Maradj távol a veszélyes övezettől!
A VULKANOLÓGUSOK feladata, hogy figyeljék a vulkáni tevékenységet, kiértékeljék a látható jeleket, és figyelmeztessenek a vulkánkitörés közeledtére. (A Fugen kitörésekor a rendőrség tartotta távol az embereket a veszélyes övezettől.) Ehhez hasonlóan a Biblia tanulmányozói is figyelnek arra a jelre, mely „a dolgok rendszere befejezését” jelzi, és figyelmeztetnek másokat a közelgő veszélyre (Máté 24:3, NW).
A Bibliának ugyanabban a fejezetében, amelyik a küszöbön álló világkatasztrófára figyelmeztet, a következő leírást olvashatjuk az azt megelőző eseményekről: „nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé . . . És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek. És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül . . . És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik [a királyságnak ezt a jó hírét prédikálják, NW] majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Máté 24:7–14).
Nem kell túlzottan elemezgetnünk a híreket ahhoz, hogy felismerjük: e prófécia ma teljesedik. Különösen a XX. században tapasztaljuk a benne foglaltakat. Ez az évszázad megért két világháborút, rengeteg polgárháborút, helyi háborúkat, valamint faji és vallási konfliktusokat. Az emberiség szenved az élelmiszerhiánytól, amely a háborúk következménye, nem beszélve a természeti katasztrófák okozta ínségről. Sokak életét földrengések oltották ki. Számos szekta üti fel a fejét, kétes hírű vezetőkkel és fanatikus hívekkel. A ’gonoszság megsokasodása’ miatt az emberek már nem mutatnak szeretetet egymás iránt, és nem jellemző többé a jó szomszédi viszony.
A világméretű prédikálómunka, amely szintén a jel egyik része, minden kétséget kizáróan a befejezéséhez közeledik. E folyóirat borítóján a cím részeként a következő szavak olvashatók: „Hirdeti Jehova Királyságát”. Az Őrtorony 132 nyelven jelenik meg, több mint 22 millió példányban, így ez a folyóirat az egyik leghatékonyabb eszköz azok kezében, akik hirdetik „a királyságnak ezt a jó hírét” az egész lakott földön. Ez a jó hír azt az üzenetet tartalmazza, hogy a világegyetem Teremtője, Jehova Isten létrehozta az égi Királyságot, amely megsemmisíti a dolgok gonosz rendszerét, és paradicsommá változtatja a földet. Valójában már megfigyelhető annak jele, hogy Isten hamarosan cselekedni fog, és ez arra figyelmeztet minket, hogy az emberek élete veszélyben van a dolgok jelenlegi rendszerében. (Vesd össze: 2Timótheus 3:1–5; 2Péter 3:3, 4; Jelenések 6:1–8.)
Jehova rettenetes napja
Mi történik majd, amikor elérkezik az idő, hogy Jehova végrehajtsa ítéletét? Figyeld meg a szemléletes leírást, melyet ő maga közölt: „csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat. A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak [Jehovának, NW] nagy és rettenetes napja” (Jóel 2:30, 31).
Az a nap — amely minden vulkánkitörésnél vagy földrengésnél félelmet keltőbb és pusztítóbb lesz — már a küszöbön áll. Sofóniás próféta ezt mondja: „Közel van az Úrnak [Jehovának, NW] nagy napja, közel van és igen siet . . . az ő féltő szeretetének tüze megemészti az egész földet; mert véget vet, bizony hirtelen vet véget e föld minden lakosának.” Bár „sem ezüstjök, sem aranyuk nem szabadíthatja meg őket az Úr haragjának napján”, mégis lesz lehetőség a megmenekülésre azon a rettenetes napon (Sofóniás 1:14–18).
Sofóniás elmondja, hogyan: „míg rátok nem jön az Úr haragjának tüze, míg rátok nem jön az Úr haragjának napja! Keressétek az Urat [Jehovát, NW] mindnyájan e föld alázatosai . . . ; keressétek az igazságot, keressétek az alázatosságot: talán megoltalmaztattok az Úr haragjának napján!” (Sofóniás 2:2, 3). Menedéket találhatunk, ha ’keressük Jehovát, keressük az igazságot, és keressük az alázatosságot’. Kik keresik ma Jehovát?
