64. FEJEZET
Meg kell bocsátani
MÉG HÉTSZER IS MEG KELL BOCSÁTANI?
SZEMLÉLTETÉS A KÖNYÖRTELEN RABSZOLGÁRÓL
Péter hallotta Jézus tanácsát, hogy hogyan rendezzék a testvérek egymás között a nézeteltéréseket. De tudni szeretné, hogy pontosan hányszor kell ezt megtenni.
Ezt kérdezi Jézustól: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem a testvérem úgy, hogy meg kell neki bocsátanom? Még 7-szer is?” Némely vallási vezető azt tanítja, hogy legfeljebb háromszor kell megbocsátani. Ezért Péter úgy érzi, hogy igen nagylelkű lenne, ha „még 7-szer is” megbocsátana (Máté 18:21).
A vétkek számon tartása azonban nincs összhangban Jézus tanításával. Ezért Jézus így igazítja helyre Pétert: „Mondom neked, nemhogy 7-szer, hanem még 77-szer is” (Máté 18:22). Más szavakkal ez azt jelenti, hogy végtelen sokszor. Nem lehet felső határa annak, hogy hányszor bocsásson meg Péter a testvérének.
Ezután Jézus egy szemléltetéssel hívja fel Péter és a többiek figyelmét arra, hogy kötelesek megbocsátani egymásnak. A szemléltetés egy rabszolgáról szól, aki nem utánozza irgalmas urát. A király elszámolást tart a rabszolgáival. Elé viszik az egyik rabszolgáját, aki hatalmas összeggel, 10 000 talentummal [60 000 000 dénárral] tartozik neki. A rabszolga képtelen visszafizetni az adósságát. A király ezért megparancsolja, hogy adják el a rabszolgát, a feleségét és a gyermekeit, és a rabszolga fizessen. A rabszolga erre az ura lába elé borul, és így könyörög: „Légy türelmes hozzám, és mindent visszafizetek neked” (Máté 18:26).
A király megszánja a rabszolgát, és irgalmasan elengedi a hatalmas adósságát. Miután a rabszolga kimegy a királytól, összetalálkozik a rabszolgatársával, aki 100 dénárral tartozik neki. Megragadja őt, fojtogatni kezdi, és ezt mondja: „Fizesd vissza, amivel tartozol!” De a rabszolgatársa a lába elé borul, és így kérleli őt: „Légy türelmes hozzám, és visszafizetem neked a tartozásomat” (Máté 18:28, 29). Ám a rabszolga, akinek a király megbocsátott, nem követi ura irgalmas példáját. Ő börtönbe záratja a rabszolgatársát, míg meg nem fizeti az adósságát, pedig sokkal kevesebbel tartozik neki.
Jézus a folytatásban elmondja, hogy a többi rabszolga látja ezt a könyörtelen bánásmódot. Elmondják az uruknak, aki mérgesen hívatja a rabszolgát, és ezt mondja neki: „Gonosz rabszolga, én az egész adósságot elengedtem neked, amikor kérleltél. Hát neked nem kellett volna irgalmaznod a rabszolgatársadnak, ahogy én is irgalmaztam neked?” A feldühödött király átadja őt a börtönőröknek, míg vissza nem fizeti minden tartozását. Jézus ezután ezt mondja: „Ugyanígy fog bánni az én égi Atyám is veletek, ha nem bocsátotok meg a testvéreteknek szívből” (Máté 18:32–35).
Milyen hatásos szemléltetés a megbocsátásról! Isten hatalmas adósságot enged el nekünk, megbocsátja a bűneinket. Ehhez képest bármilyen vétek, amit egy testvérünk követ el ellenünk, csekélység. Ráadásul, Jehova nem csupán egyszer bocsát meg nekünk, hanem több ezerszer. Mi vajon nem tudunk többször is megbocsátani a testvérünknek, még ha van is okunk panaszra? Amint azt Jézus a hegyi beszédben tanította, Isten akkor fogja megbocsátani a bűneinket, ha „mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek” (Máté 6:12).