’Hömpölyögjön az igazságosság’, ami nélkülözhetetlen Isten ismeretéhez

 1. Minek tudható be, hogy van igazságérzeted?

A TÖRTÉNELEM folyamán többen arról váltak híressé, hogy kiálltak az igazságosság mellett. De ne felejtsük el, hogy az igazságosság azért annyira vonzó az embereknek, mert Isten képmására lettek megalkotva. Benned is van igazságérzet, és szeretnéd, ha igazságosan bánnának veled, mivel Jehova képmására lettél megteremtve, aki ’gyönyörködik’ az igazságosságban (Jeremiás 9:24; 1Mózes 1:27; Ézsaiás 40:14).

2–3. Miért vizsgáljuk meg a 12 próféta könyveit, ha szeretnénk Jehova igazságosságáról tanulni?

² A Biblia könyveit olvasva megismerheted Isten igazságosságát. De különösen hasznos lesz, ha megvizsgálod a 12 próféta könyveit. Ezekben annyira nagy hangsúlyt kap az igazságosság, hogy egy bibliatársulat a következő címet adta kötetének, mely Hóseás, Ámós és Mikeás könyvét tartalmazza: Justice Now! (Igazságosságot most!) Nézzük például Ámós szavait: „Hömpölyögjön a jogosság, mint a vizek, és az igazságosság, mint a folyton zúgó patak.” És figyeljük meg, melyik kötelességünket említi Mikeás elsőnek: „Hát nem azt kívánja meg tőled Jehova, hogy igazságosságot gyakorolj, szeresd a kedvességet, és szerényen járj Isteneddel?” (Ámós 5:24; Mikeás 6:8).

³ Ha tehát szeretnénk jobban megismerni Jehovát, hogy utánozni tudjuk őt, mindenképpen meg kell értenünk és értékelnünk kell az igazságosságát. Jehova igazságossága része a személyiségének, ezért nem állíthatjuk, hogy ismerjük őt, ha nem vagyunk tisztában az igazságosságával. Még ókori szolgái is tudták, hogy „Jehova szereti az igazságosságot” (Zsoltárok 33:5; 37:28).

 4. Szemléltesd, hogyan erősíthetik a 12 próféta írásai az Isten igazságosságába vetett bizalmadat!

⁴ Valamivel azelőtt, hogy Jehova végrehajtotta ítéletét Jeruzsálemen, Habakuk próféta ezt kérdezte: ’Meddig kiáltok még segítségért, ó, Jehova? A törvény erőtlenné válik, és sohasem jut érvényre az igazság. Mivel körülveszi a gonosz az igazságost, ezért a jog elferdítve jut érvényre’ (Habakuk 1:2, 4). A hűséges Habakuk megismerte Jehovát a rendelkezésére álló Írásokból és a saját tapasztalatából. Így biztos volt benne, hogy Isten védelmezi és előmozdítja az igazságosságot. De azért foglalkoztatta a prófétát, hogy miért engedi meg Isten a gonoszságot. Isten megnyugtatta Habakukot afelől, hogy igazságosan fog bánni a hűségesekkel (Habakuk 2:4). Ha Habakuk és mások így bíztak, neked még nyomósabb okod van rá. Hogy miért? Azért, mert most már megvan a teljes Biblia, így többet olvashatsz Jehova útjairól és személyiségének különböző vonásairól, köztük az igazságosságáról is. Ennélfogva jobban megismerheted Jehovát, és meggyőződhetsz tökéletes igazságosságáról.

 5. Milyen szempontból érdekes most nekünk az igazságosság?

⁵ Jehova az Izraelhez küldött követek által hangsúlyozta, hogy igazságosan kell eljárniuk (Ézsaiás 1:17; 10:1, 2; Jeremiás 7:5–7; Ezékiel 45:9). Ezt a 12 próféta által is megerősítette (Ámós 5:7, 12; Mikeás 3:9; Zakariás 8:16, 17). Ők az írásaikban világosan kifejezik, hogy igazságosságot kell gyakorolnunk a mindennapokban. Sokféleképpen alkalmazhatjuk, amit ebből a 12 könyvből tanulunk, de most vegyünk nagyító alá két területet, amelyen a próféták szerint fontos az igazságosság, majd nézzük meg, hogyan ültethetjük át a gyakorlatba a tanultakat.

