Egy északról érkező támadás

1. Milyen módszerrel tanulmányozott Russell testvér és a társai, és miért volt ez hatékony?

TÖBB mint száz évvel ezelőtt C. T. Russell testvér és még néhány társa, akik tanulmányozták Isten Szavát, elkezdtek rendszeresen összejárni. Kíváncsiak voltak rá, mit tanít igazából a Biblia Jehova Istenről, Jézus Krisztusról, a halottak állapotáról és a váltságról. A kutatási módszerük egyszerű volt. Valaki felvetett egy kérdést, aztán közösen megvizsgálták az összes odakapcsolódó bibliaverset. Végül pedig feljegyezték a következtetéseiket. Jehova áldásával ezek a hűséges keresztény férfiak sok olyan alapvető bibliai tanítást fedeztek fel, amelyeket a mai napig kincsnek tartunk.

2. Miért juthatunk helytelen következtetésre, amikor igyekszünk megérteni egy bibliai próféciát?

² De ezek a férfiak hamar rájöttek, hogy könnyebb megismerni, mit tanít a Biblia egy adott témában, mint pontosan meghatározni egy prófécia jelentését. Miért van ez így? Egyrészt azért, mert a bibliai próféciákat gyakran akkor lehet a legjobban megérteni, amikor épp teljesednek, vagy azután, hogy beteljesedtek. Másrészt, egy prófécia pontos megértéséhez a szövegkörnyezetet is fontos figyelembe venni. Ha a próféciának csak egy kiragadott részletét vizsgáljuk, rossz következtetésre juthatunk. Úgy tűnik, ez történt Jóel próféciájával kapcsolatban is. Most tekintsük át ezt a jövendölést, és lássuk, miért kell kiigazítani azt, ahogy eddig értettük.

3–4. Mire alkalmaztuk eddig a Jóel 2:7–9-ben található próféciát?

³ (Olvassátok fel: Jóel 2:7–9.) Jóel megjövendölte, hogy egy sáskacsapás le fogja tarolni Izrael földjét. Ezeknek a mohó rovaroknak az oroszlánéhoz hasonló fogaik és állkapcsuk van, és mindent felfalnak, ami eléjük kerül (Jóel 1:4, 6). Sok éven át úgy gondoltuk, hogy ez a prófécia jelképesen Jehova népéről beszél, amely egy megállíthatatlan sáskarajhoz hasonlóan végzi a prédikálómunkát. Úgy értettük, hogy a tevékenységük pusztítóan hat „a földre”, vagyis azokra az emberekre, akik a vallási vezetők irányítása alatt állnak.b

⁴ Ha csak a Jóel 2:7–9-et olvassuk, helytállónak tűnhet ez a magyarázat. De ha a próféciát a szövegkörnyezetével együtt vizsgáljuk meg, akkor látszik, hogy mégsem az. Négy okot fogunk most szemügyre venni, hogy miért.

A KIIGAZÍTÁS OKAI

5–6. Milyen kétség merül fel, ha megvizsgáljuk a) a Jóel 2:20-at, b) a Jóel 2:25-öt?

⁵ Először is, figyeljük meg, mit ígért Jehova a sáskacsapással kapcsolatban: „Az északon lakót [mármint a sáskákat] pedig messzire űzöm tőletek” (Jóel 2:20). Ha a sáskák Jehova Tanúit szemléltetnék, miközben Jézus parancsának engedelmeskedve prédikálnak és tanítványokat képeznek, miért akarná Jehova elűzni őket? (Ez 33:7–9; Máté 28:19, 20). Jehova biztosan nem a hűséges szolgáiról mondja ezt, hanem valamiről vagy valakiről, aki ellenséges a népével.

⁶ A második okot a Jóel 2:25-ben találjuk. Jehova ott ezt mondja: „Kárpótollak majd benneteket az évekért, amelyekben a rajban repülő sáska, a szárnyatlan sáska, a falánk sáska és a pusztító sáska megette a terméseteket, az én nagy seregem, melyet közétek küldtem.” Figyeljük meg, hogy Jehova kárpótlást ígér a sáskák által okozott károkért. Ha a sáskák evangéliumhirdetőket szemléltetnének, ez azt jelentené, hogy az üzenetük kárt okoz. Azonban az üzenetük valójában életeket menthet, és megbánásra indíthatja a gonoszokat (Ez 33:8, 19). Ez pedig semmiképp sem kár, hanem igazi áldás!

7. Mi a jelentősége az „azután” szónak a Jóel 2:28, 29-ben?

⁷ (Olvassátok fel: Jóel 2:28, 29.) A harmadik ok a próféciában szereplő események sorrendjéből derül ki. Figyeljük meg, hogy Jehova ezt mondja: „azután kiárasztom szellememet”, vagyis azután, hogy a sáskák végeztek a feladatukkal. Ha a sáskák Isten királyságának a hirdetőit jelképeznék, miért azután árasztaná ki a szellemét rájuk Jehova, hogy befejezték a tanúskodást? Az igazság az, hogy Isten hatalmas szent szellemének a támogatása nélkül képtelenek lennének kitartóan prédikálni, pedig már évtizedek óta ezt teszik az ellenségeskedés és a betiltások dacára.

