Negyedik fejezet

Egy hatalmas állókép felemelkedése és bukása

 1. Miért érdekeljen bennünket egy olyan helyzet, amely egy évtizeddel azután alakult ki, hogy Nabukodonozor király fogságba vitte Dánielt és másokat?

EGY évtized telt el azóta, hogy Nabukodonozor király fogságba vitte Júdából Dánielt és „az ország [más] előkelőit” Babilonba (2Királyok 24:15, Úf ). Az ifjú Dániel a királyi udvarban szolgál, amikor egy életét veszélyeztető helyzet alakul ki. Miért érdekeljen ez bennünket? Azért, mert az a mód, ahogyan Jehova Isten beavatkozott ebbe az ügybe, nemcsak Dániel és mások életét menti meg, hanem megmutatja nekünk a bibliai próféciában szereplő világhatalmak felvonulását is egészen napjainkig.

EGY URALKODÓ SÚLYOS GONDDAL KERÜL SZEMBE

 2. Mikor kapott Nabukodonozor először prófétai álmot?

² „Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében — írta Dániel próféta — álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lőn az ő lelke, és álma félbeszakadt” (Dániel 2:1). Nabukodonozornak, a Babiloni Birodalom királyának az álmáról van szó. Tulajdonképpen ő a világ uralkodója lett i. e. 607-ben, amikor Jehova Isten megengedte neki, hogy elpusztítsa Jeruzsálemet és templomát. Amikor Nabukodonozor második éve volt világuralmon (i. e. 606/605-ben), Isten rémisztő álmot bocsátott rá.

 3. Kikről bizonyosodott be, hogy nem képesek megmagyarázni a király álmát, és hogyan reagált erre Nabukodonozor?

³ Ez az álom annyira nyugtalanította Nabukodonozort, hogy nem tudott aludni. Természetesen rendkívül szerette volna megtudni az álom jelentését. De ez a hatalmas király elfelejtette az álmot! Ezért egybegyűjtötte Babilon mágusait, varázslóit meg jósait, és megparancsolta nekik, hogy mondják el és magyarázzák meg az álmot. A feladat meghaladta a képességeiket. Kudarcuk annyira felbőszítette Nabukodonozort, hogy parancsot adott arra, hogy „a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el”. Ez a döntés azt idézte elő, hogy Dániel próféta személyesen találkozott a kijelölt hóhérral. Miért? Azért, mert őt és három héber társát — Ananiást, Misáelt és Azariást — is a babiloni bölcsek közé sorolták (Dániel 2:2–14).

DÁNIEL MEGMENTI A HELYZETET

 4. a) Hogyan tudta meg Dániel Nabukodonozor álmának a tartalmát és a jelentését? b) Mit mondott Dániel, kifejezve Jehova Isten iránti nagyraértékelését?

⁴ Amikor megtudta Nabukodonozor kíméletlen rendelkezésének okát, „beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki időt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak”. Erre engedélyt is kapott. Dániel hazatért, három héber barátjával együtt imádkozott, hogy „kérjenek az egek Istenétől irgalmasságot e titok végett”. Ugyanazon éjjel egy látomásban Jehova feltárta Dánielnek az álom titkát. Dániel hálásan ezt mondta: „Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő. És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!” Mivel ilyen éleslátást kapott, Dániel dicsérte Jehovát (Dániel 2:15–23).

 5. a) Hogyan tulajdonította Dániel az érdemet Jehovának, amikor a király előtt volt? b) Miért érdekes számunkra ma Dániel magyarázata?

⁵ Másnap Dániel odament Ariókhoz, a testőrség parancsnokához, akit kijelöltek arra, hogy megölje Babilon bölcseit. Amikor megtudta, hogy Dániel képes megmagyarázni az álmot, Ariók sietve a királyhoz vitte őt. Magának semmilyen érdemet sem tulajdonítva, Dániel ezt mondta Nabukodonozornak: „van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban.” Dániel készen állt, hogy ne csupán a Babiloni Birodalom jövőjét tárja fel, de főbb vonalakban a világ eseményeit is Nabukodonozor napjaitól fogva egészen a mi időnkig, és azon is túl (Dániel 2:24–30).

A FELIDÉZETT ÁLOM

 6., 7. Miről szólt az álom, amelyet Dániel a király emlékezetébe idézett?

⁶ Nabukodonozor feszülten figyelt, mialatt Dániel ezt mondta: „Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt. Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből, lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának. Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat. Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, a mely leüté az állóképet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet” (Dániel 2:31–35).