6–7. Miért tartsuk fontosnak mindannyian az üzleti és pénzügyekben gyakorolt igazságosságot?

⁶ „Ne csak kenyérrel éljen az ember” – mondta Jézus (Lukács 4:4; 5Mózes 8:3). Nem tagadta, hogy szükségünk van kenyérre, hiszen ennünk kell. Ez a legtöbbek esetében azt jelenti, hogy dolgoznak, vagy valaki a családban dolgozik, hogy legyen mit az asztalra tenni. Ezt Isten ókori szolgáiról is el lehetett mondani. Némelyek önállóan dolgoztak: növénytermesztéssel foglalkoztak, vagy előállítottak valamilyen terméket, mondjuk ruhát, bútort vagy edényeket. Mások béreseket alkalmaztak, velük végeztették az aratást, illetve velük készíttettek lisztet, olívaolajat vagy bort. Megint mások kereskedtek, azaz adtak-vettek. Olyanok is voltak, akik valamilyen szolgáltatást nyújtottak, talán tetőt javítottak vagy zenéltek (2Mózes 35:35; 5Mózes 24:14, 15; 2Királyok 3:15; 22:6; Máté 20:1–8; Lukács 15:25).

⁷ Van-e hasonlóság az ő életük és a tiéd, a barátaidé vagy a rokonaidé között? Igaz, ma másmilyenek a munkafeltételek, de biztosan te is úgy látod, hogy Isten még mindig ugyanúgy gondolkodik az igazságosságról, mint annak idején. Jehova a 12 prófétával küldött üzeneteiben rámutatott, hogy elvárja a népétől, hogy igazságosan járjon el az életnek ezen a területén. Miközben megnézünk erre néhány példát, gondold át, hogyan vonatkozik rád az az elvárás, hogy Istennek tetsző igazságosságot gyakorolj (Zsoltárok 25:4, 5).

8–9. a) Miért voltak különösen súlyosak a Malakiás 3:5-ben feljegyzett elítélő szavak? b) Milyen kiegyensúlyozott nézetet támogat a Szentírás a foglalkoztatásról és a munkáról?

⁸ Malakiás által Isten kijelentette: „Ítéletre jövök hozzátok, és gyors tanú leszek a varázslók, a házasságtörők, a hamisan esküdők, meg azok ellen, akik tisztességtelenül bánnak a napszámos bérével . . . , és nem félnek engem” (Malakiás 3:5). Igen, Jehova elítélte azokat, akik igazságtalanul bántak az alkalmazottaikkal vagy béreseikkel. Mennyire volt ez súlyos vétség? Nos, a munkások kihasználását Isten együtt említi a spiritizmussal, a házasságtöréssel és a hazugsággal. A keresztények tudják, hogy milyen ítéletet hoz majd ’a paráznákra, a spiritizmust gyakorlókra és az összes hazugra’ (Jelenések 21:8).

⁹ Az, ami a munkahelyen történt, nem csupán az emberek erkölcsösségét érintette, hanem Jehova igazságosságát is. Ő kijelentette, hogy azoknak az álnoksága miatt, akik „tisztességtelenül bánnak a napszámos bérével”, ’ítéletre jön hozzájuk’. Isten persze nem azt mondta, hogy a munkaadó köteles mindent egy vagy több alkalmazottjának a kénye-kedve szerint tenni. Jézusnak abból a szemléltetéséből, amelyben valaki embereket fogadott fel a szőlőjébe, kitűnik, hogy a munkaadónak joga van meghatározni a béreket és a munka feltételeit (Máté 20:1–7, 13–15). Érdemes megjegyezni, hogy Jézus szemléltetésében minden munkás egy dénárt kapott – ami a megegyezés szerinti napi bér volt –, akár egész nap dolgozott, akár nem. Azt is megfigyelhetjük, hogy a munkaadó nem tett szert becstelenül nagyobb haszonra a felfogadott emberek kárára (Jeremiás 22:13).

