ARKELAUSZ
(a nép uralkodója):
Nagy Heródes fia a negyedik feleségétől, Malthakétól. Arkelausz (Arkhelaosz) lett a király Júdeában, mialatt a gyermek Jézus Egyiptomban volt Józseffel és Máriával. Amikor József visszatért a családjával, nem ott telepedett le, ahol Arkelausz zsarnok módjára uralkodott, hanem a galileai Názáretben (Mt 2:22, 23).
Nagy Heródes a végrendeletében Arkelauszra hagyta a Júdea, Szamária és Idumea fölötti uralmat. Ez kétszer akkora rész volt, mint amekkorát a másik két fiára hagyott külön-külön, és a következő fontos városok tartoztak bele: Jeruzsálem, Szamária, Joppé és Cezárea. Heródes halála után Arkelausz megjelent Augustus előtt Rómában, így igyekezvén még biztosabbá tenni az uralkodói pozícióját. Noha követelését többen is ellenezték, köztük a testvére és egy zsidókból álló küldöttség is, Arkelausz megőrizhette hatalmát, ámbár Augustus nem királlyá, hanem etnarchává, adófizető fejedelemmé tette, akinek magasabb volt a rangja, mint a tetrarchának (negyedes fejedelemnek). Máté azonban helyesen mondta róla, hogy „uralkodik”, hiszen a helyi sereg korábban már kikiáltotta őt királlyá (Josephus: A zsidók története. XVII. könyv, 8. fej., 2.).
Arkelausz kegyetlen és a zsidók körében igen népszerűtlen uralkodó volt. Egyszer, amikor elfojtott egy lázadást, 3000 zsidót gyilkoltatott le kíméletlenül a templom területén; kétszer leváltotta a főpapot; a válása és újraházasodása ráadásul ellentétben volt a zsidó törvénnyel. Miután a zsidók és a szamáriaiak bepanaszolták Augustusnál, vizsgálat indult ellene, és uralkodásának kilencedik vagy tizedik évében száműzték. Júdea fölött ezután már római kormányzók uralkodtak. (Lásd: HERÓDES 1. és 2.)