⁷ Mennyire izgatottá válhatott Nabukodonozor, amikor hallotta, hogy Dániel feltárja az álmot! De várjunk csak! Babilon bölcsei csak akkor menekülhetnek meg, ha Dániel meg is magyarázza az álmot. A maga és három héber barátja nevében szólva, Dániel kijelentette: „Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak” (Dániel 2:36).

EGY KIEMELKEDŐ JELLEGZETESSÉGŰ KIRÁLYSÁG

 8. a) Dániel magyarázata szerint ki, illetve mi az aranyfej? b) Mikor jött létre az aranyfej?

⁸ „Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat [királyságot, Úf ], hatalmat, erőt és dicsőséget adott; és valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej” (Dániel 2:37, 38). Ezek a szavak Nabukodonozorra vonatkoztak azt követően, hogy Jehova felhasználta őt Jeruzsálem lerombolására i. e. 607-ben. Azért vonatkoztak őrá, mert a Jeruzsálemben trónra helyezett királyok Dávidnak, Jehova felkent királyának leszármazottai voltak. Jeruzsálem volt Júdának, Isten előképi királyságának a fővárosa, és ez a királyság képviselte Jehovának a föld feletti szuverenitását. Ennek a városnak az i. e. 607-ben történt elpusztításával többé nem létezett Isten előképi királysága (1Krónika 29:23; 2Krónika 36:17–21). A későbbi világhatalmak, amelyeket az állókép fémből lévő részei jelképeztek, most már úgy gyakorolhatták világ feletti uralmukat, hogy Isten előképi királysága nem akadályozta őket. Nabukodonozornak, aki az aranyból, az ókorban ismert legértékesebb fémből készült fejet képviselte, megkülönböztető jellegzetessége volt, hogy Jeruzsálem lerombolásával megdöntötte ezt a királyságot. (Lásd az „Egy harcos király birodalmat épít” című bekeretezett részt a 63. oldalon.)

 9. Mit szemléltetett az aranyfej?

⁹ Nabukodonozor 43 évig uralkodott, és a feje volt egy olyan dinasztiának, amely a Babiloni Birodalom felett uralkodott. Ehhez a dinasztiához tartozott veje, Nabú-naid, illetve legidősebb fia, Evil-Merodák is. Ez a dinasztia további 43 éven át maradt hatalmon, Nabú-naid fiának, Belsazárnak az i. e. 539-ben bekövetkezett haláláig (2Királyok 25:27; Dániel 5:30). Az álomban látott állókép aranyfeje tehát nem csupán Nabukodonozort, hanem az egész babiloni uralkodói ágat szemléltette.

10. a) Hogyan utalt Nabukodonozor álma arra, hogy a babiloni világhatalom nem tart örökké? b) Mit jövendölt meg Ésaiás Babilon legyőzőjéről? c) Milyen értelemben volt Méd—Perzsia alábbvaló Babilonnál?

¹⁰ Dániel így szólt Nabukodonozorhoz: „utánad más birodalom [királyság, Úf ] támad, alábbvaló mint te” (Dániel 2:39). Nabukodonozor dinasztiáját egy olyan királyság követte, amelyet az állókép ezüstből lévő melle és karjai szemléltettek. Mintegy 200 évvel korábban Ésaiás megjövendölte, hogy lesz egy ilyen királyság, sőt még győztes királyának nevét is megmondta — Czírus lesz az (Ésaiás 13:1–17; 21:2–9; 44:24—45:7, 13). Ez a királyság a Méd—Perzsa Birodalom volt. Jóllehet Méd—Perzsia fejlett civilizációt hozott létre, amely nem volt kisebb, mint a Babiloni Birodalomé, ezt a későbbi királyságot az ezüst jelképezi, egy olyan fém, amely kevésbé értékes, mint az arany. Alábbvaló volt a babiloni világhatalomnál abban az értelemben, hogy nem volt meg az a megkülönböztető jellegzetessége, hogy megdöntötte volna Júdát, Isten előképi királyságát és fővárosát, Jeruzsálemet.

11. Mikor szakadt vége Nabukodonozor dinasztiájának?

¹¹ Mintegy 60 évvel az álom megmagyarázása után Dániel tanúja volt annak, hogy Nabukodonozor dinasztiájának vége szakadt. Dániel jelen volt az i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán, amikor a méd—perzsa hadsereg bevette a látszólag legyőzhetetlen Babilont, és kivégezte Belsazár királyt. Belsazár halálával az álomban látott állókép aranyfeje — a Babiloni Birodalom — nem létezett többé.

