Tizenkettedik fejezet

Isten egyik követe megerősíti Dánielt

 1. Milyen áldást kapott Dániel azért, mert behatóan érdeklődött aziránt, hogyan valósul meg Jehova szándéka?

DÁNIEL gazdag jutalmat kapott azért, mert behatóan érdeklődött aziránt, hogyan valósul meg Jehova szándéka. Megkapta a 70 hétről szóló felpezsdítő próféciát, melynek témája a Messiás megjelenésének ideje. Dániel abban az áldásban is részesült, hogy látta népének hűséges maradékát visszatérni szülőföldjére. Ez i. e. 537-ben történt, amikor „Czírus persa király első esztendeje” a vége felé közeledett (Ezsdrás 1:1–4).

 2., 3. Mi lehetett az oka annak, hogy Dániel nem tért vissza Júda földjére a zsidók maradékával?

² Dániel nem volt azok között, akik visszautaztak Júda földjére. Talán nehéz lett volna idős korában az utazás. Mindenesetre Isten szándéka az volt, hogy tovább szolgáljon Babilonban. Eltelt két év. A beszámoló ezután ezt mondja nekünk: „Czírusnak, Persia királyának harmadik esztendejében egy ige jelenteték Dánielnek, a ki Baltazárnak nevezteték; igaz az ige és nagy bajról való; és figyele az igére és megérté a látomást” (Dániel 10:1).

³ ’Czírus harmadik esztendeje’ i. e. 536/535-nek felelt meg. Már több mint 80 év telt el azóta, hogy Dánielt Babilonba hozták a király leszármazottaival és Júda előkelő származású fiataljaival együtt (Dániel 1:3). Még ha Babilonba érkezésekor csak tíz-egynéhány éves volt is, most már közeledett 100. életévéhez. Mily bámulatos hosszúságú hűséges szolgálatot mondhatott magáénak!

 4. Milyen jelentős szerepet játszott Dániel Jehova szolgálatában előrehaladott kora ellenére?

⁴ Még előrehaladott kora ellenére sem ért véget Dániel szerepe Jehova szolgálatában. Isten még egy prófétai üzenetet hirdetett ki általa, melynek jelentősége a távoli jövőbe nyúlik. Ez olyan prófécia, amely egészen napjainkig, s azon is túl terjed. Hogy felkészítse Dánielt erre a további feladatra, Jehova helyénvalónak látta, hogy segítsen Dánielnek, és megerősítse az előtte álló szolgálatra.

OK AZ AGGODALOMRA

 5. Valószínűleg milyen beszámolók adtak okot Dánielnek az aggodalomra?

⁵ Noha Dániel nem tért vissza Júda földjére a zsidó maradékkal, azért élénken érdekelte, mi történik otthon, szeretett szülőföldjén. A hozzá érkező beszámolókból Dániel megtudta, hogy nincs minden rendben. Az oltárt újra felállították, a jeruzsálemi templom alapját pedig lefektették (Ezsdrás 3. fejezet). A szomszédos nemzetek azonban rossz szemmel nézték az újjáépítést, és rosszat forraltak a visszatért zsidók ellen (Ezsdrás 4:1–5). Valóban sok minden volt, ami miatt Dánielnek könnyen lehetett oka az aggodalomra.

 6. Miért nyugtalanította Dánielt a jeruzsálemi helyzet?

⁶ Dániel ismerte Jeremiás próféciáját (Dániel 9:2). Tudta, hogy a jeruzsálemi templom újjáépítése és benne az igaz imádat helyreállítása szoros kapcsolatban áll Jehovának a népére vonatkozó szándékával, és hogy ezeknek meg kell előzniük a megígért Messiás megjelenését. Dániel tulajdonképpen rendkívüli kiváltságban részesült azáltal, hogy megkapta Jehovától a „hetven hétről” szóló próféciát. Ebből megtudta, hogy a Messiás a Jeruzsálem helyreállítása és újjáépítése felől való szózat elhangzása után 69 „héttel” jelenik meg (Dániel 9:24–27). Tekintetbe véve azonban Jeruzsálem feldúlt állapotát és a templom építésének elhúzódását, könnyen érthető, miért vált Dániel csüggedtté, szomorúvá és lehangolttá.