10. Miért törődjünk azzal, hogy milyen bánásmódban részesülnek az alkalmazottaink?

¹⁰ Ha alkalmazottaid vannak – vagy ha csupán felfogadsz valakit egy munka elvégzésére –, mennyire felelsz meg Jehova követelményeinek a Malakiás 3:5 fényében, ami a béreket, az elvárásaidat és a kifizetést illeti? Jó ezen elgondolkodni, mivel a béresekkel való igazságtalan bánásmódról a Keresztény Görög Iratok is ír. Azokkal kapcsolatban, akik igazságtalanul járnak el ilyen ügyekben, Jakab tanítvány ezt kérdezte: „Nem áll ellen nektek [Jehova]?” (Jakab 5:1, 4, 6). Joggal vonhatjuk hát le a következtetést, hogy akik igazságtalanul bánnak „a napszámos bérével”, azok nem ismerték meg jól Jehovát, hiszen nem utánozzák az igazságosságát.

11–12. a) Milyen jogtalanságról ír a Hóseás 5:10? b) Hogyan tudod alkalmazni a Hóseás 5:10-ben rejlő alapelvet?

¹¹ Most nézzük, miért volt ellene Jehova némelyik magas rangú embernek Hóseás napjaiban: „Júda fejedelmei olyanok lettek, mint akik elmozdítják a határt. Kiöntöm rájuk dühömet, mint a vizet” (Hóseás 5:10). Mi volt az a jogsértés, amelyet Hóseás elítélt? Júdában a gazdálkodók a földjükből éltek, melynek határait kövek vagy karók jelezték. ’A határ elmozdítása’ azt jelentette, hogy csökkentették egy földműves földterületét, és megrabolták, azáltal hogy elvettek a megélhetéséből. Hóseás a júdabeli fejedelmeket, akiknek ki kellett volna állniuk az igazságosság mellett, azokhoz hasonlította, akik elmozdítják a határjelzőket (5Mózes 19:14; 27:17; Jób 24:2; Példabeszédek 22:28).

¹² Ma néhányan, akik ingatlaneladással foglalkoznak, kísértést érezhetnek arra, hogy ’elmozdítsák a határt’, becsapva ezzel a vásárlókat. Az alapelv azonban mindenkire vonatkozik, akit érintenek a szerződések vagy megállapodások: kereskedőkre, munkaadókra, munkavállalókra és ügyfelekre egyaránt. Köztudott, hogy az üzleti világban némelyek nem szeretik írásban rögzíteni a megállapodásokat, mert úgy gondolják, később könnyebben teljesíthetnek kevesebbet, mint amire a megegyezés kötelezi őket, vagy előállhatnak új követelésekkel. Mások készítenek ugyan írott szerződést, de olyan apró betűs részeket is belefoglalnak, amelyek lehetővé teszik, hogy kiforgassák a szöveg értelmét a saját javukra, akár azon az áron is, hogy jogtalanul kárt okoznak a másik félnek. Mit gondolsz, igazán ismeri az igazságosság Istenét az, aki ilyesmit tesz, legyen akár kereskedő, akár ügyfél, munkaadó vagy munkavállaló? Jehova így nyilatkozott a Szavában: ’Ne mozdítsd el az apátlan fiúk határát, mert erős az ő Megváltójuk; ő védi ügyüket veled szemben’ (Példabeszédek 23:10, 11; Habakuk 2:9).

13. Milyen jogtalanságok történtek Isten ókori népe körében a Mikeás 6:10–12 szerint?

¹³ A Mikeás 6:10–12-ből még többet tudhatunk meg az igazságosságról: „Ott vannak-e még a gonosz házában a gonoszságnak kincsei, és a szűkre szabott mérőeszköz, mely átkozott? Lehetek-e erkölcsileg tiszta gonosz mérleggel és egy zsák megtévesztő kősúllyal? . . . lakosai hazugságot szólnak, nyelvük csalárd”. Ma kilogrammban mérünk, nem kősúlyokat használunk. Mégis értjük, mit akart itt mondani Mikeás. Az akkori kereskedők, illetve üzletemberek csaltak, nem a szabványos súlyokat és mérőeszközöket használták, így igazságtalanul bántak az emberekkel. Isten ’gonosznak’ nevezte azokat, akik ’csalárdak szájukban’ és üzleti ügyeikben (5Mózes 25:13–16; Példabeszédek 20:10; Ámós 8:5).

