például „így szól az Úr Isten”, vagy „ezt mondja a Seregek Ura” (Ésaiás 28:16; Jeremiás 6:9). Mégis, csak Isten szent szellemének irányítása alatt volt lehetséges, hogy Dániel képes volt megérteni és megmagyarázni olyan látomásokat és álmokat, amelyek feltárták Jehova szándékát.

VÉGÜL KÖVETKEZIK A DÖNTŐ PRÓBA

30., 31. Hogyan bizonyult hasznosnak Dánielnek és társainak az az életút, amelyet követtek?

³⁰ A hároméves átnevelés és előkészítés véget ért. Ezt követte a döntő próba — személyes meghallgatás a királynál. „Miután pedig elmult az idő, a mikorra meghagyta vala a király, hogy eléje vigyék őket, bevivé őket az udvarmesterek fejedelme Nabukodonozor elé” (Dániel 1:18). Elérkezett az idő, amikor a négy fiatalnak számot kellett adnia magáról. Vajon hasznosnak bizonyul számukra, hogy ragaszkodtak Jehova törvényeihez, és nem engedtek a babiloni módszereknek?

³¹ „Szóla velök a király, és mindnyájok között sem találtaték olyan, mint Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás, és állának a király előtt” (Dániel 1:19). Micsoda teljes igazolása volt ez az elmúlt három évben folytatott cselekvésmódjuknak! Nem volt bolondság tőlük, hogy a hitük és lelkiismeretük által diktált életmódhoz ragaszkodtak. Azáltal, hogy hűségesek voltak abban, ami talán apróságnak tűnt, Dániel és barátai nagyobb áldásokat kaptak. Minden fiatalnak, aki csak részt vett a képzési programban, az a kiváltság volt a célja, hogy ’a király előtt álljon’. A Biblia nem mondja el, hogy vajon csak a négy héber fiatalt választották-e ki. Hűséges életutuknak mindenesetre valóban „nagy jutalma” volt (Zsoltárok 19:12).

32. Miért lehet elmondani, hogy Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás nagyobb kiváltságokban részesült annál, hogy a királyi udvarban lehetett?

³² „Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland” — mondja a Szentírás (Példabeszédek 22:29). Így tehát Nabukodonozor kiválasztotta Dánielt, Ananiást, Misáelt és Azariást, hogy a király előtt álljanak, vagyis a királyi udvar tagjai legyenek. Mindezekben láthatjuk Jehova kezét, amint úgy irányította az eseményeket, hogy e fiatalok — különösen Dániel — által ismertté váljanak az isteni szándék fontos részei. Bár megtiszteltetés volt, ha valakit Nabukodonozor királyi udvarának tagjává választottak, sokkal nagyobb kiváltság volt, ha az Egyetemes Király, Jehova használt fel valakit ilyen csodálatos módon.

33., 34. a) Miért voltak a királyra nagy hatással a fiatal héberek? b) Milyen tanulságot vonhatunk le a négy héber tapasztalatából?

³³ Nabukodonozor hamarosan felismerte, hogy a négy héber fiatal, aki Jehovától kapott bölcsességet és éleslátást, messze felülmúlja ezekben a tulajdonságokban a király udvarában levő összes tanácsadót és bölcset. „Minden bölcs és értelmes dologban, a mely felől a király tőlök tudakozódék, tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, a kik egész országában valának” (Dániel 1:20). Hogy is lehetett volna másként? Az „írástudók” és „varázslók” Babilonnak ebből a világból való és babonákkal teletűzdelt műveltségére hagyatkoztak, míg Dániel és barátai a felülről való bölcsességbe vetették bizalmukat. Egyszerűen össze sem lehetett hasonlítani a kettőt — egyenlőtlen küzdelem volt!

³⁴ Valóban nem sokat változott a helyzet az idők folyamán. Az i. sz. első században, amikor népszerű volt a görög filozófia és a római jog, Pál apostol ezt írta ihletés alatt: „e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban. És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók. Azért senki se dicsekedjék emberekkel” (1Korinthus 3:19–21). Ma szorosan ragaszkodnunk kell ahhoz, amire Jehova tanított meg minket, és nem szabad, hogy könnyen elsodorjon a világ ragyogása és csillogása (1János 2:15–17).

MINDVÉGIG HŰSÉGESEN

35. Mennyit tudunk Dániel három társáról?

³⁵ Ananiás, Misáel és Azariás erős hitét drámai módon mutatja be Dániel könyvének 3. fejezete azzal az arany állóképpel összefüggésben, amelyet Nabukodonozor állíttatott fel Dura mezején, valamint a tüzes kemence próbájával kapcsolatban. Nem fér hozzá kétség, hogy ezek az istenfélő héberek halálukig hűségesek maradtak Jehovához. Abból tudjuk ezt, hogy Pál apostol kétségtelenül rájuk célzott, amikor azokról írt, „a kik hit által . . . megoltották a tűznek erejét” (Zsidók 11:33, 34). Ők kitűnő példát mutatnak Jehova szolgáinak, fiataloknak és időseknek egyaránt.

36. Milyen rendkívüli pályafutása volt Dánielnek?

³⁶ Dánielről ezt mondja az első fejezet befejező verse: „ott vala Dániel a Cyrus király első esztendejéig.” A történelem feltárja, hogy Czírus i. e. 539-ben egy éjszaka alatt vette be Babilont. Nyilvánvalóan hírnevének és szellemi képességeinek köszönhetően Dániel folytatta szolgálatát Czírus udvarában. A Dániel 10:1 valójában elmondja nekünk, hogy „Czírusnak, Persia királyának harmadik esztendejében” Jehova egy jelentős dolgot tárt fel Dánielnek. Ha tizenéves volt, amikor i. e. 617-ben Babilonba vitték, közel 100 éves volt akkor, amikor megkapta ezt az utolsó látomást. Micsoda hosszú és áldásos pályafutása volt Jehovának végzett hűséges szolgálatában!

37. Milyen tanulságokat vonhatunk le Dániel könyve első fejezetének megvizsgálásakor?

³⁷ Dániel könyvének kezdő fejezete többet mond el, mint csupán négy hűséges fiatal történetét, akik sikeresen néztek szembe hitük próbáival. Megmutatja nekünk, hogyan használ fel Jehova bárkit, akit csak akar, arra, hogy megvalósítsa szándékát. A beszámoló bebizonyítja, hogy ha Jehova megengedi, akkor még egy látszólagos szerencsétlenség is hasznos célt szolgálhat. Azt is elmondja, hogy a kis dolgokban tanúsított hűség nagy jutalmat eredményez.

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mit mondhatunk Dániel és három fiatal barátja hátteréről?

• Hogyan került a négy héber fiatal nagyszerű nevelése próba alá Babilonban?

• Hogyan jutalmazta meg Jehova a négy héber bátor kiállását?

• Mit tanulhatnak Jehova modern kori szolgái Dánieltől és három társától?

[Egész oldalas kép a 30. oldalon]