Jézus élete és szolgálata

Kik az igazán boldogok?

MINDENKI vágyik a boldogságra. Jézus ennek figyelembevételével kezdi Hegyi beszédét, és elmondja, kik az igazán boldogok. Nem nehéz elképzelni, mennyire lenyűgözi szavaival nagyszámú hallgatóságát, de bizonyára már a kezdő szavai után sokan megütköznek, ellentmondást éreznek.

Magyarázatait tanítványaihoz intézve, így kezdi Jézus beszédét: „Boldogok vagytok ti, szegények, mert tiétek Isten királysága. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert megelégíttettek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok vagytok, amikor gyűlölnek titeket az emberek . . . Örüljetek azon a napon és ujjongjatok, mert íme, nagy a ti jutalmatok a mennyben.”

Lukácsnál így kezdődik Jézus beszéde. Máté feljegyzése szerint Jézus azt is mondja, hogy a szelídek is, az irgalmasok is, a tiszta szívűek is, és a békeszeretők is boldogok. Ezek Jézus indoklása szerint azért boldogok, mert egyrészt öröklik a földet, másrészt, mert irgalmat nyernek, meglátják az Istent, és Isten fiainak neveztetnek.

Jézus a boldogság fogalmán egyszerűen nem azt érti, hogy valaki jókedvű vagy vidám, mint például, amikor valaki tréfálkozik. Az igazi boldogság mélyebbről fakad; igazi megelégedettséget fejez ki, és az élettel való megelégedettséget és a beteljesedés érzését jelenti.

Jézus szerint igazán boldogoknak azok nevezhetők, akik felismerik szellemi szükségletüket, akiket elszomorít bűnös állapotuk, és akik megismerik és szolgálják Istent. Ezeknek a boldogsága még akkor is megmarad, ha gyűlölik és üldözik őket Isten akarata cselekvéséért, ugyanis tudják, hogy élvezik Isten helyeslését és elnyerik az örök élet jutalmát.

Jézus hallgatói közül sokan azt gondolják — akárcsak a mai emberek közül is sokan —, hogy a boldogság abból fakad, ha valakinek jól megy a sora és kedvére szórakozhat. Jézusnak más a véleménye erről. Jézus egy szembeállítást alkalmaz. Ez bizonyára meglepi sok hallgatóját. Ezt mondja:

„Jaj nektek, gazdagok, mert teljesen megkaptátok a ti vigasztalásotokat. Jaj nektek, akik most beteltetek, mert éhezni fogtok. Jaj nektek, akik most nevettek, mert szomorkodni és sírni fogtok. Jaj nektek, ha minden ember jót mond rólatok, mert ugyanezt tették az ő ősatyáik a hamis prófétákkal.”

Mit ért Jézus e szavain? Miért jaj azoknak, akik gazdagok, akik nagy nevetve csak az élvezeteket hajhásszák és az emberek tetszésére törekednek? Azért, mert ha valaki ilyen javakkal rendelkezik és ezeket dédelgeti, ezzel Isten szolgálatát, vagyis azt, ami egyedül hozhat igazi boldogságot, kizárja saját életéből. Ugyanakkor Jézus nem azt akarja állítani, hogy ha valaki egyszerűen szegény, éhezik, és szomorkodik, attól már boldog lesz. Gyakran azonban éppen az ilyen hátrányos helyzetű emberek reagálnak kedvezően Jézus tanításaira, és ők azok, akik jutalmul igazi boldogsággal áldatnak meg.

Jézus ezután újból tanítványaihoz fordul, és ezt mondja: „Ti vagytok a föld sója.” Szavai megint csak nem jelentik azt, hogy tanítványai szó szerinti értelemben sók lennének. Nem! A só tartósítószer. Jehova templomának oltára közelében is például sok só hevert, és az áldozó pap ezzel sózta meg az áldozati ajándékokat.

Jézus tanítványai olyan értelemben „a föld sója”, hogy az emberekre konzerváló hatást gyakorolnak. Az üzenetük, amit elvisznek az emberekhez, képes őket megőrizni és életben tartani, ha odafigyelnek rá. Az üzenet ezeknek az embereknek életében olyan tulajdonságokat alakít ki, mint például az állhatatosság, lojalitás és hűség, amely megóvja őket a szellemi és erkölcsi romlástól.

„Ti vagytok a világ világossága” — mondja Jézus tanítványainak. A lámpát nem a véka alá teszik, hanem a lámpatartóba. Jézus ezt mondja: „Hasonlóképpen ragyogjék a ti világosságotok az emberek előtt!” Jézus tanítványai világító szerepüket akkor töltik be, ha nyilvánosan tanúskodnak, és a Biblia alapelveivel összhangban álló viselkedés terén szép példát mutatnak másoknak. Lukács 6:20–26, Ökumenikus fordítás; Máté 5:3–16.

◆ Kik az igazán boldogok, és miért?

◆ Kiknek jaj, és miért?

◆ Milyen értelemben bizonyulnak Jézus tanítványai „a föld sójának” és „a világ világosságának”?