A FOGOLY NÉPET KISZABADÍTJA AZ EGYIK KIRÁLYSÁG

12. Hogyan vált a fogságban lévő zsidók javára az a rendelet, amelyet Czírus i. e. 537-ben adott ki?

¹² Méd—Perzsia i. e. 539-ben felváltotta a Babiloni Birodalmat mint uralkodó világhatalom. A méd Dárius lett Babilon legyőzött városának első uralkodója 62 éves korában (Dániel 5:30, 31). Rövid ideig ő és a perzsa Czírus közösen uralkodott a Méd—Perzsa Birodalom fölött. Amikor Dárius meghalt, Czírus lett a Perzsa Birodalom kizárólagos vezetője. A Babilonban lévő zsidóknak Czírus uralma a fogságból való kiszabadulást jelentette. I. e. 537-ben Czírus kiadott egy rendeletet, amely megengedte a Babilonban lévő zsidó foglyoknak, hogy visszatérjenek hazájukba, és újjáépítsék Jeruzsálemet, valamint Jehova templomát. Isten előképi királysága azonban nem lett helyreállítva Júdában és Jeruzsálemben (2Krónika 36:22, 23; Ezsdrás 1:1—2:2a).

13. Mit jelképezett Nabukodonozor álomban látott állóképének ezüstmelle és -karjai?

¹³ Az álomban látott állókép ezüstmelle és -karjai a perzsa királyok sorát jelképezték, amely Nagy Czírussal kezdődik. Ez a dinasztia több mint 200 évig maradt fenn. Úgy tartják, Czírus az egyik katonai hadjárata során halt meg i. e. 530-ban. A Perzsa Birodalom trónján őt követő 12 király közül legalább ketten jóindulatúan bántak Jehova választott népével. Az egyikük (a perzsa) I. Dárius, a másik pedig I. Artaxerxes volt.

14., 15. Hogyan segített a zsidóknak Nagy Dárius és I. Artaxerxes?

¹⁴ I. Dárius a harmadik volt a Nagy Czírust követő perzsa királyok sorában. Az őt megelőző két király II. Kambüszész és a testvére, Bardija (vagy talán egy Gaumáta nevű mágus és trónkövetelő) volt. Abban az időben, amikor I. Dárius, aki Nagy Dárius néven is ismertté vált, i. e. 521-ben trónra lépett, a jeruzsálemi templom újjáépítése már betiltás alatt állt. Amikor felfedezték az ekbatanai irattárban azt a dokumentumot, amely tartalmazta Czírus rendeletét, Dárius nem csupán a betiltást szüntette meg i. e. 520-ban. Gondoskodott anyagi eszközökről is a királyi kincstárból a templom újjáépítéséhez (Ezsdrás 6:1–12).

¹⁵ I. Artaxerxes i. e. 475-ben követte apját, Ahasvérust (I. Xerxészt) a trónon, és ő volt a következő perzsa uralkodó, aki segített a zsidóknak az újjáépítésre irányuló erőfeszítéseikben. Artaxerxes a Hosszúkezű ragadványnevet kapta, mivel jobb keze hosszabb volt, mint a bal. Uralkodásának huszadik évében, i. e. 455-ben megbízta zsidó pohárnokát, Nehémiást, hogy Júda kormányzója legyen, és építse újjá Jeruzsálem falait. Ez a tett jelezte a „hetven [év]hét” kezdetét, amelyről Dániel könyvének kilencedik fejezete szól, és ez határozta meg azokat az időpontokat is, amikor a Messiásnak, vagyis Krisztusnak, a názáreti Jézusnak meg kellett jelennie, illetve meg kellett halnia (Dániel 9:24–27; Nehémiás 1:1; 2:1–18).

16. Mikor szűnt meg a méd—perzsa világhatalom, és ki volt akkor a király?

¹⁶ I. Artaxerxest a Perzsa Birodalom trónján hat király követte, közülük az utolsó III. Dárius volt. Uralma váratlanul ért véget i. e. 331-ben, amikor borzalmas vereséget szenvedett Nagy Sándortól Gaugamélánál, az ókori Ninive közelében. Ez a vereség vetett véget a méd—perzsa világhatalomnak, amelyet a Nabukodonozor álmában szereplő állókép ezüstrésze jelképezett. Az ezt követő hatalom bizonyos értelemben különb, más értelemben azonban alábbvaló volt. Ez kiderül abból, ha megfigyeljük Dániel további magyarázatát, amelyet Nabukodonozor álmához fűzött.

