NEGYEDIK FEJEZET
Jehova, a jövendöléseket közlő és beteljesítő Isten
1–2. a) Miért érezhetik úgy némelyek, hogy senki sem irányítja az ügyeket? b) Milyennek mutatja be a 12 próféta Jehova személyiségét?
SOKAN úgy érzik, hogy egyre kevésbé urai a saját életüknek. A hírekből arra következtetnek, hogy az egész emberiség sorsa is mind rosszabbra fordul. A bajok orvoslására tett kísérletek mintha csak bonyolítanák az amúgy is kilátástalan helyzetet. Érdekes, hogy a 12 próféta némelyike hasonlóan aggasztó időkben élt, és olyan reményteljes üzenetet adott át, amelyből mi magunk is erőt meríthetünk, és amellyel másokat is megvigasztalhatunk (Mikeás 3:1–3; Habakuk 1:1–4).
2 Ezekben a prófétai könyvekben az az egyik központi gondolat, hogy Jehova, a világegyetem Szuverénje tökéletesen ura az emberi ügyeknek, és nagyon is törődik azzal, hogy miként boldogulunk. Egyénenként is elmondhatjuk: „Jehova az én jólétemet is a szívén viseli.” A 12 próféta megnyerő képet fest ’a seregek Jehovájáról’. Isten képes úgy ’megérinteni a földet, hogy az megolvad’, de közben így bátorítja népét: „aki titeket bánt, az a szemem fényét bántja” (Zakariás 2:8; Ámós 4:13; 9:5). Nemde jó érzéssel tölt el, amikor olyan részleteket olvasol, melyek azt bizonyítják, hogy Isten szeretettel és irgalmasan bánik az emberekkel, és megbocsát nekik? (Hóseás 6:1–3; Jóel 2:12–14). Igaz, ezeknek a prófétáknak az írásai nem tárják fel Isten személyiségének minden vonását, ahhoz ugyanis a Bibliának mind a 66 könyvére szükség van. E könyvek által mégis nagyszerű betekintést nyerhetünk Isten vonzó személyiségébe és útjaiba.
3. Hogyan teszi nyilvánvalóvá a 12 próféta, hogy Jehovának határozott szándéka van?
3 A 12 próféta írásai megszilárdíthatják az abba vetett bizalmunkat, hogy Jehova szavahihető, hiszen képes előre megmondani a jövőt, és okvetlenül véghezviszi szándékát. Ezek az írások megerősítik, hogy Jehova végül elhozza az ő uralma alatt álló földi Paradicsomot (Mikeás 4:1–4). A 12 próféta között voltak olyanok, akik leírták, hogyan készíti elő Jehova a Messiás eljövetelét, és a váltságot, amely megszabadítja az emberiséget a bűntől és a haláltól (Malakiás 3:1; 4:5). Miért életbe vágóan fontos tudnunk mindezt?
SZERETŐ SZUVERÉN, AKI TÖKÉLETESEN URA A HELYZETNEK
4–5. a) Milyen alapigazságot emel ki a 12 próféta Istenről? b) Milyen hatással van rád Jehova mindenható volta?
4 Gondoljunk most arra az Istent ért vádra, amelyről az előző fejezetben beszéltünk, és amely az uralkodási jogát érinti. A Jehova hatalma elleni lázadás és az indítékainak a kétségbevonása odavezetett, hogy az égben egyes teremtmények engedetlenné váltak vele szemben, és feldúlták a föld békéjét. Egyértelmű tehát, hogy a Jehova szuverenitása iránti tisztelet és a neki való engedelmesség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy teljes rend legyen a világegyetemben, és béke az emberek között. Jehova ezért joggal határozta el, hogy igazolja a szuverenitását. Nézzük, hogyan járulhat hozzá a 12 prófétai könyv ahhoz, hogy ezt világosabban lássuk.