8. Kiket jelképeznek a Jelenések 9:1–11-ben szereplő sáskák? (Lásd a képet a címlapon.)

⁸ (Olvassátok fel: Jelenések 9:1–11.) Most nézzük a negyedik okot! Korábban a Jóel által leírt sáskacsapást azért kapcsoltuk össze a prédikálómunkánkkal, mert a Jelenések könyvében van egy hasonló prófécia. A Jelenések könyvében szereplő sáskák arca olyan, mint az embereké, és „a fejükön aranykoronának látszó valami” van (Jel 9:7). Öt hónapon át kínozzák azokat az embereket – Isten ellenségeit –, „akiknek nincs a homlokukon Isten pecsétje”, vagyis körülbelül addig, amíg egy sáska él (Jel 9:4, 5). Ez a leírás valóban ráillik Jehova felkent szolgáira. Ők ugyanis gyötrelmet okoznak azoknak, akik támogatják ezt a gonosz világot, hiszen bátran hirdetik Isten ítéleteit.

9. Milyen jelentős különbségek vannak a Jóel látomásában és a János látomásában szereplő sáskák között?

⁹ Kétségkívül vannak hasonlóságok a Jóel könyvében és a Jelenések könyvében feljegyzett próféciák között. Ám jelentős különbségeket is megfigyelhetünk. Jóel próféciájában a sáskák elpusztítják a növényzetet (Jóel 1:4, 6, 7). János látomásában viszont azt mondják nekik, hogy „ne ártsanak a. . . növényeknek” (Jel 9:4). Azok a sáskák, amelyeket Jóel látott, északról jöttek (Jóel 2:20). Ellenben azok, amelyeket János látott, a mélységből jöttek (Jel 9:2, 3). Jóel könyvében Jehova elűzi a sáskákat, de a Jelenések könyvében megengedi nekik, hogy befejezzék a munkájukat. Semmi sem utal rá, hogy a János által látott sáskákat Jehova elítélné. (Lásd a „Sáskákról szóló próféciák – Hasonlóak, mégsem egyformák” című részt.)

10. Mondj egy példát a Bibliából, amely alátámasztja, hogy a Jóel és a János által leírt sáskák különböző dolgokat jelképezhetnek.

¹⁰ A két prófécia közti jelentős különbségek miatt arra következtethetünk, hogy nem függnek össze. Tehát a Jóel által leírt sáskák nem egyeznek meg a Jelenések könyvében megjelenő sáskákkal. A Bibliában nem szokatlan, hogy egy jelkép mást jelent különböző szövegkörnyezetekben. Például a Jelenések 5:5 szerint Jézus „a Júda törzséből származó oroszlán”, az 1Péter 5:8 viszont az Ördögről mondja, hogy olyan, „mint egy ordító oroszlán”. Mivel több kérdés is felmerült Jóel próféciájának eddigi magyarázatával kapcsolatban, vajon mi lehet a jövendölés helyes értelmezése?

MIRŐL JÖVENDÖLT JÓEL?

11. Hogyan vezet rá minket a Jóel 1:6 és 2:1, 8, 11, hogy kit jelképeznek a sáskák?

¹¹ Ha jobban megfigyeljük Jóel próféciájának a szövegkörnyezetét, kiderül, hogy Jóel egy katonai támadásról jövendölt (Jóel 1:6; 2:1, 8, 11). Jehova azt mondja, hogy az ő nagy seregét (a babilóniai katonákat) fogja felhasználni, hogy megbüntesse az engedetlen izraelitákat (Jóel 2:25). Ezt a támadó sereget jogosan nevezi északon lakónak, hiszen a babilóniaiak észak felől támadják majd meg Izraelt (Jóel 2:20). Jóel egy szervezetten működő sáskarajhoz hasonlítja a sereget. Ezt mondja róluk: „Mindegyik [katona] nyomul előre . . . Berontanak a városba. Futnak a falon. Felmásznak a házakra, bejutnak az ablakokon át, mint egy tolvaj” (Jóel 2:8, 9). Képzeld magad elé a jelenetet! Mindenütt katonák vannak, nincs hová elrejtőzni előlük. Senki sem menekülhet a babilóniaiak kardjától.

12. Hogyan teljesült be Jóel próféciája a sáskákról?

¹² I. e. 607-ben a babilóniaiak (vagy káldeusok) ellepték Jeruzsálemet, mint a sáskák. A Biblia így számol be erről: „a káldeusok [királya] megölte a fiatal férfiakat karddal. . . És nem volt könyörületes sem fiatal férfival, sem szűzzel, sem időssel, sem az erőtlen öregemberrel. Isten mindent neki adott.” „Fölégette az igaz Isten házát, és lerombolta Jeruzsálem falát, fölégette az összes megerősített tornyát, továbbá minden értékes dolgot elpusztított” (2Krón 36:17, 19). Miután a babilóniaiak végigdúlták azt a vidéket, az arra járók csak ennyit mondhattak: „Pusztaság ez, ahol nincsen ember, se állat. A káldeusok kezébe került” (Jer 32:43).