ÓRIÁSI, DE ALÁBBVALÓ KIRÁLYSÁG

17—19. a) Melyik világhatalmat szemléltette a rézből való has és combok, és mennyire volt kiterjedt ennek az uralma? b) Ki volt III. Alexandrosz? c) Hogyan vált világnyelvvé a görög nyelv, és mire volt kiválóan alkalmas?

¹⁷ Dániel elmondta Nabukodonozornak, hogy a hatalmas állókép hasa és combjai „egy másik, egy harmadik birodalom [királyság, Úf ], rézből való, a mely az egész földön uralkodik” (Dániel 2:32, 39). Ez a harmadik királyság követte Babilóniát és Méd—Perzsiát. Miként a réz kevésbé értékes, mint az ezüst, ez a világhatalom alábbvaló Méd—Perzsiánál annyiban, hogy semmilyen olyan kiváltságot sem kap, mint például Jehova népének a felszabadítása. A rézhez hasonló királyság azonban „az egész földön uralkodik”, ami arra utal, hogy nagyobb lesz, mint akár Babilónia vagy Méd—Perzsia. Mit mutatnak a történelmi tények erről a világhatalomról?

¹⁸ Röviddel azután, hogy 20 éves korában, i. e. 336-ban örökölte Makedónia trónját, a nagyra törő III. Alexandrosz hódító hadjáratra indult. Katonai sikerei következtében Nagy Sándor néven vált ismertté. Egyik győzelmet aratta a másik után, így haladt egyre beljebb a perzsa területre. Azután, hogy i. e. 331-ben legyőzte III. Dáriust a gaugamélai csatában, a Perzsa Birodalom fokozatosan összeomlott, Nagy Sándor pedig Görögországot tette új világhatalommá.

¹⁹ A gaugamélai győzelem után Nagy Sándor továbbhaladt, és elfoglalta a perzsa nagyvárosokat, Babilont, Szúzát, Perszepoliszt és Ekbatanát. Miután uralma alá hajtotta a Perzsa Birodalom többi részét is, hódításait kiterjesztette India nyugati részére. A meghódított területeken görög településeket alapított. A görög nyelv és kultúra az egész birodalomban elterjedt. A Görög Birodalom valójában nagyobb lett, mint bármely, azt megelőző hatalom. Dániel jövendöléséhez híven a rézből lévő királyság ’az egész földön uralkodott’. Az egyik következmény az volt, hogy a (koiné) görög nemzetközi nyelvvé vált. Mivel képes volt pontosan kifejezni a gondolatokat, rendkívül alkalmasnak bizonyult Isten Királysága jó hírének elterjesztésére, valamint arra, hogy ezen a nyelven írják meg a Keresztény Görög Iratokat.

20. Mi lett a Görög Birodalomból Nagy Sándor halála után?

²⁰ Nagy Sándor csak nyolc évig volt a világ ura. Noha még fiatal volt, a 32 éves Nagy Sándor egy lakoma után megbetegedett, és röviddel rá, i. e. 323. június 13-án meghalt. Hatalmas birodalmát idővel négy részre osztották fel, amelyek mindegyike fölött egy-egy hadvezére uralkodott. Ebből az egy nagy királyságból így négy királyság lett, amelyeket végül is magába olvasztott a Római Birodalom. A rézszerű világhatalom csak i. e. 30-ig állt fenn, ekkor ugyanis a négy királyság közül az utolsót — az Egyiptom fölött uralkodó Ptolemaida-dinasztiát — is legyőzte Róma.

A KIRÁLYSÁG, AMELY TÖR ÉS ZÚZ

21. Hogyan írta le Dániel „a negyedik királyságot”?

²¹ Dániel folytatta az álomban szereplő állóképről szóló magyarázatát: „A [Babilont, Méd—Perzsiát és Görögországot követő] negyedik birodalom [királyság, Úf ] pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja” (Dániel 2:40). Mivel ez a világhatalom erős, és képes szétzúzni mindent, olyan lesz, mint a vas — erősebb, mint az arannyal, ezüsttel vagy rézzel szemléltetett birodalmak. A Római Birodalom ilyen hatalom volt.