 7. Mit tett Dániel három hétig?

⁷ „Azokon a napokon én, Dániel, bánkódtam három egész hétig — mondja a beszámoló. — Kívánatos étket nem ettem, hús és bor nem ment az én számba, és soha sem kentem meg magamat, míg el nem telék az egész három hét” (Dániel 10:2, 3). A „három egész hétig”, vagyis 21 napig tartó kesergés és böjtölés szokatlanul hosszú volt. Nyilvánvalóan „az első hónapnak huszonnegyedik napján” ért véget (Dániel 10:4). Dániel böjtölésének ideje magában foglalta tehát a pászkát, melyet az első hónap, niszán hó 14. napján tartottak meg, valamint az azt követő kovásztalan kenyér ünnepét is, amely hét napig tartott.

 8. Korábban mikor kereste Dániel oly nagyon Jehova útmutatását, és mi volt az eredménye?

⁸ Dánielnek már korábban is volt hasonló tapasztalata. Akkor az ejtette gondolkodóba, hogyan teljesedik be Jehovának az a próféciája, amely Jeruzsálem 70 évig tartó elhagyatottságáról szólt. Mit tett akkor Dániel? „Orczámat az Úr Istenhez emelém — mondta Dániel —, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban.” Jehova válaszolt Dániel imájára, és elküldte hozzá Gábriel angyalt egy olyan üzenettel, amely nagymértékben bátorította őt (Dániel 9:3, 21, 22). Vajon most is hasonlóan cselekszik Jehova, és gondoskodik Dániel számára buzdításról, melyre olyannyira szüksége van?

LENYŰGÖZŐ LÁTOMÁS

 9., 10. a) Hol volt Dániel, amikor látomást kapott? b) Mondd el, mit látott Dániel a látomásban!

⁹ Dánielt nem éri csalódás. A továbbiakban így írja le, ami ezután történt: „ímé én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék. És felemelém szemeimet, és látám, és ímé: egy férfiú, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi aranynyal övezve” (Dániel 10:4, 5). A Hiddekel volt az egyik olyan folyó, amelynek az Éden kertjében volt a forrása (1Mózes 2:10–14). Az óperzsa nyelvben Tigra néven ismerték a Hiddekelt, és ebből ered a görög Tigris elnevezés. A Tigris és az Eufrátesz közti terület Mezopotámia néven vált ismertté, amelynek a jelentése ’folyók közti ország’. Ez megerősíti, hogy amikor Dániel ezt a látomást kapta, még mindig Babilónia földjén, bár nem feltétlenül Babilon városában volt.

¹⁰ Micsoda látomást kapott Dániel! Amikor fölemelte szemét, nyilvánvalóan egy nem mindennapi embert pillantott meg. Dániel ezt az élénk leírást adta: „teste olyan mint a társiskő, és orczája olyan mint a villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája mint az izzó ércznek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása” (Dániel 10:6).

11. Milyen hatással volt Dánielre és a vele lévő férfiakra a látomás?

¹¹ Bár a látomás fényes volt, Dániel az alábbiakat mondja: „a férfiak pedig, a kik velem valának, nem látták a látomást.” Valamilyen meg nem magyarázott okból „nagy rettenés szálla reájok, és elfutának, hogy elrejtőzzenek”. Dániel így teljesen egyedül maradt a folyóparton. E „nagy látomás” látványa annyira lenyűgöző volt, hogy bevallja: „semmi erő sem marada bennem, és orczám eltorzula, és oda lőn minden erőm” (Dániel 10:7, 8).

