A GÖRÖG történész, Diodórosz Siculus 2000 évvel ezelőtt élt. Azt állította Ninivéről, hogy négyszögletes város; a négy oldala összesen 480 stadion nagyságú volt. Ez 60 mérföld (96 kilométer) kerületnek felel meg! A Biblia hasonló képet ad, amikor úgy írja le Ninivét, mint egy nagy várost, amely „három napi járó föld” (Jónás 3:3).

A XIX. század bibliakritikusai nem hitték el, hogy az ókori világ egy ismeretlen városa ilyen nagy lehetett. Azt is mondták, hogyha Ninive valaha is létezett, akkor egy olyan ősi civilizációnak a részét kellett alkotnia, amely megelőzte Babilont.

Időközben egy másik régész, Austen Henry Layard ásatásokba kezdett egy Nimrúdnak nevezett helyen, Khorsabadtól körülbelül 42 kilométerrel délnyugatra. A romokról bebizonyosodott, hogy Kaláh volt egyike annak a négy asszír városnak, amelyekről az 1Mózes 10:11 említést tesz. Majd 1849-ben Layard egy szilárd építésű palotának a romjait ásta ki egy Kuyunjiknak nevezett helyen, Kalah és Khorsabad között. A palotáról bebizonyosodott, hogy Ninivéhez tartozott. Kaláh és Khorsabad között vannak más településeknek a romjai is, beleértve a Karamlesnek nevezett dombot. „Ha úgy vesszük ezt a négy dombot, Nimrúd [Kaláh], Koyunjik [Ninive], Khorsabad és Karamles dombját, mint egy négyszögnek a sarkait — jegyezte meg Layard —, akkor kiderül, hogy a négy oldala igen pontosan megegyezik a földrajztudósok által megállapított 480 stadionnal vagy 60 mérfölddel, amely a próféta [Jónás] szerint három napi járóföldnek felel meg.”

Jónás akkor nyilvánvalóan ezeket a településeket egy „nagy város”-nak vette, és annak a városnak, azaz Ninivének nevezte, amelyet elsőként említ meg a 1Mózes 10:11. Ugyanez a helyzet ma is. Például különbség van London eredeti városa és a külvárosai között, amelyeket együttesen néha „Nagy-London”-nak is szoktak nevezni.