Jézus élete és szolgálata

Jézus alámerítése

KÖRÜLBELÜL hat hónap telt el azóta, hogy János elkezdte prédikáló szolgálatát. Jézus, aki most 30 éves, oda jön Jánoshoz a Jordán mellé. Milyen célból keresi fel Jánost? Vajon csak hogy találkozzék vele? Azt szeretné csak megtudni, hogy milyen eredményt ért el munkájában? Nem, Jézus arra kéri Jánost, merítse őt alá.

János tiltakozik: „Nekem kellene általad bemeríttetnem, és te jössz énhozzám?” János tudja, hogy unokaöccse, Jézus, Isten különleges Fia. Emlékezz csak arra, hogy rugkapált örömében János anyja méhében, amikor Mária már terhes állapotban felkereste Erzsébetet. János erről kétségtelenül édesanyjától értesült egy későbbi időben. És János biztosan hallott Jézus születésének angyali bejelentéséről is, valamint arról is, hogy Jézus születésének éjjelén angyalok jelentek meg a pásztoroknak.

Tény, hogy Jézus nem idegen János számára. János tudja, hogy az általa gyakorolt alámerítés, abban az értelemben, ahogy azt ő végezte, Jézusra nem érvényes. Ugyanis János a bűnök megbánásának jeléül merített alá embereket. Jézus viszont bűntelen volt. Jézus nem hagyta magát semmilyen ellenvetéssel eltéríteni szándékától: „Engedj most, mert így illik eleget tenni mindannak, ami igazságos.”

Miért volt helyes, hogy Jézus mégis alámerítkezett? Mert Jézus esetében az alámerítkezés nem a bűnök megbánásának a jele volt, hanem annak a jelképe, hogy átadta magát Atyja akarata cselekvésére. Jézus addig az ideig ácsként élt, de most elérkezett az idő számára, hogy elkezdje azt a szolgálatot, amely végett őt Isten a földre küldte. Úgy gondolod, hogy János valami rendkívülire számított, amikor Jézust alámerítette?

Nos, János így számol be később: „Aki elküldött engem, hogy vízbe merítsek alá, azt mondta nekem: ’Akire látod a szellemet leszállni és megnyugodni, ő az, aki szent szellembe merít be. ’ ” És valószínűleg nem is lepődött meg János, amikor a vízből feljövet azt látta, hogy ’Isten szelleme galamb képében rászáll Jézusra’ .

De Jézus alámerítkezésénél még valami más is történt. Az ég megnyílt, és egy hang hallatszott: ”Ez a Fiam, a szeretett, akiben kedvem lelem. ” Kinek a hangja volt ez? Vajon Jézus saját hangja? Természetesen nem! Isten hangja volt! Jézus vitathatatlanul Isten Fia volt, nem maga az Isten, ahogy egyesek ezt szeretnék állítani. Máté 3:13–17; Lukács 3:21–23; 1:34–36, 44; 2:10–14; János 1:32–34; Zsidók 10:5–9.

◆ Miért nem volt idegen Jézus Jánosnak?

◆ Miért merítkezett alá Jézus, holott nem volt bűnös?

◆ Milyen Jézusról szerzett ismerete miatt nem lepődött meg János, amikor a szent szellemet látta Jézusra jönni?