SÖVÉNY

A gyümölcsösöket és a szőlőket gyakran sövénnyel, tüskés növények sűrűn ültetett sorával vették körül, azért, hogy megvédjék a tolvajoktól, és hogy elejét vegyék annak, hogy az állatok megdézsmálják a termést (Ézs 5:5). A Szentírás a ’sövényt emel’ kifejezést jelképes értelemben használja annak kifejezésére, hogy egy személy védelmez valakit vagy valamit (Jób 1:10). Másrészt a héberben ennek a szónak az igei alakja – melyet a „bekerít” vagy ’eltorlaszol’ szavakkal adtak vissza – azt jelenti, hogy valaki akadályokat, vagyis korlátokat állít, amivel egy személyt vagy akár egy egész nemzetet reménytelen helyzetbe juttat vagy magára hagy, mindenféle kiút nélkül (Jób 3:23; Hó 2:6; vö.: Jób 19:8; Si 3:7–9). Mikeás azt írta a napjaiban élő izraeliták között elburjánzott erkölcsi romlottságról, hogy „aki a legbecsületesebb közülük, az rosszabb a szúrós sövénynél”, vagyis ingerlékeny, bántó és sértő (Mi 7:4).