12., 13. Mit árul el a követről a) a ruhája? b) a kinézete?

¹² Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a rendkívüli látványt nyújtó követet, aki annyira megrémítette Dánielt. „Gyolcsba [volt] öltözve, és dereka ufázi aranynyal övezve.” Az ókori Izráelben a főpap öve, efódja és hósenje, valamint a többi pap ruhája is finom sodrott lenvászonból készült, és arannyal volt díszítve (2Mózes 28:4–8; 39:27–29). A követ ruházata tehát szentségre és magas hivatalra utal.

¹³ Dánielt félelemmel vegyes tisztelettel töltötte el a követ kinézete is: drágakőhöz hasonló testének ragyogó világossága, sugárzó arcának vakító tündöklése, tüzes szemének átható ereje és hatalmas karjának meg lábának csillogása. Még parancsoló hangja is félelmet keltett. Ezek együtt világosan megmutatják, hogy emberfölötti lény volt. Ez a ’gyolcsba öltözött férfiú’ nem más volt, mint egy magas rangú angyal, aki Jehova szent jelenlétében szolgált, és most onnan jött el egy üzenettel.a

EGY „KEDVES FÉRFIÚ” ERŐRE KAP

14. Milyen segítségre volt szüksége Dánielnek ahhoz, hogy megkapja az angyali üzenetet?

¹⁴ Jehova angyala nagy horderejű és összetett üzenetet hozott Dánielnek. Mielőtt Dániel megkaphatta volna, segítségre volt szüksége, hogy fölépüljön testi és lelki gyötrelméből. Az angyal, aki nyilván tisztában volt ezzel, szerető módon személyes segítséget nyújtott Dánielnek, és buzdította őt. Kövessük figyelemmel Dániel saját elbeszélését a történtekről.

15. Mit tett az angyal, hogy segítsen Dánielnek?

¹⁵ „Mikor hallám az ő beszédének szavát, én ájultan orczámra esém, és pedig orczámmal a földre.” Valószínűleg a félelem és aggódás idézte elő, hogy Dániel kábulatba esett. Mit tett az angyal, hogy segítsen neki? „Ímé — mondta Dániel —, egy kéz illete engem, és felsegített térdeimre és tenyereimre.” Ezenkívül az angyal az alábbi szavakkal buzdította a prófétát: „Dániel, kedves férfiú! Értsd meg a beszédeket, a melyeket én szólok néked, és állj helyedre, mert most te hozzád küldettem!” A segítő kéz és a vigasztaló szavak új élettel töltötték meg Dánielt. Noha „reszketve”, Dániel mégis ’felállt’ (Dániel 10:9–11).

16. a) Mi mutatja, hogy Jehova gyorsan reagál szolgái imáira? b) Mi késleltette az angyalt abban, hogy Dániel segítségére siessen? (Foglald bele a 204., 205. oldalon lévő bekeretezett részt!) c) Milyen üzenetet hozott az angyal Dánielnek?

¹⁶ Az angyal rámutatott, hogy kifejezetten azért jött, hogy megerősítse Dánielt. Így szólt: „Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédid, és én a te beszédeid miatt jöttem.” Az angyal ezután megmagyarázta, miért késett. Így szólt: „De Persiának fejedelme ellenem állott huszonegy napig, és ímé Mihály, egyike az előkelő fejedelmeknek, eljöve segítségemre, és én ott maradék a persa királyoknál.” Mihály segítségével az angyalnak sikerült végrehajtania küldetését, és eljött Dánielhez ezzel a felettébb sürgős üzenettel: „Jöttem pedig, hogy tudtodra adjam, a mi a te népedre az utolsó időkben következik: mert a látomás azokra a napokra szól” (Dániel 10:12–14).

17., 18. Hogyan kapott segítséget Dániel másodszorra, és mire tette ez képessé őt?