22. Milyen értelemben volt vashoz hasonló a Római Birodalom?

²² Róma szétzúzta és összetörte a Görög Birodalmat, és magába olvasztotta a méd—perzsa és a babiloni világhatalom maradványait. Semmi tiszteletet sem mutatott Isten Királysága iránt, amelyet Jézus Krisztus hirdetett, és i. sz. 33-ban kivégeztette Jézust egy kínoszlopon. Róma üldözte Jézus tanítványait, mivel arra törekedett, hogy megsemmisítse az igaz keresztényiséget. Sőt mi több, a rómaiak Jeruzsálemet és templomát is elpusztították i. sz. 70-ben.

23., 24. A Római Birodalmon kívül mit szemléltetnek még az állókép lábszárai?

²³ A Nabukodonozor álmában szereplő állókép vas lábszárai nem csupán a Római Birodalmat szemléltették, hanem annak politikai kinövését is. Figyeld meg ezeket a Jelenések 17:10-ben olvasható szavakat: „Király is hét van; az öte elesett, és az egyik van, a másik még el nem jött; és mikor eljő, kevés ideig kell annak megmaradni.” Amikor János apostol följegyezte ezeket a szavakat, a rómaiak fogságában volt Pátmosz szigetén. Az öt király, vagyis világhatalom, amely már elesett, Egyiptom, Asszíria, Babilon, Méd—Perzsia és Görögország volt. A hatodik — a Római Birodalom — még hatalmon volt. Ennek is el kellett azonban esnie, és egy hetedik királynak támadnia az egyik olyan területről, amelyet Róma foglalt el. Melyik világhatalom volt ez?

²⁴ Nagy-Britannia régen a Római Birodalom északnyugati része volt. 1763-ra viszont a Brit Birodalommá vált — azzá a Nagy-Britanniává, amely hét tengeren uralkodott. Tizenhárom amerikai gyarmata 1776-ban kinyilvánította függetlenségét, hogy megalapítsa az Amerikai Egyesült Államokat. A későbbi években azonban Nagy-Britannia és az Egyesült Államok egymás társai lettek háborúban és békében egyaránt. Ennek következtében a bibliai próféciában szereplő hetedik világhatalom az egyesített angol és amerikai hatalom lett. A Római Birodalomhoz hasonlóan ’erősnek bizonyult, mint a vas’, ugyanis vashoz hasonló hatalmat gyakorolt. Az álomban szereplő állókép vas lábszárai magukban foglalják a Római Birodalmat és az angol—amerikai kettős világhatalmat is.

TÖRÉKENY KEVERÉK

25. Mit mondott Dániel az állókép lábairól és lábujjairól?

²⁵ Dániel ezután ezt mondta Nabukodonozornak: „Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel. És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz. Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze [elegyedni fognak az emberek utódaival, NW], de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel” (Dániel 2:41–43).

26. Mikor jelenik meg az az uralom, amelyet a lábak és lábujjak szemléltetnek?

²⁶ A világhatalmak egymásutánja, amelyet a Nabukodonozor álmában szereplő állókép különféle részei szemléltettek, a fejjel kezdődött, és a lábig folytatódott. Logikus, hogy az ’agyaggal elegyített vasból’ lévő lábak és lábujjak az emberi uralomnak azt a végső formáját szemléltetik, amely „a végső időben” létezik (Dániel 12:4).

27. a) Milyen helyzetet jelképeznek az agyaggal elegyített vasból való lábak és lábujjak? b) Mit mutat be az állókép tíz lábujja?

²⁷ A XX. század hajnalán a Brit Birodalom uralkodott a földön élő minden negyedik ember fölött. Más európai birodalmak további milliók felett uralkodtak. Az I. világháború azonban nemzetekből álló csoportok kialakulását eredményezte, amelyek felváltották a birodalmakat. A II. világháború után felgyorsult ez a folyamat. A nacionalizmus további terjedésével nagymértékben nőtt a világ nemzeteinek száma. A kép tíz lábujja szemlélteti mindezeket az egy időben létező hatalmakat és kormányzatokat, ugyanis a Bibliában a tízes szám időnként a földi teljességre utal. (Vesd össze: 2Mózes 34:28; Máté 25:1; Jelenések 2:10.)

28., 29. a) Mit szemléltetett az agyag Dániel szerint? b) Mit lehet elmondani a vas és agyag keverékéről?