5 Jehova hírnökeiként a próféták hangsúlyozták az Ő magasztos pozícióját. Ámós például a Mindenható nevét és szuverenitását dicsőítve 21-szer használja a „legfőbb Úr” megnevezést. Ez arra utal, hogy az igaz Isten fölöttébb nagy, és semmi sem esik a hatáskörén kívül (Ámós 9:2–5; lásd a „Jehova, a Mindenható” című kiemelt részt). Jehova a világegyetem egyetlen jogos Szuverénje, akit nem lehet egy napon említeni az élettelen bálványokkal (Mikeás 1:7; Habakuk 2:18–20; Sofóniás 2:11). Minthogy mindent Jehova alkotott, elidegeníthetetlen joga van mindenki fölött szuverén hatalmat gyakorolni (Ámós 4:13; 5:8, 9; 9:6). Miért fontos ez neked?
6. Hogyan érint minden embert Isten szándékának a megvalósulása?
6 Ha tapasztaltál már hátrányos megkülönböztetést, igazságtalanságot vagy előítéletet, vigasztaljon az a gondolat, hogy a szerető Szuverén mindenkivel törődik. Jehova különleges kapcsolatban állt egy ókori nemzettel, de közölte azt az elhatározását, hogy mindenféle nemzetiségű és nyelvű embert meg fog áldani. Ő ’az egész föld igazi Ura’ (Mikeás 4:13). Isten megígérte, hogy ’nagy lesz a neve a nemzetek között’ (Malakiás 1:11). Mivel égi Atyánk részrehajlás nélkül megismerteti magát mindenkivel, „mindenféle nyelvű nemzetek közül” való emberek örömmel tesznek eleget a felszólításának, hogy legyenek az imádói (Zakariás 8:23).
7. Miért sokatmondó a Jehova név jelentése?
7 Annak ismerete, hogy milyen személy Isten, és mit fog tenni, szorosan összefügg a nevével (Zsoltárok 9:10). Mikeás idejében Jehova nevét gyalázat érte, mivel a nevét viselők közül sokan nagyon engedetlenek voltak. A próféta arra kapott ihletést, hogy hangsúlyozza ’Jehova nevének fenségét’, és mutasson rá, hogy ’akinek gyakorlati bölcsessége van, féli Isten nevét’ (Mikeás 5:4; 6:9). Miért kellett mindezt elmondania? Nos, minden hosszú távú, megbízható reménység kapcsolatban van ennek a névnek a sokatmondó jelentésével: ’előidézi, hogy legyen’. Olvassuk el a Jóel 2:26-ot, és gondolkodjunk el azon, hogy milyen boldogok lehetünk, hogy viselhetjük ezt a nevet, és beszélhetünk másoknak arról az egyedüli Istenről, aki képes bármivé válni, amire szükség van ahhoz, hogy valamennyi teremtménye javára legyen. Istennek korlátlan képessége van arra, hogy előidézzen dolgokat. Ezt bizonyítja az is, hogy számos olyan prófécia, melyet a 12 próféta jelentett ki, már beteljesedett.
8. Milyen hatással van rád Jehova neve?
8 Emberek millióit kedvezően érinti, hogy tudják, Jehova bármit elő tud idézni, illetve meg tud valósítani, amit akar. Jóel ezt fejezte ki azokkal a jól ismert szavakkal, amelyeket több keresztény író is idézett: „mindenki, aki segítségül hívja Jehova nevét, megmenekül” (Jóel 2:32; Cselekedetek 2:21; Róma 10:13). Egyetértünk-e Mikeás kijelentésével, hogy mi „Jehovának, a mi Istenünknek nevében járunk időtlen időkig, sőt örökké”? (Mikeás 4:5). Igen, az üldözés vagy a személyes nehézségek idején bizalommal ’kereshetünk menedéket Jehova nevénél’ (Sofóniás 3:9, 12; Náhum 1:7).