14. Milyenfajta, ma megszokott jogtalanságot nem fogunk gyakorolni, ha figyelembe vesszük Mikeás figyelmeztetését?

¹⁴ Befolyásolják-e Mikeásnak a hamis súlyokról és mérőeszközökről szóló szavai azt, hogy miként működteted a vállalkozásodat, vagy hogyan jársz el alkalmazottként? Ezen el kell gondolkodnod, mivel a vásárlókat vagy az ügyfeleket számtalan módon éri kár. Például vannak olyan becstelen vállalkozók, akik a megszokottnál vagy a törvényben előírtnál kevesebb cementet tesznek a malterba vagy a betonba. Az is előfordul, hogy olyan helyeken, ahol nem látszik, a mesteremberek olcsóbb anyagokat használnak fel, mint amikért az ügyfél fizetett. Némelyik kereskedő vadonatújként ad tovább használt árut. És biztosan hallottál már más „szakmai fogásokról” is, melyeket a haszon növelése végett vetnek be. El-eljátszol a gondolattal, hogy kipróbálod ezeket? Egy nemrégiben kiadott könyv, mely a magánélet védelméről szól, megjegyezte, hogy Jehova Tanúi „hiszik, hogy a Teremtőjük figyeli őket, és a legtöbben inkább meghalnának, semhogy lopjanak”. Hozzátette, hogy „sokan keresik őket olyan cégeknél, ahol nagy pénzösszegek forognak”. Vajon miért? Azért, mert az igaz keresztények tudják, hogy ’Jehova azt kívánja meg tőlük, hogy igazságosságot gyakoroljanak’ az üzleti és pénzügyeikben is (Mikeás 6:8).

15–16. Hogyan bántak a vezetők a néppel Mikeás idejében?

¹⁵ Láthatjuk a 12 próféta könyveiből, hogy bizonyos időszakokban lábbal tiporták a jogot. A hatalmon lévők, akiknek példát kellett volna mutatniuk az igazságosság gyakorlásában, elmulasztották ezt megtenni (2Mózes 18:21; 23:6–8; 5Mózes 1:17; 16:18). Mikeás így esedezett: „Halljátok, kérlek, Jákob főemberei és Izrael házának vezérei! Hát nem a ti dolgotok tudni, mi az igazságosság? Ti, akik gyűlölitek a jót, és szeretitek a rosszat, lenyúzzátok az emberekről a bőrt, és a húst csontjaikról” (Mikeás 3:1–3; Ézsaiás 1:17).

¹⁶ Szavai alighanem megdöbbentették azokat, akik ismerték a vidéki életet. A pásztorok időnként lenyírták a juhokat, melyekre vigyáztak (1Mózes 38:12, 13; 1Sámuel 25:4). Ámde „Izrael házának vezérei”, akiknek ’tudniuk kellett volna, mi az igazságosság’, kizsákmányolták Isten legelőjének népét, úgyszólván lenyúzva a bőrt és a húst a juhokról, és összetörve csontjaikat (Zsoltárok 95:7). Mikeás ez után egy másik szemléltetést hozott fel a vidéki életből. Azt mondta, hogy a fejedelmek, ’akik jutalomért ítélnek’, olyanok, mint egy tüskés bokor vagy szúrós sövény (Mikeás 7:3, 4). Gondolj bele, milyen lenne egy olyan vidéken gyalogolni, amely tele van tüskés bokrokkal és szúrós sövényekkel! Biztosan összekarcolnának, és elszakadna a ruhád. Ez azt szemlélteti, hogy milyen hatással voltak a vezetők Isten népére. Ahelyett, hogy igazságosan bántak volna testvéreikkel, álnokok és korruptak voltak (Mikeás 3:9, 11).