¹⁷ Dánielt nem lelkesítette fel az a kilátás, hogy ilyen érdekfeszítő üzenetet kap, inkább úgy tűnik, hogy káros hatással volt rá az, amit hallott. A beszámoló így szól: „És mikor ilyen szavakkal szóla velem, orczámmal a földre esém és megnémulék.” Az angyali követ azonban készen állt, hogy — immár másodszor is — szeretettel segítsen. Dániel ezt mondta: „ímé, olyan valaki, mint egy ember-fia, megilleté ajkaimat és megnyitám a számat és szólék” (Dániel 10:15, 16a).b

¹⁸ Dániel megerősödött, amikor az angyal megérintette ajkait. (Vesd össze: Ésaiás 6:7.) Amikor újra erőt nyert, hogy beszélni tudjon, Dániel elmondta az angyali követnek, milyen megpróbáltatást áll most ki. Ezt mondta: „Uram, a látomás miatt reám fordulának az én fájdalmaim, annyira, hogy semmi erőm nincsen. És mi módon szólhat ezzel az én Urammal ennek az én Uramnak szolgája? Hiszen bennem attól fogva nem álla meg az erő, és lélekzet sem marada bennem” (Dániel 10:16b, 17).

19. Hogyan kapott segítséget Dániel harmadszor, és mit eredményezett ez?

¹⁹ Dániel nem panaszkodott, és nem is keresett kifogást. Egyszerűen beszámolt nehéz helyzetéről, az angyal pedig tudomásul vette ezt a magyarázatot. Dániel így harmadszor is segítséget kapott az angyali követtől. „Ismét illete engem az emberhez hasonló, és megerősíte engem” — mondta a próféta. A követ az alábbi vigasztaló szavakkal folytatta ezt az erőt adó érintést követően: „Ne félj, te kedves férfiú; békesség néked, légy erős és bizony erős!” Úgy tűnik, Dánielnek épp erre a szeretetteljes érintésre és ezekre az építő szavakra volt szüksége. Mi volt az eredmény? Dániel kijelentette: „mikor szóla velem, megerősödém, és mondék: Szóljon az én Uram, mert megerősítél engemet.” Dániel készen állt egy újabb, erőpróbát jelentő megbízatásra (Dániel 10:18, 19).

20. Miért volt szüksége az angyali követnek erőfeszítésre ahhoz, hogy végrehajtsa feladatát?

²⁰ Miután az angyal megerősítette Dánielt, és segített neki visszanyerni elmebeli és fizikai képességeit, újból elmagyarázta, mi a célja küldetésének. Ezt mondta: „Tudod-é, miért jöttem hozzád? És most visszatérek, hogy küzdjek a persa fejedelem ellen; és ha én kimegyek, ímé Görögország fejedelme jő elő! De megjelentem néked, a mi fel van jegyezve az igazság írásában; és senki sincsen, a ki én velem tartana ezek ellenében, hanem csak Mihály a ti fejedelmetek” (Dániel 10:20, 21).

21., 22. a) Mit tanulhatunk Dániel tapasztalatából arról, ahogyan Jehova a szolgáival bánik? b) Milyen célból lett Dániel megerősítve?

²¹ Micsoda kedvesség és figyelmesség ez Jehovától! Szolgáival mindig képességeiknek és korlátaiknak megfelelően bánik. Egyrészt megbízza őket olyan feladatokkal, amelyekről tudja, hogy képesek végrehajtani, még ha ezek a szolgák időnként nem így érzik is. Másrészt kész meghallgatni őket, azután pedig megadni mindazt, amire szükségük van feladataik végrehajtásához. Utánozzuk mindig égi Atyánkat, Jehovát azáltal, hogy buzdítjuk és megerősítjük azokat, akik társaink az imádatban (Zsidók 10:24).

²² Az angyal vigasztaló üzenete nagymértékben buzdította Dánielt. Előrehaladott kora ellenére Dániel most megerősödött, és kész volt, hogy följegyezzen egy újabb, figyelemre méltó próféciát, melyből hasznot meríthetünk.

