GYOM

Általában olyan növény, amelynek látszólag semmi haszna ott, ahol nő, ezért bosszúságot okoz. A Biblia eredeti nyelvein különböző szavak jelölik a „gyomot”. Ezeket néhány tudós megpróbálta egy-egy konkrét növényhez kötni, de a pontos azonosításuk nem lehetséges.

A héber boʼ·sáʹ szóról azt gondolják, hogy a „bűzlik” értelmű alapszóból származik, így számos büdös növényt, ’bűzös gyomot’ magában foglalhat. A hűséges Jób tulajdonképpen azt mondta, hogy ha nem volt feddhetetlen az élete, akkor árpa helyett bűzös gyom nőjön (Jób 31:40).

Egy másik héber kifejezésről, a chóʹachról úgy vélik, hogy általában véve tövises növényre, töviskóróra utal, amely kisarjad a megművelt területeken, és hamar elburjánzik az elhagyatott helyeken (Jób 31:40; Ézs 34:13; Hó 9:6). Ez a szó található a Jób 41:2-ben is, ahol úgy tűnik, arra utal a szöveg, hogy azért akasztanak tövist egy hal kopoltyújába, hogy azon vigyék. A chóʹach szó jelképes értelemben is előfordul a Bibliában (Én 2:2). Ha töviskóró kerül a részeg ember kezébe, azzal kárt tehet magában és másokban is. Ehhez hasonló az, amikor az ostobák helytelenül alkalmaznak egy példabeszédet, mert nem értik (Pl 26:9). Joás, Izrael királya szerint az, hogy Júda büszke királya, Amácija hadakozni akar ellene, olyan, mintha a töviskóró házassági szövetségre akarna lépni a libanoni cédrussal (2Ki 14:8, 9; 2Kr 25:18).

Úgy tűnik, a héber saʹjith olyan gyomokat foglal magában, amelyek elhagyatott vagy parlagon hagyott helyeken nőnek (Ézs 5:6; 7:23–25; 27:4). Ez a „gyomnak” fordított szó jelképes értelemben olyan emberekre utal, akik a hűtlenségük miatt értéktelenné váltak, és már csak pusztulásra méltók (Ézs 9:18, 19; 10:17–19; vö.: Dá 4:20–22).

A Példabeszédek 24:31-ben található héber qim·mószʹ szó (általában ’csalánnak’ fordítják) többes számú alakja vélhetően mindenféle gyomra utal. (Lásd: CSALÁN.)

Többnyire úgy gondolják, hogy Jézusnak a Máté 13:24–30, 36–43-ban található szemléltetésében a gyom (gör.: zi·zaʹni·a) nem más, mint a szédítő vadóc, vagyis a konkolyperje (Lolium temulentum). Ez a növény, míg be nem érik, nagyon hasonlít a búzára, de miután beérik, a kisebb, fekete magja miatt könnyen meg lehet különböztetni a búzától. Ha emellett még figyelembe vesszük azt is, hogy ennek a gyomnak a gyökérzete összefonódik a búzáéval, láthatjuk, hogy nem igazán tanácsos korán kihúzni a gyomot. Ha aratás után a konkolyperje magja a búzaszemek közé keveredik, abból súlyos problémák adódhatnak. Amennyiben olyan kenyeret eszik valaki, amelyben túl sok a konkolyperjeliszt, akkor a benne levő méreganyag szédülést, sőt még halált is előidézhet. Úgy vélik, hogy a konkolyperje magvában található méreganyagot egy gomba termeli, amely a magban nő.