²⁸ Most „a végső időben” vagyunk, s elérkeztünk az állókép lábához. Néhány kormányzat, amelyet az állókép agyaggal elegyített vasból való lábai és lábujjai szemléltetnek, a vashoz hasonlít — önkényeskedő vagy zsarnoki. Mások az agyaghoz hasonlítanak. Milyen értelemben? Dániel az „emberek utódaival” hozta összefüggésbe az agyagot (Dániel 2:43, NW). Bár az agyag, amelyből az emberek utódai alkotva vannak, természetétől fogva törékeny, a hagyományos, vashoz hasonló uralmak kénytelenek egyre jobban odafigyelni az egyszerű emberekre, akik beleszólást akarnak a fölöttük uralkodó kormányok ügyeibe (Jób 10:9). Az önkényeskedő uralmat és az egyszerű embereket azonban nem lehet elegyíteni — éppúgy nem, ahogyan a vas sem egyesülhet az agyaggal. Abban az időben, amelyben az állókép megsemmisül, valóban politikailag töredezett lesz a világ!

²⁹ Vajon a lábak és lábujjak megosztottsága azt eredményezi majd, hogy az egész állókép leomlik? Vajon mi történik az állóképpel?

MEGRÁZÓ CSÚCSPONT!

30. Írd le, mi volt Nabukodonozor álmának a csúcspontja!

³⁰ Figyeld meg az álom csúcspontját. Dániel korábban ezt mondta a királynak: „Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat. Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, a mely leüté az állóképet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet” (Dániel 2:34, 35).

31., 32. Hogyan szólt a Nabukodonozor álmának befejező részével kapcsolatos jövendölés?

³¹ Magyarázatot adva erre, így folytatódik a prófécia: „ama királyok napjaiban támasztani fog az ég Istene egy királyságot, a mely örökkétig el nem pusztul s a melynek uralma más népre nem hagyatik; összemorzsolja s megsemmisíti mind e királyságokat, de ő fenn fog állani örökre, a mint hogy láttad, hogy a hegyből leszakadt egy kő, nem kezek által, s összemorzsolta a vasat, a rezet, az agyagot, az ezüstöt s az aranyat, A nagy Isten tudatta a királylyal azt, a mi ezután lesz; biztos az álom s megbízható a megfejtése” (Dániel 2:44, 45, Izr. Magyar Irodalmi Társulat fordítása).

³² Amikor Nabukodonozor igazán megértette, hogy Dániel felidézte az álmot, és megmagyarázta, akkor elismerte, hogy csakis Dániel Istene „a királyoknak ura és a titkok megjelentője”. Ezenkívül a király felelősségteljes megbízatást adott Dánielnek és három héber társának (Dániel 2:46–49). Mégis, mit jelent a modern korban a Dániel által elmondott ’megbízható megfejtés’?

’EGY HEGY TÖLTI BE A FÖLDET’

33. Mely „hegyből” hasították ki a „követ”, és mikor, illetve hogyan történt ez?

³³ Amikor 1914 októberében véget ért „a nemzetek meghatározott ideje”, „az ég Istene” létrehozta az égi Királyságot azáltal, hogy trónra emelte felkent Fiát, Jézus Krisztust, aki „királyoknak Királya, és uraknak Ura” lett (Lukács 21:24, NW; Jelenések 12:1–5; 19:16).a Isteni hatalom által történt tehát, nem pedig emberi kezek által, hogy a messiási Királyság ’kövét’ kihasították Jehova egyetemes szuverenitásának ’hegyéből’. Ez az égi kormányzat Jézus Krisztus kezében van, akinek Isten halhatatlanságot adott (Róma 6:9; 1Timótheus 6:15, 16). Ennélfogva a ’mi Urunk, Istenünk és az ő Krisztusának e királyi uralma’ — amely Jehova egyetemes szuverenitásának kifejeződése — nem száll át másra. Mindörökké megmarad (Jelenések 11:15, Úf ).

34. Hogy történt, hogy Isten Királysága „ama királyok napjaiban” született meg?

³⁴ A Királyság megszületésére „ama királyok napjaiban” került sor (Dániel 2:44, IMIT ). Ezek nemcsak azok a királyok voltak, akiket a kép tíz lábujja szemléltetett, hanem a vas-, réz-, ezüst- és aranyrészek által szemléltetett királyok is. Jóllehet a Babiloni, Perzsa, Görög és Római Birodalom már rég megszűnt mint világhatalom, maradványaik még 1914-ben is léteztek. Az Oszmán—Török Birodalom akkor megszállás alatt tartotta Babilónia területét, Perzsiában (Iránban), Görögországban és az olaszországi Rómában pedig nemzeti kormányok működtek.