9. Mekkora hatalma van Istennek a földi uralkodók felett?
9 Ezeknek a prófétai könyveknek az olvasása közben megerősödhet benned az a meggyőződés, hogy Jehovának még a földi uralkodók és tekintélyes döntéshozók felett is van hatalma. Képes olyan tettekre indítani őket, amelyek összhangban vannak az akaratával (Példabeszédek 21:1). Vegyük például Dáriusz (Nagy Dareiosz) perzsa király esetét. Az igaz imádat ellenségei vele akarták leállíttatni Jehova jeruzsálemi templomának az újjáépítését, de ennek éppen az ellenkezője történt. Dáriusz i. e. 520 táján megújította Círusz rendeletét, és támogatta a zsidókat az építkezésben. Amikor újabb akadályok merültek fel, Isten ezt üzente Zorobábelnek, a zsidó kormányzónak: „»Nem katonai erővel, nem is hatalommal, hanem az én szellememmel« – ezt mondja a seregek Jehovája. Ki vagy te, ó, nagy hegy? Síksággá leszel Zorobábel előtt” (Zakariás 4:6, 7). Semmiféle akadály nem gátolhatja meg Jehovát abban, hogy elpusztítsa ezt a gonosz világrendszert, és elhozza a Paradicsomot az imádói örömére (Ézsaiás 65:21–23).
10. Mire terjed ki még Isten hatalma, és miért fontos ez?
10 Arról se feledkezzünk meg, hogy a természeti erők is Jehova irányítása alatt állnak, és ha úgy dönt, felhasználhatja őket az ellenségei megsemmisítésére (Náhum 1:3–6). Zakariás a következő szóképpel mutatott rá, hogyan védelmezi Jehova a népét: „Jehova lesz látható felettük, nyila, mint a villám, kirepül. A legfőbb Úr, Jehova fújja meg a kürtöt, és a délről támadó szélviharokkal vonul” (Zakariás 9:14). Akkor vajon nehéz lesz Istennek bebizonyítania a felsőbbségét napjaink istentelen nemzeteivel szemben? Egyáltalán nem! (Ámós 1:3–5; 2:1–3).
MEGBÍZHATÓAN ÁLLJA A SZAVÁT
11–12. a) Miért tartották legyőzhetetlennek Ninivét? b) Mi lett Ninive sorsa Isten prófétai szavának megfelelően?
11 Tegyük fel, hogy az i. e. kilencedik században élsz, valahol a ma Közel-Keletként ismert területen. Vajon melyik nagyvárosról kellett már hallanod? Természetesen Ninivéről. Ez a neves asszír város a Tigris keleti partján feküdt, Jeruzsálemtől mintegy 900 kilométerre északkeletre. Alighanem hallottad hírét lenyűgöző méreteinek; a város kerülete megközelítőleg 100 kilométer! Akik már jártak Ninivében, azt mondják, pompája vetekszik Babilonéval. Vannak királyi palotái, templomai, széles utcái, parkjai és egy lélegzetelállító könyvtára. A hadvezérek pedig masszív, áthatolhatatlan külső és belső falait dicsérik.
12 „Legyőzhetetlen!” – mondhatták sokan Ninivéről. Ám Júda kicsiny nemzetének néhány prófétája azt állította, hogy Jehova pusztulásra ítélte Ninivét, ’a vérontás városát’. Lakói egy időre ugyan megmenekültek Isten ítéletétől, mert helyesen reagáltak Jónás üzenetére. De aztán visszatértek régi, gonosz viselkedésükhöz. Náhum ezt jövendölte Ninivéről: „kard vág le téged . . . Nincs szabadulás szerencsétlenségedből” (Náhum 3:1, 7, 15, 19; Jónás 3:5–10). Körülbelül ugyanabban az időben Isten Sofóniással is megjövendöltette, hogy Ninive elhagyatott pusztasággá lesz (Sofóniás 2:13). Jehova szavának teljesedéseként csakugyan megbukna a kor legyőzhetetlen politikai hatalma? Erre a kérdésre i. e. 632 körül érkezett meg a válasz, amikor a babilóniaiak, a szkíták és a médek megostromolták Ninivét. Hirtelen jött áradások megrongálták a város falait, és a támadók átjutottak az erődítéseken (Náhum 2:6–8). Az egykor hatalmas város rövidesen romhalmazzá lett. Ninive a mai napig lakatlan.a „Az ujjongó város” képtelen volt meghiúsítani Isten szavának teljesedését! (Sofóniás 2:15).