13. Mondd el, mit jelent a Jeremiás 16:16, 18!

¹³ Jehova Jeremiás által valami mást is jövendölt erről a támadásról mintegy 200 évvel Jóel próféciája után. Azt mondta, hogy a támadók mindenhol megkeresik majd azokat az izraelitákat, akik gonosz dolgokat tettek, és fogságba viszik őket. „Sok halászt hívok – ez Jehova kijelentése –, és halászni fogják őket. Aztán sok vadászt hívok, és levadásszák őket minden hegyen, minden dombon és a sziklahasadékokban.” „Teljes mértékben megfizetek nekik vétkükért és bűnükért”. Sem a tenger, sem az erdők nem tudják majd elrejteni a babilóniai támadás elől azokat az izraelitákat, akik nem bánják meg a bűneiket (Jer 16:16, 18).

HELYREÁLLÍTÁS

14. Mikor teljesedett be a Jóel 2:28, 29?

¹⁴ Jóel próféciája jó híreket is tartalmaz. Az ország földje újra bőven fog teremni (Jóel 2:23–26). És valamikor a jövőben bőségesen lesz szellemi táplálék is. Jehova ezt ígéri: „kiárasztom szellememet mindenfajta emberre, és fiaitok meg lányaitok prófétálni fognak. . . Még rabszolgáimra és rabszolganőimre is kiárasztom szellememet” (Jóel 2:28, 29). Isten nem akkor árasztotta ki a szellemét, amikor az izraeliták hazatértek Babilonból, hanem évszázadokkal később, i. sz. 33 pünkösdjén. Honnan tudjuk ezt?

15. A Cselekedetek 2:16, 17 szerint hogyan változtatta meg Péter a Jóel 2:28 szövegét, és mi derül ki ebből?

¹⁵ Péter apostol ihletést kapott, hogy a Jóel 2:28, 29-et egy különleges eseményre alkalmazza, amely i. sz. 33 pünkösdjén történt. Reggel 9 óra körül a szent szellem csodálatos módon kiáradt, és azok, akik megkapták, beszélni kezdtek „Isten nagyszerű dolgairól” (Csel 2:11). Péter ihletés alatt egy kicsit más szóhasználattal idézte Jóel próféciáját arról, hogy Isten szelleme kiárad „mindenfajta emberre”. Megfigyelted, min változtatott? (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:16, 17.) Nem úgy kezdte az idézetet, hogy „azután”, hanem hogy „az utolsó napokban”, ami ebben a szövegkörnyezetben a zsidó rendszer utolsó napjaira utal. Ebből kiderül, hogy jelentős idő telt el, mire beteljesedett Jóel próféciája.

16. Milyen hatással volt Isten szelleme a prédikálómunkára az első században, és milyen hatással van napjainkban?

¹⁶ Miután az első században ilyen rendkívüli módon kiáradt Isten szelleme, a prédikálómunka óriási lendületet vett. Amikor Pál apostol i. sz. 61 körül levelet írt a Kolosszéban élőknek, elmondhatta, hogy a jó hírt „az ég alatt levő egész teremtésben” hirdetik (Kol 1:23). Az „egész teremtés” kifejezéssel az akkor ismert világra utalt. Napjainkban pedig Jehova hatalmas szent szellemének a támogatásával a prédikálómunka még nagyobb méreteket ölt: kiterjed „a föld végéig”! (Csel 13:47). (Lásd a „Kiárasztom szellememet” című részt.)

MI VÁLTOZOTT?

17. Hogyan változott az, ahogyan Jóelnek a sáskákról szóló próféciáját értjük?

¹⁷ Mi változott? Most már pontosabban értjük a Jóel 2:7–9-ben található próféciát. Ezek a versek nem a prédikálómunkánkra vonatkoznak, hanem arra, hogy a babilóniai sereg i. e. 607-ben lerohanta Jeruzsálemet.

18. Mi jellemzi Jehova népét változatlanul?

¹⁸ Mi nem változott? Jehova népe továbbra is mindenütt és minden lehetséges módon hirdeti a jó hírt (Máté 24:14). Egyetlen ellenséges kormányzat sem akadályozhat meg minket abban, hogy eleget tegyünk a prédikálásra vonatkozó parancsnak. Jehova támogatásával most tevékenyebbek vagyunk, mint valaha, és bátran hirdetjük a királyság jó hírét. Alázatosan Jehovától várjuk a vezetést abban, hogy megértsük a bibliai próféciákat, és bízunk benne, hogy a megfelelő időben segíteni fog, hogy teljesen megértsük az igazságot (Ján 16:13).