Kétségtelenül a „Jehova” név kapcsán Jehova Tanúi jutnak eszedbe, az általuk végzett prédikálómunka miatt. Talán ezt a folyóiratot is tőlük kaptad. Ők erkölcsös és becsületes életükről ismeretesek. Azon igyekeznek, hogy felöltsék „az új egyéniséget”, amelyhez hozzátartozik az alázatosság kifejlesztése (Kolossé 3:8–10, NW). Elismerik, hogy ez a Jehova látható szervezetétől jövő oktatás által valósulhat meg, mely szervezetet Jehova Tanúi helyi gyülekezetei képviselnek szerte a földön. Igen, menedéket találhatsz a világ minden részén élő ’testvérek egész közösségével’ együtt Jehova Tanúi között (1Péter 5:9, NW).
Találj menedéket már most
Ha szeretnénk menedéket találni, azáltal hogy Jehovát keressük, akkor a barátaivá kell válnunk. Mit jelent ez? A Biblia elmondja: „nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz” (Jakab 4:4). Ahhoz, hogy Isten barátai legyünk, meg kell szabadulnunk minden érzelmi kötődéstől, amely ehhez a gonosz világhoz fűz minket, hiszen ezt a világot az Istennel szembeni lázadás szelleme hatja át.
A Biblia erre figyelmeztet: „Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:15–17). Ma a legtöbb embert a testi vágyak irányítják — a féktelen nemi vágy, kapzsi pénzhajhászás és a hatalommal való visszaélés. De ha valaki Jehova oldalán kíván állni, le kell győznie magában ezeket a vágyakat (Kolossé 3:5–8).
Talán egyszer-egyszer már olvastad ezt a folyóiratot, és lehet, hogy egyetértesz azzal, ahogyan a cikkek a bibliai próféciákat értelmezik. Viszont talán habozol további lépéseket tenni, hogy csatlakozz Jehova Tanúihoz. De amikor katasztrófa előtt állunk, vajon elegendő csupán hallanunk a figyelmeztetést? Ahogy azt a Fugen kitörése esetében láthattuk, cselekednünk is kell a figyelmeztetésnek megfelelően. Emlékezz csak, legalább 15 riporter és fotóriporter volt ott, azon igyekezve, hogy szenzációs anyagot készítsen a vulkánról — de mindannyian életüket vesztették. Az egyik fotóriporter ujja éppen a fényképezőgép exponáló gombján volt, amikor meghalt! Egy vulkanológus megjegyezte: „Ha egy nap meg kell halnom, egy vulkán kráterénél akarok meghalni” — és pontosan így is történt. Mindannyian a munkájuknak és a céljaiknak éltek. De az életükkel fizettek érte — ez volt az ára annak, hogy figyelmen kívül hagyták a figyelmeztetést.
Ma sokan hallják az üzenetet, mely szerint Isten elhatározta, hogy elpusztítja a dolgok e gonosz rendszerét, és ezek az emberek bizonyos mértékig elismerik, hogy e figyelmeztetés jogos. Talán így érvelnek: „Lehet, hogy eljön egyszer, de az nem ma lesz.” Könnyedén elodázzák Jehova napját egy későbbi időpontra, hogy az ne vonja el a figyelmüket arról, ami fontosabbnak tűnik számukra pillanatnyilag.
Ez volt a gondja Báruknak. Ő egy ókori prófétának, Jeremiásnak az írnoka volt, és bátran figyelmeztette az izraelitákat Jeruzsálem küszöbönálló pusztulására. De egyszer belefáradt a küldetésébe. Ekkor Jehova helyreigazította őt: „És neked nagy kívánságaid vannak? Ne legyenek!” Lehetett szó akár gazdagságról, előkelő pozícióról, vagy anyagi biztonságról, Báruknak nem lehettek ’nagy kívánságai’. Csakis egy dolog foglalkoztathatta: Isten akaratának cselekvése, hogy segítsen az embereknek állást foglalni Isten mellett. Így ’életét kapta ajándékul’ (Jeremiás 45:1–5, Úf). Ehhez hasonlóan ne legyenek ’nagy kívánságaink’, hanem keressük Jehovát, és így megmenekülhetünk.
A Fugen vulkánnál egy sereg rendőr és önkéntes tűzoltó volt szolgálatban, amikor a túlhevült vulkáni folyam elérte őket. Megpróbáltak segíteni a veszélyben lévő embereknek, és próbálták megvédeni őket. Olyanok voltak, mint azok a jó szándékú férfiak és nők, akik igyekeznek jobbá tenni ezt a világot. A szándékaik nemesek, azonban „az egyenetlen meg nem egyenesíthető” (Prédikátor 1:15). A dolgok e rendszere annyira „egyenetlen”, hogy lehetetlen kiegyenesíteni. Vajon ésszerű ’e világ barátjává’ lenni egy olyan világrendszer megmentésén fáradozva, amelyről Isten már elhatározta, hogy elpusztítja?