35. Mikor fogja a „kő” összezúzni az állóképet, és milyen mértékben sújtja azt?

³⁵ Isten égi Királysága hamarosan csapást mér a jelképes állókép lábaira. Ez azt eredményezi, hogy darabjaikra zúzódnak mindazok a királyságok, amelyeket az szemléltet, és ezzel elpusztulnak. Valóban, „a mindenható Isten ama nagy napjának viadalán” ez a „kő” olyan pusztító hatással fog lesújtani, hogy az állókép porrá zúzódik, Isten viharának szele pedig felkapja, mint szérűn a pelyvát (Jelenések 16:14, 16). Ezután, hasonlóan ahhoz a kőhöz, amely hegynyi nagyságúra növekedett és betöltötte a földet, Isten Királysága lesz az a kormányzati hegy, amely „az egész földet” irányítja (Dániel 2:35).

36. Miért lehet szilárd kormányzatnak nevezni a messiási Királyságot?

³⁶ Bár a messiási Királyság égi, hatalmát kiterjeszti bolygónkra, és ezzel áldást jelent a föld minden engedelmes lakójának. Ez a szilárd kormányzat „örökkétig el nem pusztul”, és „más népre nem hagyatik”. A halandó emberi uralkodók királyságaitól eltérően, ez a királyság „fenn fog állani örökre” (Dániel 2:44). Bárcsak neked is kiváltságodban állna, hogy mindörökké alattvalója legyél!

[Lábjegyzet]

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mely világhatalmakat szemléltetik a Nabukodonozor álmában szereplő hatalmas állókép különböző részei?

• Milyen világhelyzetet szemléltetnek az agyaggal elegyített vasból való lábak és tíz lábujj?

• Mikor és mely „hegyből” hasították ki a „követ”?

• Mikor fogja a „kő” összezúzni az állóképet?

[Kiemelt rész/képek a 63—67. oldalon]

EGY HARCOS KIRÁLY BIRODALMAT ÉPÍT

BABILON trónörököse és annak hadserege súlyos csapást mér Nékó fáraó egyiptomi haderőire a szíriai Kárkemisnél. A vereséget szenvedett egyiptomiak dél felé, Egyiptom irányába menekülnek, a babiloniak pedig üldözik őket. A győzedelmes herceget egy Babilonból érkezett hír azonban arra készteti, hogy feladja a hajszát. A hír szerint meghalt az édesapja, Nabú-apla-uszur. Hadvezéreit megbízza azzal, hogy vigyék utána a foglyokat és a hadizsákmányt, Nabukodonozor pedig gyorsan hazatér, és elfoglalja a trónt, amely apja halála miatt megüresedett.

Így került Babilon trónjára Nabukodonozor i. e. 624-ben, és így lett az Újbabilóniai Birodalom második uralkodója. Negyvenhárom évig tartó uralma alatt elfoglalta azokat a területeket, amelyek korábban az asszír világhataloméi voltak, és kiterjesztette fennhatóságát, elfoglalva északon Szíriát, nyugaton pedig Palesztinát egészen Egyiptom határáig. (Lásd a térképet.)

Uralkodásának negyedik évében (i. e. 620-ban) Nabukodonozor vazallus királyságává tette Júdát (2Királyok 24:1). Három évvel később egy júdai lázadás azt eredményezte, hogy a babiloniak ostrom alá vették Jeruzsálemet. Nabukodonozor babiloni fogságba vitte Joákint, Dánielt és másokat. A király elvitte Jehova templomának néhány edényét is. Sedékiást, Joákin nagybátyját tette Júda vazallus királyává (2Királyok 24:2–17; Dániel 1:6, 7).

Valamivel később Sedékiás is fellázadt, és szövetséget kötött Egyiptommal. Nabukodonozor újból megostromolta Jeruzsálemet, i. e. 607-ben pedig lerombolta a város falát, felégette a templomot, és elpusztította a várost. Sedékiásnak minden fiát lemészárolta, majd pedig megvakította és bilincsbe verte Sedékiást, hogy fogolyként Babilonba vigye. Nabukodonozor az emberek többségét foglyul ejtette, és a maradék templomi edényeket is Babilonba vitte. „És így viteték el Júda az ő földjéről” (2Királyok 24:18—25:21).

Nabukodonozor Tírust is meghódította azáltal, hogy ostrom alá vette a várost — ez az ostrom 13 évig tartott. Az ostrom folyamán katonái feje „megkopaszult” a sisak viselése miatt, válluk pedig „feltört” amiatt, hogy cipelték az építőanyagokat az ostromművek felépítéséhez (Ezékiel 29:18). Tírusz végül megadta magát a babiloni haderőknek.

