Ha valaki nem hívő személlyel köt házasságot

13—14. Mi volt az egyik hűtlen eljárásmód, amelyet Malakiás a középpontba állított?

¹³ Malakiás könyvének a 2. fejezete a 10. verstől kezdve még inkább a középpontba állítja a hűtlenség kérdését. Malakiás két, egymással összefüggő viselkedésmódot emel ki, amelyeket újra meg újra „hűtlennek” nevez. Először is figyeljük meg, hogy Malakiás a következő kérdésekkel vezeti be tanácsát: „Nemde egy atyánk van mindannyiunknak? Nemde egy Isten teremtett bennünket? Miért bánunk hát hűtlenül egymással, meggyalázva ősatyáink szövetségét?” (NW).

A szövegkörnyezetből megérthetjük, miért volt ez olyan komoly dolog. A 10. vers kijelenti, hogy egy atyjuk van. Ez nem Jákobra utalt (akinek a nevét Isten Izraelre változtatta), sem nem Ábrahámra, de még Ádámra sem. A Malakiás 1:6 rámutat, hogy Jehova volt ez az ’egy atya’. Izrael nemzete kapcsolatban volt vele, az izraeliták tagjai voltak az ősatyáikkal kötött szövetségnek. Ennek a szövetségnek az egyik törvénye kimondja: „Sógorságot se szerezz ő velök, a leányodat se adjad az ő fioknak, és az ő leányukat se vegyed a te fiadnak” (5Mózes 7:3).