Ha már elmenekültél, maradj is távol
Nem elég csupán kimenekülnünk a veszélyes rendszerből, de meg is kell maradnunk a ’testvérek egész közösségének’ védelmében (1Péter 2:17, NW). Emlékezzünk azokra a földművesekre, akik a kitelepítésük után visszamentek, hogy ellenőrizzék a Fugen melletti földjeiket. Talán szerettek volna újra úgynevezett normális életet élni, mint azelőtt. De biztosan belátod, hogy nem volt bölcs döntés részükről, hogy visszamentek. Talán nem ez volt az első alkalom, hogy a veszélyes övezetbe léptek. Lehet, hogy először csak egy rövid időre mentek vissza a veszélyes területre, és nem történt semmi. Legközelebb talán egy kicsit tovább maradtak, és megint nem történt semmi. Valószínűleg hamar hozzászoktak ahhoz, hogy átlépjék a határt, és felbátorodva hosszasabban időztek a veszélyes területen.
Jézus Krisztus arról beszélt, hogy hasonló lesz a helyzet ’a dolgok rendszere befejezésekor’. Ezt mondta: „miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne, és nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is” (Máté 24:3, NW; 24:38, 39).
Figyeld meg, hogy Jézus evésről, ivásról és házasságról beszélt. Önmagában véve egyik sem rossz Jehova szemében. Akkor hol van a gond? A Noé napjaiban élő emberek ’nem vettek észre semmit’, vagyis élték a megszokott, mindennapi életüket. De vészhelyzetben nem élhet az ember úgynevezett normális életet. Ha már egyszer elmenekültél vagy elszakadtál a jelenlegi, pusztulásra ítélt világtól, küzdened kell minden hatás ellen, amely arra ösztönözne, hogy visszamenj, és hasznot húzz bármiből, ami onnan származik (1Korinthus 7:31). Talán el tudod hagyni a szellemileg védett övezetet, és sértetlenül vissza is tudsz térni oda, anélkül hogy bárki bármit is észrevett volna. Ez azonban valószínűleg felbátorítana, és ahhoz vezetne, hogy újra meg újra visszatérj a világba, mindig egy kicsivel tovább időzve ott. Hamarosan ez a szemléletmód alakulna ki benned: „Nem ma jön el a vég.”
Vagy gondolj arra a három taxisofőrre, akik életüket vesztették, mert a riporterekre és fotóriporterekre vártak, amikor a vulkáni folyam végigsöpört a hegyoldalon. Ma néhányan talán csatlakoztak azokhoz, akik visszamerészkedtek a világba. Bármilyen okunk legyen is rá, világos, hogy nem éri meg kockáztatni, és engedni a csábításnak, hogy visszatérjünk a veszélyes övezetbe.
A Fugen vulkánkitörésének áldozatai valamennyien átlépték a védelmi határt, és a veszélyes övezetben tartózkodtak. Bár tudták, hogy a vulkán egy nap ki fog törni, de egyikük sem gondolta, hogy ez pont azon a napon történik meg. Sokan látják a dolgok rendszere befejezésének jelét, és várják Jehova napjának eljövetelét, de úgy gondolják, hogy az nem mostanában lesz. Néhányan talán úgy érzik, hogy az a nap soha nem „ma” lesz. Ez a szemléletmód nagyon kockázatos.
„Az Úr [Jehova, NW] napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj”, figyelmeztetett Péter apostol. Ébereknek kell lennünk, ’várni és sóvárogni kell az Isten napjának eljövetelét’, és ’igyekezni, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon minket békességben’ (2Péter 3:10–14). A dolgok jelenlegi gonosz rendszerének az elpusztítása után paradicsomi föld vár az emberekre, Isten Királyságának uralma alatt. Soha ne engedjünk a kísértésnek, hogy a veszélyes övezetbe lépjünk, bármilyen ürügyet találna is ki az elménk. Lehet, hogy az a nap, amikor átlépjük a határt, és visszamerészkedünk a világba, éppen Jehova napja lesz.
Találjunk menedéket Jehova népénél, és maradjunk is ott.
[Képek a 7. oldalon]
Találjunk menedéket Jehova népénél, és maradjunk is ott
[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]
Iwasa/Sipa Press