„Hirdessétek ki ezt a nemzetek között”

 1. Miért hasonlíthatjuk oroszlánordításhoz azt, amikor Jehova a prófétájához szólt?

HALLOTTÁL már oroszlánt ordítani? Azt mondják, erősebb a hangja, mint egy légkalapácsnak. Mit tennél, ha az éjszaka csendjében valahol a közeledben felordítana egy oroszlán? Biztos nem sokat teketóriáznál. Ámós, a 12 próféta egyike, akiknek az írásait vizsgáljuk, a következő hasonlattal élt: „Oroszlán ordított – ki ne félne? A legfőbb Úr, Jehova szólt – ki ne prófétálna?” (Ámós 3:3–8). Ha magát Jehovát hallanád szólni, nem cselekednél-e Ámóshoz hasonlóan? Ő habozás nélkül prófétálni kezdett a tíz törzsből álló Izrael ellen.

 2. a) Hogyan utánozhatod Ámóst abban, ahogyan a prófétálásra vonatkozó megbízatását teljesítette? b) Miről lesz szó ebben a fejezetben?

² „De én nem vagyok próféta!” – vetheted közbe. Talán alkalmatlannak érzed magad a feladatra, mert nem kaptál prófétai képzést. De gondolj csak Ámósra. Amikor Amácija, a borjúimádó pap rá akart ijeszteni, ezt mondta neki: „Nem voltam én próféta, még csak prófétának fia sem, hanem pásztor voltam, és a szikomorfa fügéjének szedegetője” (Ámós 7:14). Noha Ámós egyszerű családból származott, kész volt teljesíteni a megbízását Jehova prófétájaként. Te hogyan állsz ezzel? Megértetted, hogy olyan feladatot kaptál, amely bizonyos szempontokból hasonlít a 12 próféta feladatához? Isten napjainkra szóló üzenetét kell hirdetned, valamint tanítanod, és tanítványokat képezned. Hogyan gondolkodsz erről a komoly megbízatásról? Milyen üzenetet kell hirdetned a nemzetek között? Mennyire végzed alaposan a munkádat? Mitől függ, hogy sikeres vagy-e benne? Ezekre a kérdésekre keresünk most választ.

 3. Hogyan vehetsz részt hasonló munkában, mint azok a próféták, akiknek az írásait tanulmányozzuk?

³ Csakugyan a prófétákéhoz hasonló munkát végzel? Abban az értelemben talán nem hallottad ordítani az oroszlánt, hogy közvetlenül ihletést kaptál volna Jehovától. Hallottad viszont Szavából, a Bibliából a közelgő napjáról szóló sürgős üzenetet. Ahogyan arról már könyvünk 1. fejezetében szót ejtettünk, a „próféta” és a „prófétai” szónak több jelentése is van. Noha nem vagy próféta abban az értelemben, mint Ámós és a többi ókori próféta volt, mégis a jövőről beszélsz. Hogyan? Elmondhatod másoknak a prófétai üzeneteket, melyeket a Szentírás lapjain tanulmányozol, beleértve a 12 próféta üzeneteit is. Most éppen ennek van itt az ideje.

 4. Hogyan teljesedik napjainkban a Jóel 2:28–32?

⁴ Nézzünk meg egy másik szempontot! Jehova Isten egy olyan időről beszélt Jóel prófétának, amikor bizonyos értelemben mindenfajta ember prófétálni fog. „Azután kitöltöm az én szellememet mindenfajta testre, és fiaitok meg leányaitok prófétálni fognak. Véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok látomásokat látnak” (Jóel 2:28–32). Péter apostol i. sz. 33 pünkösdjén arra alkalmazta ezt a részt, hogy a szent szellem kitöltetett azokra, akik egybegyűltek egy jeruzsálemi felső helyiségben, és akik ennek hatására prédikálni kezdtek „Isten nagyszerű dolgairól” (Cselekedetek 1:12–14; 2:1–4, 11, 14–21). Gondoljunk most a mi időnkre. Jóel próféciájának nagyobb beteljesedése a XX. század eleje óta tart. A szellemmel felkent keresztények – férfiak és nők, idősek és fiatalok – „prófétálni” kezdtek, azaz hirdették ’Isten nagyszerű dolgait’, köztük az égben létrejött Királyság jó hírét is.