13. Milyen bizonyítékot találhatsz a 12 próféta könyveiben a beteljesedett próféciákra?
13 Ninive esete csupán egyetlen példa a próféciák beteljesedésére. Vess csak egy pillantást egy mai térképre, mely a Közel-Keletet ábrázolja. Megtalálod rajta Ammont, Asszíriát, Babilont, Edomot vagy Moábot? Nem, nincsenek rajta. Bár ezek a nemzetek hajdanán vezető szerepet töltöttek be, a 12 próféta megjövendölte bukásukat (Ámós 2:1–3; Abdiás 1, 8; Náhum 3:18; Sofóniás 2:8–11; Zakariás 2:7–9). Egytől egyig megszűntek létezni mint nemzetek. Jehova kijelentette, hogy eltűnnek, és ez így is lett! És az is beteljesedett, amit a 12 próféta a zsidók maradékáról jövendölt, mely visszatért a babiloni fogságból. Szavaik valóra váltak!
14. Miért építheted az életedet nyugodtan Jehova ígéretei köré?
14 Megerősödik a bizalmad, amikor ilyen bizonyítékokról olvasol, melyek Jehova prófétai képessége mellett tanúskodnak? Biztos lehetsz benne, hogy Jehova megtartja az ígéreteit, mivel ő az az Isten, „aki nem hazudhat” (Titusz 1:2). Ezenkívül a Szava által tájékoztat minket mindarról, amit tudnunk kell. Az életedet nyugodtan építheted Jehova akaratának cselekvése köré és prófétai szavainak bizonyossága köré. A 12 könyv próféciái között nem csupán múltban beteljesedett jövendölésekre találunk példát. Számos prófécia éppen most teljesedik, vagy a közeli jövőben válik valóra. A 12 könyvben feljegyzettek tehát megszilárdíthatják az abba vetett bizalmadat, hogy a mi időnkre és a jövőre vonatkozó próféciák is beteljesednek. Jól teszed hát, ha komolyan veszed őket.
TÖRŐDŐ ATYA
15. Hogyan lehet segítségedre Mikeás tapasztalata, amikor gondokkal küzdesz?
15 Isten megbízhatósága nemcsak abból látható, ami az egyes nemzetekkel vagy az egész világgal fog történni. Jehova olyan jövendöléseket is közöl és beteljesít, amelyek személy szerint téged is érinthetnek. Miről van szó? Nos, időnként talán olyan gondokkal küzdesz, melyekre nem találod a megoldást. Tudod, hogy olyasvalakire lenne szükséged, aki nem csupán megért, hanem akiben meg is bízhatsz, mert tud neked segíteni. Mikeás az i. e. nyolcadik században kétségtelenül nagyon egyedül érezte magát Júda büszke népével szemben. Úgy tűnhetett, hogy ő az utolsó hűséges ember a földön, és még a saját családjában sem bízhat. Bárhová fordult, csupa vérszomjas, álnok és korrupt emberrel találkozott. Isten ígéretei azonban megnyugtatták afelől, hogy ő gondját viseli a hűségeseinek, bármit tesznek is mások. Ez a gondolat neked is vigasztaló lehet, főként akkor, ha Jehova imádójaként a kisebbséghez tartozol, illetve teljesen egyedül vagy, és olyanok vesznek körül, akik nem tisztelik Istent (Mikeás 7:2–9).
16. Miért lehetsz biztos abban, hogy Isten figyelmét nem kerüli el a korrupció és az elnyomás, és megszabadítja az igazságosakat?
