MENE
Az első szava annak a rejtélyes üzenetnek, mely Belsazár király babiloni díszterme falának vakolatán jelent meg csoda útján (a Gergely-naptár szerint) i. e. 539. október 5-ének éjjelén, nem sokkal azelőtt, hogy a város elesett a médek és perzsák ostromában. Dániel szerint, akit Jehova tett képessé arra, hogy elolvassa és megfejtse az írást, a következő volt a felirat: „MENE, MENE, TEKEL és PARSZIN” (Dá 5:25). Az írás a falon nyilvánvalóan csak mássalhangzókból állt, így szükség volt arra, hogy a megfelelő magánhangzókkal egészítsék ki, és helyesen értelmezzék. Maguk a szavak a következőket jelentik szó szerint: ’egy mina, egy mina, egy sekel és fél sekelek’.
Amikor Dániel megadta a helyes megfejtést, először ezt mondta: „A szavak értelme pedig a következő: MENE, vagyis Isten megszámlálta királyságod napjait, és véget vet annak” (Dá 5:26). Az üzenet ezen részének is elegendőnek kellett lennie ahhoz, hogy Belsazár király megértse. Jehova korábban már megfosztotta a trónjától a hatalmas Nabukodonozort, akinek sokkal nagyobb hatalma volt, mint Belsazárnak. Így Belsazár felismerhette, hogy Jehova képes arra, hogy megrövidítse az ő királyságának napjait, valamint társuralkodója és egyben apja, Nabú-naid királyságának a napjait. Jehova véget vethet a dinasztiának. A „MENE” szó kétszer szerepelt a falon lévő írásban, talán azért, mert az üzenet a Babilonban akkor uralkodó mindkét királynak, Nabú-naidnak és Belsazárnak is szólt. Azonban, amikor Dániel megfejtette az írást, csak egyszer említette a „MENE” szót, lehetséges, hogy azért, mert csak Belsazár volt jelen ezen a lakomán.
A Biblia nem tárja fel, hogy miért nem tudták a babiloni bölcsek elolvasni az írást (Dá 5:8). Talán azért, mert az üzenet rejtélyes volt, vagy mert az írás maga számukra ismeretlen nyelven vagy karakterekkel íródott.