 5. a) Milyen kiváltságunk van mindannyiunknak? b) Mit jelent az ’ajkaid fiatal bikáinak’ felajánlása, és miért nevezhető ez kiváltságnak?

⁵ Jóllehet a ’más juhok’ ’nagy sokaságának’ tagjai nem születtek a szent szellemtől Isten fiaiként, ezt mondják Jézus Krisztus felkent követőinek: „Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (János 10:16; Jelenések 7:9; Zakariás 8:23). Akár az égi, akár a földi örök életben reménykedsz, kiváltságodban áll, hogy felajánld ’ajkaid fiatal bikáit’ (Hóseás 14:2). Mit jelent ez a kifejezés Hóseás próféciájában? „A fiatal bikák . . . voltak a legjobb, hálaáldozatra szánt állatok” – tudjuk meg C. F. Keil bibliatudóstól. Pál apostol így utalt a Hóseás 14:2-re: „ajánljunk fel mindenkor az Istennek dicséretáldozatot, vagyis az ajkak gyümölcsét, amelyek nyilvános kijelentést tesznek az Ő neve mellett” (Héberek 13:15). Igen, az ’ajkaink fiatal bikái’ kifejezés a legeslegjobb szavakra utal, melyeket Jehova dicséretére mondunk.

 6. Miért vegyük szemügyre dicséretáldozataink minőségét?

⁶ Amikor szívből imádkozol Jehovához, értékeléssel szólsz róla a keresztény összejöveteleken, és lelkesen beszélsz másoknak a nyilvános szolgálatban, akkor dicséretáldozatot mutatsz be neki. De mindannyian feltehetjük magunknak a kérdést: „Vajon milyen minőségű a felajánlásom ilyenkor?” Tanulmányozásod során kétségtelenül benned is visszatetszést keltettek a Malakiás napjaiban élő papok, akik arcátlanul sérült állatokat vittek Isten oltárához. Jehova kénytelen volt Malakiás által felhívni a figyelmüket áldozataik silány minőségére, mivel ők nem érezték úgy, hogy megvetnék Jehova asztalát (Malakiás 1:8). Ennek fényében nekünk is szemügyre kell vennünk az áldozataink minőségét, hogy a legjobbat adjuk, és nehogy valami hiányosság legyen a felajánlásunkban.

 7. Kettős üzenetünk melyik oldalának a hirdetéséhez kell bátorság?

⁷ Ugye egyetértesz azzal, hogy bátorságra van szükség ’ajkaink fiatal bikáinak’ felajánlásához? Ennek az az oka, hogy kettős üzenetet viszünk az embereknek, és az egyik oldala a legkevésbé sem népszerű. Jóel próféta így szólt Isten népéhez: „Hirdessétek ki ezt a nemzetek között: »Szenteljetek háborút! Serkentsétek fel az erős férfiakat! Közeledjenek, jöjjenek fel mind a hadakozó férfiak! . . .«” (Jóel 3:9). Micsoda felhívás ez a mai nemzeteknek is! Jehova igazságos háborújának a kihirdetése a vele dacoló emberek ellen. Míg a népét arra utasítja Jehova, hogy „kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké”, az ellenséges nemzeteket arra szólítja fel, hogy ’kovácsolják ekevasaikat kardokká, és metszőkéseiket lándzsákká’ (Mikeás 4:3; Jóel 3:10). Igen, Isten ellenségeinek fel kell készülniük rá, hogy megütközzenek a világegyetem Teremtőjével. Hát bizony nem igazán megnyugtató üzenetet kell átadnunk!

