Mi a reményed — Isten vagy a gazdagság?

„Éveken át rettegett kísértetházában, amelyet láncszemekből álló kerítés vett körül és két lakattal lezárt kapu védett a betolakodóktól.”

ILYEN riport jelent meg egy gazdag özvegyasszonyról, akitől a betörők egymillió értékű pénzt és sok ékszert raboltak el, majd megölték. A holttest megtalálása után a rendőrség egy nagy zöldséges taligán volt kénytelen elszállítani otthonából a készpénzben ott maradt ötmillió dollárt. A rendőrség ezenkívül talált 1000 darab „születésnapi ajándékot”, mindegyik mellé oda volt tűzdelve egy kis kártya ezzel a szöveggel: „Jézus Krisztusnak” és „Istennek”.

Ennek az özvegy örökösnek úgy látszik egyetlen barátnője sem volt, és állandó rettegésben élt. Kérdezd meg magadtól: Mit ért végül is az a több millió dollár, amit ő annyira nagy becsben tartott? Vagy: Mennyire volt gazdag Isten szemében? Azt mindenki tudja, hogy Istent nem lehet megnyerni holmi „születésnapi ajándékkal”, és nem a gazdagság birtoklásából származik Isten békessége. Ez kitűnik a következő bibliai tanácsból is: „Ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki táplálásunkra mindent bőségesen megad nekünk” (1Timótheus 6:17, Ökumenikus fordítás).

Miért oly bizonytalan, kétes értékű a gazdagság? Nos, valószínűleg ismered Jézus ide vonatkozó találó szavait: „Ne gyűjtsetek többé kincseket a földön, ahol moly és rozsda emészti, és ahol tolvajok betörnek és ellopják [azokat]” (Máté 6:19). Köztudomású, hogy annak a veszélye mindig fennáll, hogy tűz esetén leég a ház. Egyesek ezért értékeiket igyekeznek bankokban elhelyezni. De vajon ott biztonságban vannak a betörőkkel szemben? Idővel még egy új autó is megrozsdásodik.

De mi a helyzet a nemzetek gazdasági életével? Sok országban az infláció egyszerűen, mint valami tolvaj, kiveszi az emberek zsebéből a pénzt: vagyis alaposan megcsappantja a betett tőke értékét. „Amikor az infláció hullámai Németországban az 1920-as években tetőzött, a vevőknek kosárszámra kellett magukkal vinni a papírpénzt, hogy . . . bevásárolhassanak zöldségféléket . . . Németországban 1922 augusztusától 1923 novemberéig az árak több mint egy trillió százalékkal emelkedtek” (The World Book Enyclopedia). Mekkora csalódást jelenthetett ez azok számára, akik a pénzbe vetették bizodalmukat!

Jézus bölcsen ezt tanácsolta: „Inkább gyűjtsetek kincset a mennyekben, ahol se moly, se rozsda nem emészt, és ahová tolvajok nem törnek be és nem lopnak” (Máté 6:20). Mik ezek a „kincsek”? A jó cselekedetekről szóló feljegyzések, az Isten szerinti gazdagság. De kérdezhetnéd; ’Mit kíván ez tőlem?’ A Biblia azt válaszolja, hogy ’munkálkodj a jón, gazdagodj a jótettekben, légy bőkezű és készségesen oszd meg javaidat másokkal’ (1Timótheus 6:18).

Ma Jehova Tanúi a világon több millióan hitelesen tanúsítják, hogy a szellemi és anyagi javak megosztása másokkal — főképpen pedig a Királyságról szóló reménység megismertetése az emberekkel, egyrészt a prédikálás és a tanítás, másrészt a tanítványképzés révén — olyan jó cselekedetek, amiket Jehova helyesel, és amik igazi megelégedést hoznak életünkben. Még a halál sem foszthat meg bennünket azoktól a jutalmaktól, amelyek a mennyben felhalmozott kicsekből erednek. Miért nem? Mert Jézus ezt ígérte: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Aki hitet gyakorol énbennem, ha meghal is, életre kel” (János 11:25).

Már most felbecsülhetetlen értékű kincseknek örvendhetünk

Pál, amikor azt mondja, hogy vessük reménységünket „Istenbe”, azzal folytatja, hogy ő olyan „Isten, aki élvezetünkre mindent bőségesen megad nekünk” (1Timótheus 6:17). A napi legszükségesebb dolgainkon kívül, a Legfelségesebb szeretettel gondoskodik felbecsülhetetlen értékű kincsekről azok számára, akik helyeslését élvezik. Mik ezek a kincsek?

Figyeljük meg, mit mond a Példabeszédek 3:13–18. verse: „Boldog az az ember, aki bölcsességet talál, és aki jó ítélőképességet nyert, mert jobb ennek megszerzése az ezüst megszerzésénél és a kiásott aranynál ennek jövedelme. Drágább ez az igazgyöngyöknél és minden te gyönyörűséged sem ér fel vele. Napok hosszúsága van jobbján; baljában pedig gazdagság és dicsőség . . . Élet fája ez azoknak, akik megragadják, és akik rá támaszkodnak, boldogok.” A „bölcsesség” olyan kincs, amely felülmúl minden e világi gazdagságot.