A babiloni király nyilván kiváló hadvezér volt. Egyes irodalmi források, különösen a Babilonból származók, azt is állítják róla, hogy igazságos király volt. Bár a Szentírás nem mondja határozottan, hogy Nabukodonozor igazságos volt, Jeremiás próféta kijelentette, hogy Sedékiással még lázadása ellenére is méltányosan bántak volna, ’ha kimegy a babiloni király fejedelmeihez’ (Jeremiás 38:17, 18). Jeruzsálem elpusztítása után pedig Nabukodonozor tiszteletteljesen bánt Jeremiással. A király ezt parancsolta Jeremiásra vonatkozóan: „Vedd őt magadhoz, és viselj gondot reá, és semmi bajt ne okozz néki, hanem azt cselekedd vele, a mit ő akar” (Jeremiás 39:11, 12; 40:1–4).

Nabukodonozor, aki nagyon jól értett a szervezéshez, gyorsan felismerte Dánielnek és három társának — Sidráknak, Misáknak és Abednégónak (héber nevükön Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak) — a kiváló tulajdonságait és képességeit. A király ezért felelősségteljes hivatallal bízta meg őket királyságában (Dániel 1:6, 7, 19–21; 2:49).

Nabukodonozor elsősorban Marduk, Babilon legfőbb istene iránt mutatta ki vallásos odaadását. A király Marduknak tulajdonította minden győzelmét. Babilonban templomokat épített és díszített fel Marduknak és számos más babiloni istennek. Lehetséges, hogy a Dura mezején felállított arany állóképet is Marduknak szentelték. Ezenkívül, úgy tűnik, Nabukodonozor nagymértékben támaszkodott a jóslásra, amikor megtervezte hadmozdulatait.

Nabukodonozor azzal is büszkélkedett, hogy ő állította helyre Babilont, korának leghatalmasabb, fallal körülvett városát. Azáltal, hogy befejezte a város erős, kettős falainak építését, melyet még édesapja kezdett el, Nabukodonozor látszólag bevehetetlenné tette a fővárost. A király felújított egy régi palotát is a város szívében, és épített egy nyári palotát is onnan körülbelül két kilométerre észak felé. Azért, hogy kedvére tegyen méd feleségének, akinek hiányoztak hazája dombjai és erdői, a beszámolók szerint Nabukodonozor függőkerteket alakított ki, amelyek az ókori világ hét csodája közé tartoztak.

„Nem ez-é ama nagy Babilon, a melyet én építettem királyság házának, az én hatalmasságom ereje által és dicsőségem tisztességére?” — dicsekedett egyik nap a király, mialatt a babiloni királyi palotában járkált. „Még a szó a király szájában volt”, amikor elmezavar sújtotta. Hét éven át nem tudott királyként uralkodni, és növényekkel táplálkozott, pontosan úgy, ahogyan Dániel megjövendölte. Ennek az időszaknak a végén újra ő lett a király, és az i. e. 582-ben bekövetkezett haláláig uralkodott (Dániel 4:27–33).

MIT ÉRTETTÉL MEG?

Mit mondhatunk Nabukodonozorról mint

• hadvezérről?

• olyan személyről, aki nagyon jól értett a szervezéshez?

• Marduk imádójáról?

• építőről?

[Térkép a 64. oldalon]

(a teljes szerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

BABILONI BIRODALOM

VÖRÖS-TENGER

Jeruzsálem

Eufrátesz folyó

Tigris folyó

Ninive

Szúza

Babilon

Ur

[Kép a 64. oldalon]

Babilon, a kor leghatalmasabb, fallal körülvett városa

[Kép a 66. oldalon]

A sárkány Marduk egyik jelképe volt

[Kép a 67. oldalon]

A híres babiloni függőkertek

[Ábra/kép az 56. oldalon]

(a teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban)

A DÁNIEL PRÓFÉCIÁJÁBAN SZEREPLŐ VILÁGHATALMAK

A hatalmas állókép (Dániel 2:31–45)

BABILÓNIA i. e. 607-től

MÉD—PERZSIA i. e. 539-től

GÖRÖGORSZÁG i. e. 331-től

RÓMA i. e. 30-tól

ANGOL—AMERIKAI VILÁGHATALOM i. sz. 1763-tól

POLITIKAILAG MEGOSZTOTT VILÁG a vég idején

[Egész oldalas kép a 47. oldalon]

[Egész oldalas kép az 58. oldalon]