 8. Miért hasonlítható „Jákob maradéka” egy oroszlánhoz?

⁸ Mikeás próféta egy oroszlánhoz hasonlította azokat, akik felajánlják ’ajkaik fiatal bikáit’. Ezt írta: „Jákob maradéka olyan lesz a nemzetek közt . . . , mint az oroszlán az erdő vadjai közt, mint a fiatal sörényes oroszlán a juhnyájak közt, amely bizony eltipor és darabokra szaggat, miközben átvonul, és nincsen szabadító” (Mikeás 5:8). Miért helytálló ez a párhuzam? Isten népének ma a felkent maradék vezetésével oroszlánéhoz hasonló bátorsággal kell hirdetnie a figyelmeztető üzenetet a nemzeteknek.a

 9. a) Mikor lehet szükséged oroszlánhoz illő bátorságra? b) Hogyan viselkedhetsz bátran, amikor az emberek ellenségesek vagy közömbösek?

⁹ Oroszlánhoz illő bátorsággal hirdeted a figyelmeztető üzenetet? Ilyesfajta bátorságra nemcsak akkor lehet szükséged, amikor hatósági személyek előtt állsz, hanem akkor is, amikor az osztálytársaiddal, munkatársaiddal vagy nem hívő rokonaiddal beszélgetsz (Mikeás 7:5–7; Máté 10:17–21). Hogyan szedheted össze a bátorságodat, amikor az emberek ellenségesek vagy közömbösek? Figyeld meg, hogyan tudta Mikeás elvégezni azt a nehéz feladatot, hogy figyelmeztesse Szamáriát és Jeruzsálemet a pusztulásra: „megteltem erővel, Jehova szellemével, és igazságossággal meg hatalommal, hogy közöljem Jákobbal lázadását, és Izraellel bűnét” (Mikeás 1:1, 6; 3:8). Te is ’megtelhetsz erővel’, hiszen bőven kaphatsz Isten erőt adó szelleméből (Zakariás 4:6). Ha Istenre támaszkodsz imában, képes leszel olyan szavakat elmondani, amelyekbe talán megcsendül az emberek füle (2Királyok 21:10–15).

10. Hogyan utánozhatjuk Sofóniást, amikor a Jehova napjáról szóló üzenetet hirdetjük?

¹⁰ Fontos a bátorság, de arra is figyelned kell, hogy tapintatosan közöld az emberekkel a figyelmeztető üzenetet. ’Mindenkihez gyöngédnek’, azaz tapintatosnak kell lennünk, még akkor is, ha üzenetünk Jehova küszöbönálló napjáról szól (2Timóteusz 2:24; Jóel 2:1, 11; Sofóniás 1:14). Ebben is tanulhatunk a 12 prófétától. Bátran hirdették Jehova ítéletüzeneteit, de figyelmesen bántak azokkal, akik hallgattak rájuk. Sofóniás próféta például nem szépítgette szavait, amikor a keményszívű fejedelmekhez, vagyis nemesekhez beszélt, de bírálatából kihagyta a hűséges Jósiás királyt (Sofóniás 1:8). A figyelmeztető üzenetet hirdetve tudnánk-e segíteni az embereknek azzal, hogy lehetséges juhokat látunk bennük, és nem feltételezünk rosszat róluk? (Máté 25:32–34).

11. a) Mi az általunk hirdetett kettős üzenet másik oldala? b) Hogyan utánozhatod a 12 prófétát, miközben Jehova napját hirdeted?

¹¹ Mi az általunk hirdetett kettős üzenet másik oldala? Erről Mikeás könyvének 5. fejezete ír. „Jákob maradéka . . . olyan lesz a sok nép között, mint a Jehovától jövő harmat, mint bőséges zápor a növényzeten, mely nem emberben bízik, és nem vár földi ember fiaira” (Mikeás 4:1; 5:7). A szellemi Jákob, más néven Izrael „maradéka” a társaival együtt olyan, mint „a Jehovától jövő [felüdítő] harmat”, és mint „bőséges zápor a növényzeten”, mivel jó hírt visznek ’sok népnek’. A Héber Iratok utolsó 12 könyvéből sokat tanulhatunk üzenetünknek erről az oldaláról, hiszen ezek a próféták nemcsak pusztulást hirdettek, hanem a helyreállításról is szóltak. Te hangsúlyozod a szolgálatodban a Jehova napjáról szóló üzenet bátorító oldalát?