A bölcsesség az ismeret helyes módon való alkalmazása. Az a képesség, hogy ismeretünket és értelmünket sikeresen tudjuk felhasználni nehézségeink megoldásánál, a veszélyek elkerülésénél vagy elhárításánál, továbbá, hogy bizonyos célokat el tudjunk érni és másokat is ezekhez hozzá tudjunk segíteni. Bizonyára egyetértesz azzal, hogy napjainkban ilyen bölcsességre van szükség az élet nehézségeinek sikeres megoldásához és az Isten előtti jó viszony megőrzéséhez.

A Példabeszédek 3:13–18 a bölcsesség leírásánál a fő hangsúlyt a boldogságra helyezi. Van-e értékesebb kincs, mint a boldogság? Kívánhatunk-e ennél jobbat? Az isteni bölcsesség ilyen boldogságot ad, mivel az igazi boldogság csak a boldogság forrásától, Jehova Istentől származhat. A tapasztalat bizonyítja, hogy igazi boldogság nem érhető el úgy, hogy ha nem engedelmeskedünk a Legfelségesebbnek és ellenállunk szent szelleme működésének. A Bibliában megírt boldogság a mennyei Atyánkkal ápolt jó kapcsolatunktól, és az ő elismerésétől függ (Máté 5:3–10). A Bibliából tanult igazság alkalmazásával kinyilvánítjuk, hogy „fentről való bölcsességgel” rendelkezünk, amely a világ minden gazdagságánál értékesebb boldogságot eredményezhet számunkra.

Azt se felejtsük el, amit a Példabeszédek 3:16 kijelent: „Napok hosszúsága van jobbjában.” Ez a védelmet nyújtó és a másokon segíteni akaró jobb kézre utal, mely a kritikus időkben megóv. Ma sokan feslett és erkölcstelen nemi életet élnek, kábítószert fogyasztanak, stb. Valószínűleg már olvastál arról, hogy az AIDS (szerzett immunhiány tünetegyüttes) elválaszthatatlanul összekapcsolódik ezekkel a bűnökkel. Vajon megfigyelésed szerint, az így élő emberek valóban boldogok? Vagy ellenkezőleg, maguknak és másoknak is szomorúságot és fájdalmat okoznak, olykor még halált is?

Ezzel szemben Isten Szava bölcs tanácsának a követése mindig ott van kezünk ügyében, „jobbunkban”, hogy megvédjen bennünket ilyen veszélyektől. A bölcsesség tehát meghosszabbítja életünket, megóvhat olyan úttól, amely korai halálhoz vezet. Nem kétséges, az isteni bölcsesség már most kellemesebbé teszi életünket.

Járj már most bölcsen!

A körülöttünk zajló események azt bizonyítják, hogy mi a dolgok eme rendszere „utolsó napjai”-ban élünk (2Timótheus 3:1–5). Rendkívül fontos tehát, hogy résen legyünk a világ szellemének befolyásával szemben. Ez a szellem önző vágyainkra apellálva az anyagi javak megszerzésére indít. Jób hűségesnek nevezett férfiú volt a Biblia szerint, vele szemben felhozott egyik vád éppen az volt, hogy Istent önző érdekből, anyagi haszon miatt szolgálja (Jób 1:9–11). Vajon lehetne-e minket is jogosan ilyen váddal illetni?

Ha nem, akkor ez azt bizonyítja, hogy sikeresen ellenálltunk napjaink anyagias irányzatának. De az anyagiasság egyike a legravaszabb veszélynek, amivel szembekerülünk. Jézus Krisztus megmondta, hogy „a dolgok e rendszerének gondjai és a gazdagság csalóka hatalma elfojtja a beszédet” (Máté 13:22). Nyilvánvaló tehát, hogy résen kell lennünk a gazdagság megtévesztő hatalmával, mert ez semmiképpen sem lehet igazán értékes dolog.

Emlékeznünk kell arra is, hogy az anyagi javaknak csak viszonylagos értékük van. Isten Szava mondja: „A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és védőfal az a képzeletében” (Példabeszédek 18:11). Igen, a gazdagsággal megszerezhető biztonság csupán képzelődés, önámítás. Nem azért, mintha maguk az anyagi javak rosszak lennének. A rossz abban van, ha életünkben az anyagiak állnak az első helyen, nem pedig Isten tetszésének elnyerése. Jézus, aki elismerten a történelem legbölcsebb tanítója volt, találóan mondta: „Mert ha valakinek bőségesen van is, az élete nem azoktól függ, amije van” (Lukács 12:15).

Olyan életutat igyekezzünk hát követni, amely „Istenben tesz gazdaggá” (Lukács 12:21). Mi lehetne értékesebb dolog, mint a Teremtőnknél élvezett, elismert és helyeselt állapot? Ha minden erőnkkel erre törekszünk, akkor ’biztos alapot gyűjtünk a jövőre, hogy szilárdan megragadjuk az igazi életet’ (1Timótheus 6:19).