„Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket bemerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevébe,

(Máté 28:19, 20).

¹¹ Figyeld meg: az újonnan képzett keresztényeket a szent szellem nevébe merítették be. Ez a szent szellem nem személy, hanem Jehova Isten cselekvő ereje, amelyet Jézus Krisztus által működtet. Pünkösdkor Jehova Isten, Jézus által, kitöltötte ezt a cselekvő erőt Jézus Krisztus önátadott követőire (Cselekedetek 2:33). Betöltettek szent szellemmel, és a szent szellem egyik megjelenési formájával vagy gyümölcsével, az örömmel (Galata 5:22, 23; Efézus 5:18–20). Az öröm tettekre serkentő érzés. A tanítványoknak be kell töltetniük a szent szellem örömével. A legjobban Pál apostol imája fogalmazza ezt meg: „Töltsön el benneteket a reménységet adó Isten hitetek által teljes örömmel és békével, hogy a szent szellem erejével bővelkedjetek a reménységben!” (Róma 15:13).

¹² Telve ezzel az örömet árasztó szellemmel, Jehova Tanúi, beleértve a „nagy sokaságot” is, azon lesznek, igen arra indíttatnak, hogy bátorítsák egymást a dolgok ezen barátságtalan rendszere közepette. Pál apostol tehát „kölcsönös felbuzdulásról” beszélt (Jelenések 7:9, 10; Róma 1:12; 14:17).