12–13. a) Miért hasonlítják Isten népét egy rovarrajhoz? b) Milyen gondolatokat ébreszt benned a Jóel 2:7, 8?

¹² Nos tehát, hogyan adod át ezt a kettős üzenetet? Jóel próféta Isten népének a munkáját egy sorozatos rovarcsapáshoz, többek között sáskacsapáshoz hasonlította (Jóel 1:4). De miért éppen rovarrajhoz hasonlítható Jehova népe? Azért, mert ahogy a Jóel 2:11 mondja, Isten a saját seregének nevezi ezeket a rovarokat. (Isten népét a Jelenések könyve is sáskákkal szimbolizálja. Lásd a Jelenések 9:3, 4-et.) A Jóel leírásában szereplő sáskák olyan pusztítást vittek véghez, mint az emésztő tűz, és ha útjukba került valami, ami olyan volt, mint „az Éden kertje”, az „kietlen pusztaság” lett (Jóel 2:2, 3). Hogyan nyilváníthatod ki, hogy érted Jóel próféciájának a mondanivalóját?

¹³ Gondolj arra, hogy milyen alapos munkát végeznek ezek a piciny állatok. Jóel így fogalmazott: „Futnak, mint az erős férfiak. Mint harcosok, felmennek a falra. Mindegyik a maga útján halad, és nem térnek le ösvényükről. Egyik a másikat nem lökdösi. Mennek, mint életerős férfi az útján; ha elesik is valamelyik a dárdáktól, a többiek nem szakítják meg útjukat” (Jóel 2:7, 8). Nincs az a ’fal’, vagyis ellenállás, ami eltántorítaná őket, és megakadályozhatná a csapásukat. „Ha elesik is valamelyik a dárdáktól”, mint azok a lojális keresztények, akiket zsarnok ellenségeik kivégeztek, a többiek átveszik a munkájukat, és végrehajtják a Jehovától kapott megbízást. Eltökélt szándékod, hogy ragaszkodsz Jehova napjának hirdetéséhez, egészen addig, míg Isten azt nem mondja, hogy a feladat el van végezve? Meglehet, hogy olyan hűséges keresztények munkáját folytatod, akik már meghaltak.

14. Hogyan teheted meg a magad részét azért, hogy a prédikálómunka alaposan legyen elvégezve?

¹⁴ A lényeg az alaposság. Hogyan teheted meg a magad részét azért, hogy a prédikálómunka Jóel próféciájának megfelelően alaposan legyen elvégezve? Úgy, hogy elmész házról házra, majd visszatérsz, hogy tanítsd azokat, akik érdeklődést tanúsítottak. Oda is újra el kell menned, ahol nem voltak otthon. Így kimutatod, hogy megértetted a prófétai leírást. És ha az utcán tanúskodsz, talán olyanokkal is találkozol, akiket másképpen nem lehet elérni. Ejtsünk szót arról is, hogy esetleg a más országokból betelepült embereknek is tudnál segíteni a környéketeken.b Éberen figyeled az összes ilyen lehetőséget, hogy te is hozzájárulj a prédikálómunka alapos végzéséhez?

15. Miért figyelemre méltó az, ahogyan az emberek a 12 próféta üzeneteit fogadták?

¹⁵ Hogyan fogadják az emberek a Jehova félelmetes napjáról szóló üzenetet? Ne lepődj meg, ha ellenségesen vagy közömbösen. Isten sok prófétája is ezt tapasztalta, akiknek a legtöbbjére szigorú figyelmeztető üzenet volt bízva (Jeremiás 1:17–19; 7:27; 29:19). Ennek ellenére jó néhány próféta szép eredményeket ért el! Legalább ötüknek – Jónásnak, Mikeásnak, Sofóniásnak, Aggeusnak és Zakariásnak – sikerült néhány ember szívét arra indítania, hogy megbánják múltbeli bűneiket és megváltozzanak.