[Lábjegyzetek]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mi késleltette Jehova angyalát i. e. 536/535-ben abban, hogy Dániel segítségére siessen?

• Mit árult el Isten angyali követéről a ruhája és a kinézete?

• Milyen segítségre volt szüksége Dánielnek, és hogyan adta meg neki az angyal háromszor is ezt?

• Milyen üzenetet hozott az angyal Dánielnek?

[Kiemelt rész a 204., 205. oldalon]

Őrangyalok vagy démoni uralkodók?

SOKAT tanulhatunk abból, amit Dániel könyve az angyalokról mond. Beszél nekünk arról, milyen szerepet játszanak Jehova szavának megvalósításában, és arról, hogyan tesznek erőfeszítést feladataik végrehajtására.

Isten angyala elmondta, hogy miközben Dánielhez tartott, hogy beszéljen vele, akadályozta őt „Persiának fejedelme”. Miután 21 napig viaskodott vele, az angyali követ csak ’Mihálynak, az előkelő fejedelmek egyikének’ a segítségével tudott továbbhaladni. Az angyal azt is elmondta, hogy újra küzdenie kell azzal az ellenséggel, és talán „Görögország fejedelmével” is (Dániel 10:13, 20). Ez még egy angyalnak sem könnyű feladat! Mégis, kik voltak Perzsia és Görögország eme fejedelmei?

Először is figyeljük meg, hogy Mihályról azt mondták, „egyike az előkelő fejedelmeknek” és „a ti fejedelmetek”. Később úgy utalnak Mihályra, mint aki „a nagy fejedelem, a ki [Dániel népe] fiaiért áll” (Dániel 10:21; 12:1). Ez azt mutatja, hogy Mihály volt az az angyal, akit Jehova megbízott, hogy vezesse az izraelitákat a pusztában (2Mózes 23:20–23; 32:34; 33:2).

Ezt a következtetést támogatja Júdás tanítványnak az a megállapítása is, hogy „Mihály arkangyal . . . az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett” (Júdás 9). Mihály hivatala, ereje és hatalma valóban „arkangyallá” tette őt; ez a szó ’főangyalt’, vagyis ’vezető angyalt’ jelent. Ez a magasztos hivatal leginkább Jézus Krisztusra, Isten Fiára illik rá földi élete előtt, illetve után (1Thessalonika 4:16; Jelenések 12:7–9).

Ez vajon azt jelenti, hogy Jehova más angyalokat is kijelölt például Perzsia és Görögország nemzete fölé, hogy útmutatást nyújtsanak nekik ügyeikben? Nos, Jézus Krisztus, Isten Fia nyíltan kijelentette: ’A világ fejedelmének rajtam nincs hatalma.’ Jézus ezt is mondta: „Az én országom nem e világból való [nem része e világnak, NW] . . . az én országom nem innen való” (János 14:30, K. f.; 18:36). János apostol kijelentette, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van” (1János 5:19, K. f.). Egyértelmű, hogy a világ nemzetei sohasem voltak és most sincsenek Isten vagy Krisztus irányítása vagy uralma alatt. Bár Jehova megengedi „a felsőbb hatalmaknak”, hogy létezzenek és ellenőrzést gyakoroljanak a föld kormányzásával kapcsolatos ügyekben, nem nevez ki föléjük angyalokat (Róma 13:1–7, NW). Minden fölöttük lévő „fejedelmet”, vagyis uralkodót csakis „a világ fejedelme”, Sátán, az Ördög helyezhetett föléjük. Ezek biztosan démoni uralkodók, nem pedig őrangyalok. A látható uralkodók mögött tehát láthatatlan démoni hatalmak, vagyis ’fejedelmek’ állnak, és a nemzetek közti összetűzésekben sem csupán emberek vesznek részt.

[Egész oldalas kép a 199. oldalon]

[Egész oldalas kép a 207. oldalon]