Mit mondott Krisztus Jézus?

„Amikor imádkoztok, ne mondjátok újra meg újra ugyanazt, mint a nemzetekből valók teszik, mivel azt képzelik, hogy sok szavukért nyernek meghallgatást”a (Máté 6:7). Más fordítások ezeket a szavakat ilyen módon fejezik ki: „Mikor imádkoztok, ne fecsegjetek, mint a pogányok” (Csia fordítás). „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok” (Katolikus fordítás).

Egyesek összetévesztik a bőbeszédűséget az áhítattal, a gördülékenységet a hitbuzgalommal, az ismétlést és a terjedelmességet a garantált meghallgatással. Isten azonban nem az ima hosszúsága alapján ítéli meg annak értékét. Jézus nyilvánvalóan nem akarta, hogy a követői merev minták szerint imádkozzanak, vagy hogy ismételgessék imáikat. Ennélfogva milyen maradandó értéke van a rózsafüzéreknek, imakönyveknek vagy imamalmoknak?

A fentiek kijelentése után Jézus mintaimát adott tanítványainak — a jól ismert Úr Imáját (Máté 6:9–13). Vajon ezzel az volt a szándéka, hogy tanítványai papagájként ismételgessék ezeket a szavakat? Egyáltalán nem. Sőt amikor több mint egy év múlva újra elmondta, még maga Jézus sem használta pontosan ugyanazokat a szavakat (Lukács 11:2–4). Van-e feljegyzés arról, hogy a korai keresztények ezt tették volna, vagy más betanult imákat ismételgettek volna? A válasz ismét: nem.