16 Júdában és Izraelben a vagyonos és befolyásos emberek kapzsik voltak, és nem törődtek mások jogaival, ahogy az napjainkban is megfigyelhető. A túladóztatásnak és a földek elrablásának következményeként elterjedt a törvénytelen rabszolgatartás. A szegényekkel nem törődtek, sőt kegyetlenül bántak velük (Ámós 2:6; 5:11, 12; Mikeás 2:1, 2; 3:9–12; Habakuk 1:4). Isten a hírnökei által egyértelművé tette, hogy nem tűri a korrupciót és az elnyomást, és meg fogja büntetni a javíthatatlan bűnösöket (Habakuk 2:3, 6–16). Jehova megjövendölte, hogy „elrendezi hatalmas, messzi nemzetek ügyeit”, elismert szolgái pedig ’saját szőlőjük és fügefájuk alatt ülnek majd, és senki sem lesz, aki megrettenti őket’ (Mikeás 4:3, 4). Gondolj bele, milyen megkönnyebbülést jelent majd ez! Isten sok eseményt megjövendölt és beteljesített már. Miért kételkednél abban, hogy ezt az ígéretét is valóra váltja?
17–18. a) Miért ad reményt Isten az embereknek? b) Hogyan vélekedjünk Jehova fegyelmezéséről?
17 Jehova nem pusztán azért tartja meg az ígéreteit, hogy jövendölési képességét bizonyítsa, mintha csodálatot akarna kelteni az emberekben. Tettei az alapelveken nyugvó szeretetéből fakadnak, hiszen „Isten szeretet” (1János 4:8). Idézzük fel Hóseás esetét, aki az i. e. nyolcadik században élt. Ahogyan a felesége, Gómer hűtlen lett hozzá, az izraeliták is hűtlenek voltak Jehovához. Bálványimádásuk éppen olyan volt, mint a házasságtörés; vegyítették a Baál-imádatot Jehova tiszta imádatával. Ezenkívül jelképes értelemben ’paráznaságot követtek el’ Asszíriával és Egyiptommal. Mit tett erre Jehova? Hóseásnak meg kellett keresnie hűtlen feleségét, hogy visszahozza. Jehova szeretetből ment a népe után. „Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékeivel . . . , és gyengéden etettem mindegyiküket” (Hóseás 2:5; 11:4). Ha őszinte megbánást tanúsítanak, Isten megbocsátott volna nekik, és helyreállhatott volna közöttük a jó kapcsolat (Hóseás 1:3, 4; 2:16, 23; 6:1–3; 14:4). Hát nem megható Jehova szeretetéről olvasni? Kérdezd meg magadtól: „Ha Jehova így ragaszkodott a népéhez régen, miért kételkednék a szeretetében, a gyengéd, lojális, változatlan és el nem múló ragaszkodásában?” (Hóseás 11:8).
18 A 12 prófétai könyv azt is tisztázza, hogy Isten szeretete olykor helyreigazítás formájában nyilvánul meg. Jehova megígérte tévelygő népének, hogy ’nem pusztítja ki teljesen’ (Ámós 9:8). Amikor szükség volt a büntetésre, Isten nem tartotta vissza, de milyen megnyugtató lehetett tudni, hogy a büntetés csak átmeneti! A Malakiás 1:6 egy szerető atyához hasonlítja Jehovát. Tudjuk, hogy egy apa időnként fegyelmezi szeretett gyermekeit, hogy helyreigazítsa őket (Náhum 1:3; Héberek 12:6). Égi Atyánk a szereteténél fogva lassú a haragra, és a Malakiás 3:10, 16 megerősíti, hogy bőkezűen megjutalmazza majd a szolgáit.
19. Milyen kérdéseket tegyél fel magadnak?
19 Malakiás a következő kijelentéssel kezdi könyvét: „»Szeretlek benneteket« – mondja Jehova” (Malakiás 1:2). Miközben Isten Izraelhez intézett szavain elmélkedsz, tedd fel magadnak a következő kérdéseket: „Teszek-e olyasmit, ami miatt esetleg nem élvezhetem Isten szeretetét? Milyen oldalról szeretném jobban megismerni és tapasztalni Isten szeretetét?” Isten szeretetének mélyebb megértése által mindinkább meggyőződhetsz arról, hogy ő örökké ragaszkodni fog hozzád.