16. Mi lett a gyümölcse Mikeás próféta fáradozásának?

¹⁶ Jósiás királyt valószínűleg Sofóniás próféta ténykedése indította arra, hogy intézkedjen az igaz imádat helyreállításáért. Mikeás bátran hirdette a Júda főemberei ellen szóló ítéletüzenetet, és Ezékiás király ahhoz igazodott, amit a próféta mondott (Mikeás 3:1–3). Érdekes, hogy Jeremiás napjaiban a vének némelyike jó példának tartotta Ezékiást, és azt mondták, hogy a király „félte Jehovát, megenyhítette Jehova arcát” (Jeremiás 26:18, 19; 2Királyok 18:1–4). Ezékiás vezetésével Júda népe, meg az északi királyságból azok, akik készségesek voltak, megünnepelték a pászkát és a kovásztalan kenyerek ünnepét, még egy hetet hozzátoldva az ünnepséghez. Mit eredményezett az, hogy visszatértek az igaz imádathoz? „Nagy örvendezés volt Jeruzsálemben” (2Krónikák 30:23–26). Mikeás még Aház király idejében kezdte hirdetni Isten ítéletüzenetét a hitehagyott nemzetnek, de csak akkor láthatta meg a fáradozása gyümölcsét, amikor Aház fia, Ezékiás kedvezően reagált.

17. Mit ért el Aggeus és Zakariás?

¹⁷ Gondoljunk Aggeus és Zakariás prófétára is. Ők a hazatért zsidók között szolgáltak, akik fásulttá és énközpontúvá váltak (Aggeus 1:1, 2; Zakariás 1:1–3). Amikor elkezdték a szolgálatukat, már 16 év telt el a templom alapjának lerakása óta. Az emberek ’a saját házaik miatt futkostak’, miközben Jehova háza ’romokban állt’. Aggeus felszólította a zsidókat: „legyetek erősek mindnyájan, e föld népe – ez Jehova kijelentése –, és dolgozzatok!” Mi történt? Jehova „felindította” Zorobábel kormányzó és Józsué főpap „szellemét, és a nép egész maradékának szellemét”. Így képesek voltak befejezni a templom építését (Aggeus 1:9, 12, 14; 2:4).

18–19. a) Hogyan fogadják néhány országban Jehova napjának a hirdetését? b) Mit teszel, amikor arról hallasz, hogy minden embernek hirdetnünk kell a figyelmeztető üzenetet?

¹⁸ A 12 próféta többsége egy Jehovának átadott népnek közvetített üzeneteket. Mi talán olyan embereknek prédikálunk, akik soha nem hallottak az igaz Istenről, de azért tanulhatunk abból, amit a próféták megvalósítottak. Számos területen az emberek ma szívesen fogadják a Jehova napjáról szóló sürgős üzenetet. Olyan eredményeket látunk, amilyenekről Zakariás jövendölt: „Sok nemzet csatlakozik majd Jehovához azon a napon, és a népemmé lesznek; és benned lakozom” (Zakariás 2:11). Isten népe ma szó szerint „sok nemzet” között tapasztal érdeklődést (Jelenések 7:9). „Sok nép és hatalmas nemzet eljön, hogy keresse a seregek Jehováját Jeruzsálemben, és megenyhítse Jehova arcát” – jövendölte Zakariás. ’Mindenféle nyelvű nemzetek közül való tíz emberről’ beszélt, akik megragadják egy szellemi izraelita ruhájának szárnyát, és ezt mondják: „Veletek megyünk, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!” (Zakariás 8:20–23).

