Meroe — Ami feledésbe merült pompájáról tanúskodik

AZ ÉBREDJETEK! KENYAI TUDÓSÍTÓJÁTÓL

A VILÁG csaknem elfeledkezett az ősrégi Meroe városról. A Nílus folyó keleti partján, körülbelül 210 km-re a szudáni Kartúmtól északkeletre fekvő Meroe valamikor az Etiópiai Birodalom büszke fővárosa volt. Napjainkban viszont csak rom, tanulmánytárgy. Omladozó templomai, üres palotái, és darabokra tört műtárgyai immár csak erőtelen visszhangjai az egykori dicső múltjának. Vessünk egy közelebbi pillantást az ősi romokra.

Itt ezen a részen állt az Amon-templom. Valamikor 140 méter hosszú volt. Maradványai még ma is kilátszanak a sivatagi homokból. Egykor gránitból készült kos szobrok szegélyezték a templom bejáratához vezető széles, körmeneti utat. Ezekből egy-kettő még ma is látható.

Közvetlenül a templom területén belül még mindig látható egy-két szobor, metszet és festmény, amelyek gazdagon díszítették a királyi palotákat. Vagy bizonyára csodálattal tekinted meg a szépen vésett oszlopokat, melyek a közeli úszómedencét veszik körül. A vízvezetékrendszer, amelyből a víz az egykori apró, oroszlánfejű szobrok nyitott száján keresztül ömlött a medencébe, még a XX. századi zsinórmérték szerint is ötletesnek számít. Sem az idő, sem a nap, sem a sivatagi homok pusztító hatása nem tudta teljesen megfakítani az élénk színeket, amelyek a medencét körülvevő ezen oszlopokat díszítették.

Meroe keleti peremén áll a Nap-templom, amely a város lakóinak imádatában valamikor fontos szerepet töltött be. Bár ez nem annyira impozáns nagyságú, mint az Amon-templom, mindazonáltal megmaradtak a gazdag díszítésű kék és sárga mozaikpadlói és falcsempéi, valamint a katonai diadalt ábrázoló faragott jelenetei.

Meroe nagyságáról sokkal ékesebben tanúskodnak a temetkezési helyek. Az óriási sivatagban, viszonylag közel a városhoz, több piramis is található. Bár hiányzik az egyiptomi nagy piramisok méretaránya és fenségessége, ezek a sírok is legalább olyan impozánsak. Méltó bizonyságai egy feledésbe merült királyi életmódnak. Meroe fénykorában igazán előkelő város volt — egy ősi Párizs, Washington vagy Moszkva.

De vajon kik éltek és dolgoztak itt? És mi vezetett a város pusztulásához?

Az ott élők és történelmük

Meroe alapítói a kusiták vagy etiópok voltak. Falfestmények és faragványok világosan jelzik afrikai vonásaikat. Az egyiptomi kultúra rányomta bélyegét Meroera, de időszámításunk előtt a második évezred vége felé Etiópia felszabadult az egyiptomi uralom alól.

Időszámításunk előtt a VIII. század második felében Etiópia meghódította Egyiptomot, és közel 60 évig uralma alatt tartotta. Így jóllehet sokan azt képzelik, hogy Egyiptom volt az egyedüli birodalom, amely Afrikában alakult ki, ez nem állja meg a helyét. Az időszámításunk előtti VIII. században élt egyik etióp uralkodót, Tirháka királyt a Biblia is megemlíti.

A bibliai beszámoló szerint Szénakhérib asszír király Libna ellen harcolt, miközben Jeruzsálemet is készült megtámadni. Hirtelen az az üzenet érkezett hozzá, hogy Tirháka útban van, hogy megütközzön az asszírokkal. (2Királyok 19:8, 9; Ésaiás 37:8, 9.) Az asszír feliratok azt mutatják, hogy Tirháka Eltekénél vereséget szenvedett. Fél évszázaddal később, amikor Asszíria teljesen leigázta Egyiptomot, véget ért a Nílus völgyében az etióp uralom. (Náhum 3:8–10; Ésaiás 20:3–6.)

Ez alatt az idő alatt Etiópia fővárosa Napata volt. De i. e. 540-ben Meroe vette át a birodalom fővárosának szerepét mintegy 800 évre. És bár a birodalom hanyatlásnak indult és gyengült hatalma és befolyása, de Meroe egy ideig még megtartotta hatalmát.

A római uralom korszakában Fülöp evangéliumhirdető segítséget nyújtott egy etióp eunuchnak, hogy kereszténnyé legyen. (Cselekedetek 8:26–29, 38.) A Biblia azt mondja, hogy ez a férfi Kandaké, etiópiai királynő kincstárnoka volt. A Kandaké név, úgy látszik, egyféle cím lehetett, amely azokra a királynőkre utalt, akik Meroeból gyakorolták uralmukat. Így Meroe valószínűleg hatást gyakorolhatott még a keresztény gyülekezetre is.

A birodalom alkonya

Miért merült Meroe a feledés homályába? Hiányoznak az ide vonatkozó pontos adatok. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy az ősi kusita nyelv még mindig nincs megfejtve. A templom-bejáratokon, a palotákon és egyéb, a romok közt szétszórtan található kőszobrokon, a meroei dőlt betűs írás látható, ami páratlan a maga nemében, bár az egyiptomi hieroglifák egy módosított változatát egy korábbi korszakban már használták. A meroei szavakat ugyan el lehet olvasni és ki lehet ejteni, de sajnos nem lehet megérteni. Így csak találgatásokba bocsátkozhatunk azt illetően, hogy mi történhetett Meroeben.

Talán Axum feltörő királysága fosztotta meg Meroet kereskedelmi hatalmától, ami aztán a birodalom hanyatlásához vezetett. Bármi volt is az ok, Axum ténylegesen megtámadta és megsemmisítette Meroet i. sz. 350 táján. Meroe a testvérvárosaival, a civilizációjával és a kultúrájával együtt teljesen feledésbe merült, és csak a legújabb régészeti ásatások hozták napfényre egykori dicsőségét.

Az óriási salakhegyek, amelyek az ősi Meroe környéki tájat tarkítják, azt jelzik, hogy az ottani lakosok ismerték a vasolvasztás titkát és ezt iparszerűen űzték. Meroe romjai között vasból készült gazdálkodó és háborús eszközöket találtak. Mivel Meroe a Kelet és Nyugat közötti fő kereskedelmi útvonal mentén helyezkedett el, emiatt sok kereskedő és karaván megfordult a birodalomban. Etiópia felvidékén át az Indiai-óceánhoz, és a Szahara délnyugati része felé az Afrikához való kijutás által Meroe könnyen ki tudta terjeszteni befolyását és ismereteit Afrika más részeire is.

Mindazonáltal Meroe is felkerül immár arra a listára, mely számtalan egyéb olyan királyságot sorol fel, amely átmenetileg megízlelte uralkodói hatalmát, majd eltűnt. Egykori művészete és gazdagsága ellenére a város szinte alig több romoknál. De kétségtelen, hogy ez a feledésbe merült pompájú etióp város kitörölhetetlenül rányomta bélyegét a civilizáció fejlődésére és terjedésére egész Afrikában.

[Kép a 24. oldalon]

Dombormű a piramissíron

[Képek/térkép a 25. oldalon]

Fent: Templomromok Meroeban

Lent: Piramissírok Meroeban

[Térkép]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

SZUDÁN

Meroe

Vörös-tenger

EGYIPTOM

SZAÚDARÁBIA