EGYÉB

Babilóniai birodalom

BABILON valóban lenyűgöző város volt, toronymagas falakkal, a felvonulási útjával, a híres függőkertjeivel és az 50-nél is több templomával.

Az emberi történelemben már a kezdet kezdetén Bábel (későbbi nevén Babilon) kiemelkedő központja lett az olyan imádatnak, amely szembeszállt az igaz Istennel, Jehovával (1Mó 10:9, 10). Jehova megakadályozta az építők szándékát azzal, hogy összezavarta az emberek nyelvét, és szétszórta őket az egész föld színén (1Mó 11:4–9). Így terjedt el Babilonból a hamis imádat más területekre.

Az, hogy Babilon dacolt Jehovával, végül a bukásához vezetett. Jehova egy próféciában Babilont úgy ábrázolta, mint ami oroszlánhoz hasonlít, és sasszárnyai vannak; ezenkívül megjövendölte a bukását, és azt, hogy később pusztává lesz. I. e. 539. október 5-én Nagy Círusz – akit Jehova korábban már név szerint említett egy próféciában – egyetlen éjszaka bevette a várost. Babilon pontosan úgy esett el, ahogy az előre meg lett mondva. A város aztán „kőrakássá” lett, melyet soha többé nem építettek újjá (Jr 51:37; lásd: Ézs 44:27–45:2).

[Térkép a 321. oldalon] — **TÉRKÉP:** Babilóniai birodalom

[Kép a 322. oldalon] — Istár-kapu (rekonstrukció)

[Kép a 323. oldalon] — Ez a felirat beszámol arról, amint II. Nabukodonozor azzal dicsekszik, hogy mi mindent tett Babilon határainak kiterjesztéséért, valamint azért, hogy növelje annak területét (vö.: Dá 4:30)

[Kép a 322-323. oldalon] — Babilon falai. A város bevehetetlennek tűnt. Masszív, kettős falrendszer védte. A város k. részét egy újabb falrendszer vette körül; ezenkívül a várost átszelő Eufrátesz k. partjánál is védte egy fal. Marduk temploma központi helyet foglalt el Babilonban. Ehhez kapcsolódott a 91 m magasba nyúló Étemenanki tornya (melyet egyesek azonosnak tekintenek Bábel tornyával)

[Kép a 324. oldalon] — Agyagból készített birkamájmodell, melyen előjelek és mágikus szövegek láthatók; Babilonban jósláshoz használták (vö.: Ez 21:20–22)