17. Hogyan viselkedtek a vezetők a Sofóniás 3:3 szerint?

¹⁷ Sofóniás hasonló gondolatot fogalmaz meg: „Fejedelmei ordító oroszlánok voltak benne. Bírói esti farkasok, melyek nem rágták reggelig a csontot” (Sofóniás 3:3). Magad elé tudod képzelni Isten népének vezetőit, akik ragadozó, vad oroszlánok módjára fittyet hánynak az igazságosságra? Vagy a bírókat, akik falánk, telhetetlen farkasokhoz hasonlóan mindent felfaltak, úgy, hogy reggelre csak a csontok maradtak? Hogyan is érvényesülhetett így az igazságosság? A vezetők, akik inkább zsákmánynak tekintették az embereket, holott a gondjukat kellett volna viselniük, cafatokra szaggatták az igazságosságot.

18. Hogyan kellett volna Izrael bíróinak bánniuk Isten népével?

¹⁸ Nem vitás, hogy ezek a vezetők, akik egy Istennek átadott nemzet élén álltak, nem ismerték Istent. Ha ismerték volna, akkor megfogadták volna a Zakariás 8:16 intését: „Ezeket cselekedjétek: Igazságot szóljatok egymásnak! Igazsággal és a béke ítéletével ítéljetek a kapuitokban!” Izraelben a vének a városkapuban jöttek össze, hogy eljárjanak bírói ügyekben. Nem az első benyomásra vagy a saját érzéseikre kellett hagyatkozniuk, hanem Isten gondolkodásával összhangban kellett dönteniük (5Mózes 22:15). Jehova továbbá óva intette őket attól, hogy részrehajlók legyenek, például úgy, hogy vagyonos vagy magas rangú személyeknek kedveznek (3Mózes 19:15; 5Mózes 1:16, 17). A bíróknak „a béke ítéletével” ítélve azon kellett fáradozniuk, hogy kibékítsék a szemben álló feleket.

19–20. a) Miért mondhatjuk, hogy a keresztény vének sokat tanulhatnak a 12 próféta könyveiből? b) Hogyan tehetik nyilvánvalóvá a vének, hogy ismerik Jehovát és az igazságosságát?

¹⁹ Pál apostol keresztényeknek írva idézett a Zakariás 8:16-ból (Efézus 4:15, 25). Ezért biztosak lehetünk abban, hogy a 12 próféta igazságosságra vonatkozó intései és tanácsai a mai gyülekezetben éppúgy alkalmazhatók. A véneknek, vagyis felvigyázóknak példát kell mutatniuk abban, hogy ismerik Jehovát, és visszatükrözik az igazságosságát. Az Ézsaiás 32:1 felüdítő szavakkal ír róluk: „a fejedelmek a jog érdekében kormányoznak”. Milyen gyakorlatias gondolatokat veszünk észre az ilyen vénekkel kapcsolatban a 12 próféta által leírt intésekben és tanácsokban?

²⁰ A keresztény véneknek észben kell tartaniuk a Biblia igazságát, és azt, amit a Szentírás feltár Jehova gondolkodásmódjáról. Döntéseiket erre kell alapozniuk, nem pedig a saját véleményükre vagy megérzéseikre. A Biblia szerint lehetnek bonyolult ügyek, amelyekre csak úgy lehet felkészülni, ha az ember időt szán rá, és kutat a Bibliában meg a hű és értelmes rabszolga osztály bölcs tanácsait tartalmazó kiadványokban (2Mózes 18:26; Máté 24:45). Amikor a vének erre törekszenek, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy gyűlölni fogják azt, ami rossz, és szeretni fogják azt, ami jó Isten szemszögéből. Ezáltal képesek lesznek ’helyet adni az igazságosságnak a kapuban’, és ’igaz ítélettel ítélkezni’ (Ámós 5:15; Zakariás 7:9).