A MEGBOCSÁTÁS UTAT NYIT A MEGMENTÉS ELŐTT
20. Hogyan nyit utat Isten megbocsátása a megmentés előtt?
20 Amikor ezeket a prófétai könyveket olvasod, fel fog tűnni, hogy Jehova némelykor csapásokról jövendölt. Vajon miért? A legtöbbször azért, hogy megbánásra indítsa a népét. Ezért engedte meg, hogy i. e. 740-ben idegenek tiporják el Szamáriát, i. e. 607-ben pedig Jeruzsálemet. Isten jövendölései valóra váltak, de később megengedte, hogy akik megbánták bűnüket, azok visszatérjenek a szülőföldjükre. Igen, ezek a könyvek kiemelik, hogy Isten könyörületesen megbocsát azoknak, akik elfordulnak a bűntől és hozzá térnek, és talpra állítja őket (Habakuk 3:13; Sofóniás 2:2, 3). Mikeás a következők kijelentésére érzett ösztönzést: „Ki olyan Isten, mint te, aki megbocsát vétket, és eltekint öröksége maradékának törvényszegésétől? Nem tart örökké haragja, mert gyönyörködik a szerető-kedvességben” (Mikeás 7:18; Jóel 2:13; Zakariás 1:4). A próféciák beteljesedése is ezt igazolja.
21. a) Milyen részleteket közölt a 12 próféta a Messiásról? b) Mely messiási próféciákat találod érdekesnek?
21 Jehova a maradandó bűnbocsánat állandó jogi alapjára utalva megjövendölte a Messiás eljövetelét, aki feláldozza majd emberi életét „megfelelő váltságul” a bűnös emberiségért (1Timóteusz 2:6). Ámós egy olyan helyreállításra mutatott rá, amelyet a Messiás, Dávid fia fog megvalósítani (Ámós 9:11, 12; Cselekedetek 15:15–19). Mikeás még azt is megjövendölte, hogy hol születik meg Jézus, aki által életet nyerhet majd mindenki, aki hitet gyakorol az áldozatában (Mikeás 5:2). Zakariás a ’Sarjról’, Jézusról beszélt, aki „leül és uralkodik trónján” (Zakariás 3:8; 6:12, 13; Lukács 1:32, 33). Biztosan megerősödik a hited, ha több ilyen próféciát is megvizsgálsz. (Lásd „A Messiásról szóló jelentősebb próféciák” című kiemelt részt.)
22. Hogyan erősíti meg a Jehovába vetett bizalmadat az, amit a 12 próféta közvetít róla?
22 Ha a 12 próféta üzeneteit olvasod, megerősödik az Isten végső győzelmébe vetett bizalmad. Jehova harcol értünk, és ő érvényre juttatja majd a valódi igazságosságot. Isten szava megmarad. Ő nem feledkezik meg a népével kötött megállapodásairól, törődik a szolgáival, és megszabadítja őket minden elnyomójuktól (Mikeás 7:8–10; Sofóniás 2:6, 7). Jehova nem változik meg (Malakiás 3:6). Milyen megnyugtató tudni, hogy Istennek semmi sem jelent nehézséget, és semmi sem gátolja meg abban, hogy megvalósítsa a szándékát! Ha ő azt mondja, hogy el fog jönni az ítéletének napja, akkor az el is jön. Ezért kitartóan virrasszunk, úgy várjuk Jehova napját! „Jehova . . . király lesz az egész föld felett. Azon a napon Jehova egy lesz, és a neve is egy” (Zakariás 14:9). Ő megjövendöli ezt, és be is fogja teljesíteni.
a Dan Cruickshank professzor 2002 novemberében, az iraki háború előtt ellátogatott Ninive területére. A BBC-n így tudósított: „Moszul határában találhatók Ninive kiterjedt romjai, ahol – csakúgy, mint Nimrúdban – . . . brit régészek az 1840-es évektől kezdve lelkesen folytatnak ásatásokat . . . Ezeknek az asszír városoknak a feltárása egy régen elveszett, már-már mitikus civilizáció felfedezését jelentette, amelyet csupán a Biblia rövid, talányos és legkevésbé sem hízelgő leírásaiból ismertünk.”