Olvasók kérdései

Arra utalt Jézus a mintaimában, hogy Isten akarata már megvalósult az égben, noha akkor a gonosz angyalokat még nem űzték ki onnan?

A Máté 6:10-ben Jézus következő szavait olvassuk: „Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is.” Ezt a kérést kétféleképpen lehet érteni. Az első értelmezés szerint arról szól, hogy Isten akarata legyen meg a földön, ahogy az égben már megvan. A második lehetőség értelmében a kérés arra vonatkozik, hogy Isten akarata teljes mértékben valósuljon meg mind az égben, mind a földön. Jézus ez előtt a kérés előtt azt mondta, hogy „jöjjön el a királyságod”. Ezeknek a szavaknak a jelentése arra mutat, hogy a második értelmezés jobban összhangban van a Szentírással, és a Jézus földi életekor fennálló helyzetet, valamint az utána következő hosszú időszakot tükrözi. Miért mondhatjuk ezt?

A Jelenések könyve két különböző következményről ír, mely Isten Királyságának az égben történő felállításával jár. Az első az eget érinti, a második pedig a földet. A Jelenések 12:7–9, 12 így szól: „háború tört ki az égben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkány ellen, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, de nem diadalmaskodott, és többé már helyet sem találtak számukra az égben. Levetették hát a nagy sárkányt, az őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti; levetették őt a földre, és az angyalait is levetették vele együtt. Ezért örvendjetek, ti egek, és ti, akik azokban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert lejött hozzátok az Ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy rövid ideje van.”

Amikor Sátánt és démonait 1914 után kiűzték az égből, azzal megtisztították az égi birodalmat minden lázadó szellemteremtménytől. Ez nagy örömet szerzett Jehova lojális angyalfiainak, akik szellemteremtményeinek a döntő többségét alkotják (Jób 1:6–12; 2:1–7; Jelenések 12:10). Így a Jézus mintaimájában megfogalmazott kérésnek az égre vonatkozó része teljesült. Mindenki, aki az égi birodalomban maradt, lojális volt Jehovához, és teljesen alávetette magát az ő uralmának.

Hangsúlyoznunk kell, hogy azok a gonosz angyalok, akik ez előtt az esemény előtt még bebocsátást nyertek az égbe, már ki voltak zárva Isten családjából, és határozott korlátozások vonatkoztak rájuk. A Júdás 6-ból például megtudhatjuk, hogy már az i. sz. első században is „örök bilincsekben, sűrű [szellemi] sötétségben” tartották fenn őket a nagy nap ítéletére. A 2Péter 2:4 ehhez hasonlóan kijelenti: „Isten nem habozott megbüntetni az angyalokat, akik vétkeztek, hanem a tartaroszba [teljes megalázottságba] vetve sűrű [szellemi] sötétség vermeinek adta át őket, hogy ítéletre tartassanak fenn.”a

A gonosz angyalok, amikor még az égben voltak, már kitaszítottnak számítottak ugyan, de a föld felett nagy hatalmat gyakoroltak. Isten Szava egyenesen ’e világ uralkodójának’ hívja Sátánt, a démonokat pedig ’e sötétség világuralkodóinak’ nevezi (János 12:31; Efézus 6:11, 12; 1János 5:19). Az Ördög a hatalmánál fogva felajánlhatta Jézusnak „a világ összes királyságát és azok dicsőségét”, ha Jézus cserébe imádja őt (Máté 4:8, 9). Világos tehát, hogy amikor ’eljön’ Isten Királysága, az gyökeres változásokat jelent majd a földön.

Isten Királyságának az eljövetele itt a földön teljesen új rendszert hoz el. A Királyság szétzúzza az összes emberi uralmat, és a föld egyetlen kormányzatává lesz. Istenfélő alattvalói „új földet” fognak alkotni (2Péter 3:13; Dániel 2:44). A Királyság ezenkívül megszünteti az engedelmes emberek bűnös állapotát, és végül paradicsommá teszi az egész földet, eltávolítva a sátáni uralom utolsó nyomait is (Róma 8:20, 21; Jelenések 19:17–21).

A Millennium végén, amikor a messiási Királyság végrehajtotta Isten rá vonatkozó akaratát, „maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek” (1Korintusz 15:28). Akkor eljön az utolsó próba ideje, azután pedig Sátán a démonaival és a félrevezetett, lázadó emberekkel együtt örökre megsemmisül ’a második halálban’ (Jelenések 20:7–15). Akkortól kezdve valamennyi értelmes teremtmény az égben és a földön örömmel aláveti magát Jehova szeretetteljes uralmának egy örökkévalóságon át. Ezzel minden tekintetben beteljesednek Jézus mintaimában mondott szavai (1János 4:8).

[Lábjegyzet]