21. Miért kerüljék a vének a részrehajlást, és mikor érezhetnek kísértést arra, hogy részrehajlók legyenek?

²¹ Még akkor is lehet némileg részrehajló valaki, akire bírói feladatokat bíztak, ha ismeri a Bibliát. Malakiás sajnálkozott amiatt, hogy a papok, akiknek az ismeretet kellett volna átadniuk, ’részrehajlóak voltak a törvényben’ (Malakiás 2:7–9). Hogyan történhetett ez meg? Mikeástól megtudjuk, hogy némelyik főember ’csak megvesztegetésre szánt ajándékért ítélt, a papok pedig csak fizetségért oktattak’ (Mikeás 3:11). Hogyan lehet hasonló egy vén gondolkodása? Nos, mi van akkor, ha korábban bőkezűen bánt vele az a személy, akinek most az ügyével foglalkozik, vagy ha a vén valami haszonra számíthat? Vagy tegyük fel, hogy az ügyben érintve van valaki az ő vagy a felesége családjából. Vajon ilyenkor a rokoni szálak vagy a bibliai alapelvek kerekednek felül? Egy vén pártatlansága próba alá kerülhet, amikor egy helytelenség ügyében jár el, vagy amikor azt mérlegeli, hogy a Biblia fényében alkalmas-e egy bizonyos személy arra, hogy nagyobb szolgálati kiváltságokat kapjon a gyülekezetben (1Sámuel 2:22–25, 33; Cselekedetek 8:18–20; 1Péter 5:2).

22. a) Milyen felelősségük van a véneknek az igazságosság dolgában? b) Milyen egyéb, Istennek tetsző tulajdonságokat kell kimutatniuk a véneknek, amikor vétkezők ügyében járnak el?

²² Amikor valaki súlyos bűnt követ el, a szellemi pásztoroknak gondjuk van arra, hogy megóvják a gyülekezetet minden veszélyes és romboló befolyástól (Cselekedetek 20:28–30; Titusz 3:10, 11). De ha a vétkes őszintén megbánja tettét, a vének ’helyreigazítják a szelídség szellemében’ (Galácia 6:1). Nem bánnak vele kíméletlenül és ridegen, hanem megszívlelik a következő tanácsot: „Igaz ítélettel ítélkezzetek, szerető-kedvességgel és irgalommal bánjatok egymással” (Zakariás 7:9). Jehova utasításai, melyek az ókori Izraelben a bírói ügyeket szabályozták, az igazságosságáról és irgalmáról tanúskodnak. A kijelölt bíróknak sok döntésben volt némi mozgásterük; a körülményeket és az elkövető magatartását figyelembe véve irgalmazhattak. Ugyanígy a keresztény felvigyázóknak is igyekezniük kell „igaz ítélettel” ítélkezni, valamint ’szerető-kedvességet és irgalmat’ tanúsítani, bizonyítva ezáltal, hogy ismerik Jehovát.

23–24. a) Hogyan állhatnak ki a vének ’a béke ítélete’ mellett? b) Mit értettél meg az igazságosságról a 12 próféta írásaiból?

²³ Idézzük fel újra a Zakariás 8:16-ot: „Igazsággal és a béke ítéletével ítéljetek a kapuitokban!” Mi tehát a cél? ’A béke ítélete.’ Még az apostolok idejében is voltak nézeteltérések és viták a keresztények között. Lehet, hogy a ma élő véneknek fel kell ajánlaniuk a segítségüket, ahogyan Pál tette Evódia és Szintike esetében (Filippi 4:2, 3). A véneknek minden erejükkel azon kell lenniük, hogy „a béke ítéletével” ítéljenek, vagyis megpróbálják kibékíteni a szemben álló feleket. A Szentíráson alapuló tanácsuk, és az, ahogyan tanácsot adnak, elő kell hogy mozdítsa a békét a gyülekezetben és a békét Istennel. Így nyilvánvaló lesz, hogy igazán ismerik Jehovát és az igazságosságát.

²⁴ Az itt tárgyalt két terület azt példázza, hogy nagyon fontos megszívlelnünk a mindennapi életünkben a 12 próféta igazságossággal kapcsolatos tanácsait. Milyen áldás az, amikor a körülöttünk élőkkel együtt engedjük, hogy ’hömpölyögjön az igazságosság’!