¹⁹ Figyeld meg, hogy ’mindenféle nyelvű nemzetekről’ van szó. Jehova Tanúi számtalan nyelvre lefordítják a Bibliát és a bibliai témájú kiadványokat, és képzést nyújtanak tagjaiknak, hogy képesek legyenek „mindenféle nyelvű nemzetek közül” való embereket tanítani (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8). Lehetséges, hogy megtanultál egy idegen nyelvet, hogy segíteni tudj a környéketeken azoknak, akik ezt a nyelvet beszélik. És szép számmal vannak azok, akik készek elsajátítani egy vagy két másik nyelvet, és olyan országokba költözni, ahol sokan lelkesen fogadják a jó hírt. Te is el tudnál költözni egy ilyen termékeny területre, így végezve a hirdetőmunkát „a nemzetek között”? Gondolkodj el ezen, és foglald imába. Ha családfő vagy, többször is vesd fel ezt a lehetőséget a többieknek, beszéljetek róla, és tűzd ki célul felnövekvő gyermekeid elé.

20. Milyen szemléletmódra hívta fel Jehova a figyelmet a niniveiekkel kapcsolatban?

²⁰ Volt egy másik próféta is, Jónás, akire az emberek odafigyeltek, noha nem sok valószínűsége volt annak, hogy hallgatni fognak rá. Ninive lakói, a királlyal az élükön kedvezően fogadták Jónás üzenetét, és hittek Jehovában. Isten ezt kérdezte: „ne sajnáljam Ninivét, a nagy várost, ahol több mint százhúszezer ember él, akik még a jobb és bal kezük között sem tudnak különbséget tenni . . . ?” (Jónás 4:11). Gondolkodj el ezeken a szavakon azzal kapcsolatban, hogy mi indít téged arra, hogy hirdesd másoknak Jehova félelmet keltő napját. Hálás vagy Jehovának, amiért megmentett téged a váltság által? Érzed a felelősségedet Jehova önátadott szolgájaként? (1Korintusz 9:16, 17). Ezek nyomós okok arra, hogy hirdesd Jehova napját. De emellett ’sajnálod-e’ azokat az embereket, akiknek Jehova napját hirdeted? Boldog lehetsz, ha az Istenéhez hasonló irgalom indít arra, hogy beszélj az embereknek erről a napról.

21. Mit tanulhatsz abból, ahogyan Ámós viselkedett, amikor Amácija megfenyegette?

²¹ Nem tudunk sokat arról, hogy miként reagáltak Jóel, Abdiás, Náhum, Habakuk és Malakiás üzeneteire. Legalább egy esetet ismerünk, ami Ámóssal történt. Amácija hevesen ellenezte a próféta munkáját, felségárulással vádolta őt, és megpróbálta megtiltani neki, hogy Bételben prédikáljon (Ámós 7:10–13). Ámós bátran állta a próbát. Ma is előfordul, hogy vallásos fanatikusok befolyásolni próbálnak politikai vezetőket, hogy üldözzék Jehova népét, sőt tiltsák be áldásos prédikálómunkájukat. Utánzod-e Ámóst azáltal, hogy az ellenállás dacára bátran hirdeted a jó hírt?

22. Miért jelentheted ki nyugodtan, hogy a területeden sikeres a szolgálat?

²² Jóllehet a 12 próféta különféle reakciókkal találkozott, egytől egyig teljesítették a megbízatásukat. Nem az a fontos, hogy az emberek kedvezően fogadják-e kettős üzenetünket, hanem az, hogy „ajkaink fiatal bikáit” ajánljuk fel Jehovának, a ’dicséretáldozatunk’ legjavát (Hóseás 14:2; Héberek 13:15). Az eredményt Istenre bízhatjuk. Ő úgyis vonzani fogja az igazi juhokat (János 6:44). És Isten üzenetének hirdetőjeként az emberek reagálásától függetlenül is sikeres lehetsz. Biztosra veheted, hogy „a jó hírt hozónak, a békét hirdetőnek lábai” szépségesek azok szemében, akik értékeléssel fogadják a jó hírt, és ami a legfontosabb, Jehova szemében is szépségesek (Náhum 1:15; Ézsaiás 52:7). Mivel már oly közel van Jehova nagy napja, határozd el, hogy azt teszed, amit Jóel a mi időnkre jövendölt: „Hirdessétek ki ezt a nemzetek között: »Szenteljetek háborút! Serkentsétek fel az erős férfiakat! . . .«” Isten háborúja ez a nemzetek ellen (Jóel 3:9).