Hogyan kell bánnunk másokkal?
„Ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük” (LUK 6:31)
1–2. a) Mi a hegyi beszéd? b) Miről fogunk tanulni ebben és a következő cikkben?
VALÓBAN Jézus Krisztus volt a nagy Tanító. Amikor a vallásos ellenségei embereket küldtek, hogy letartóztassák, a hivatalszolgák üres kézzel tértek vissza, és ezt mondták: „Soha senki nem beszélt még úgy, mint ez az ember” (Ján 7:32, 45, 46). Jézus egyik kiváló beszéde a hegyi beszéd volt. Ez a Máté evangéliumának 5–7. fejezeteiben van feljegyezve, és hasonló gondolatokat olvashatunk a Lukács 6:20–49-ben is.a
2 Ennek a beszédnek talán a legismertebb gondolata az a kijelentés, melyet gyakran aranyszabályként emlegetünk. Ez arról szól, hogy hogyan bánjunk másokkal. „Ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük” – mondta Jézus (Luk 6:31). És ő igazán nagyszerű dolgokat tett az emberekért. Meggyógyította a betegeket, sőt még halottakat is feltámasztott. Ám igazán akkor részesültek az emberek áldásban, ha elfogadták a jó hírt, melyet megosztott velük. (Olvassátok fel: Lukács 7:20–22.) Jehova Tanúiként mi is örömmel veszünk részt egy hasonló Királyság-prédikáló tevékenységben (Máté 24:14; 28:19, 20). Ebben és a következő cikkben megvizsgáljuk, hogy mit mondott Jézus erről a munkáról, és a hegyi beszéd más gondolatait is, melyek a másokkal való bánásmódunkat érintik.
Legyünk szelídek
3. Hogyan határoznád meg a szelídséget?
3 Jézus ezt mondta: „Boldogok a szelídek, mivel örökölni fogják a földet” (Máté 5:5). A Szentírásban a szelídségnek semmi köze sincs a gyengeséghez. Ez gyengédség, melyet azért mutatunk ki, hogy eleget tegyünk Isten követelményeinek. Ez a tulajdonság tükröződik abban, hogy miként viselkedünk az embertársainkkal. Például ’senkinek sem viszonozzuk rosszal a rosszat’ (Róma 12:17–19).
4. Miért boldogok a szelídek?
4 A szelídek boldogok, mert „örökölni fogják a földet”. Jézus, aki „szelíd és alázatos szívű” volt, ’ki lett nevezve mindenek örökösévé’, ezért ő a föld elsődleges Örököse (Máté 11:29; Héb 1:2; Zsolt 2:8). Meg lett jövendölve, hogy a Messiásnak, az ’emberfiának’ lesznek társuralkodói az égi Királyságban (Dán 7:13, 14, 21, 22, 27). ’Krisztus társörököseiként’ 144 000 szelíd, felkent személy örökli Jézussal közösen a földet (Róma 8:16, 17; Jel 14:1). Más szelídek abban az áldásban fognak részesülni, hogy örökké élhetnek a Királyság földi birodalmában (Zsolt 37:11).
5. Hogyan hat ránk a krisztusi szelídség?
5 Ha nyersek lennénk, valószínűleg próbára tennénk mások türelmét, és elidegenednének tőlünk. A krisztusi szelídségnek köszönhetően azonban kellemes és szellemileg építő társaságnak bizonyulhatunk a gyülekezetben. A szelídség része annak a gyümölcsnek, melyet Isten tevékeny ereje terem meg bennünk, ha ’szellem által élünk és járunk’. (Olvassátok fel: Galácia 5:22–25.) Biztosan mindannyian azok közé a szelíd emberek közé szeretnénk tartozni, akiket Jehova szent szelleme vezet!
Milyen boldogok az irgalmasok!
6. Milyen kiváló tulajdonságai vannak ’az irgalmasoknak’?
6 A hegyi beszédben Jézus ezt is mondta: „Boldogok az irgalmasok, mivel irgalmasságra fognak találni” (Máté 5:7). „Az irgalmasok” gyengéden könyörületesek, és kedves figyelmességet tanúsítanak, sőt szánalomra indulnak a rossz helyzetben lévők iránt. Jézus csodák által enyhülést hozott a szenvedőknek, mert „szánalmat érzett” irántuk, vagyis „szánalomtól megindultan” cselekedett (Máté 14:14; 20:34). A szánalomnak és a figyelmességnek tehát irgalmasságra kell sarkallnia minket (Jak 2:13).
7. Mire indította Jézust a szánalom?
7 Amikor Jézus félre akart vonulni, hogy egy kicsit pihenjen, összetalálkozott egy sokasággal, és „megszánta őket, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok”. Így hát „kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:34). Nekünk is nagy örömben lehet részünk, ha hozzá hasonlóan megosztjuk másokkal a Királyságról szóló üzenetet, és beszélünk nekik Isten hatalmas irgalmáról.
8. Miért boldogok az irgalmasok?
8 Az irgalmasok azért boldogok, mert „irgalmasságra fognak találni”. Ha irgalmasan bánunk másokkal, általában ők is hasonlóan viszonyulnak hozzánk (Luk 6:38). Jézus továbbá ezt mondta: „ha megbocsátjátok az embereknek a vétségeiket, égi Atyátok is megbocsát tinektek” (Máté 6:14). Csak az irgalmasok ismerik az abból fakadó boldogságot, hogy Isten megbocsátja a bűneiket, és helyesli őket.
Miért boldogok „a békeszerzők”?
9. Hogyan fogunk viselkedni, ha békeszerzők vagyunk?
9 Jézus egy további okot is említett az örömre: „Boldogok a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni” (Máté 5:9). Ha békeszerzők vagyunk, semmi olyasmihez nem lesz közünk, ami képes még ’a jó barátokat is elválasztani egymástól’, például nem fogunk szemet hunyni a rágalmazás felett, és mi magunk sem fogunk rágalmazni (Péld 16:28). A szavainkkal és a tetteinkkel arra fogunk törekedni, hogy békében legyünk a gyülekezet tagjaival, és másokkal is (Héb 12:14). Legfőképpen pedig minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni azért, hogy békében legyünk Jehova Istennel. (Olvassátok fel: 1Péter 3:10–12.)
10. Miért boldogok „a békeszerzők”?
10 Jézus azt mondta, hogy boldogok „a békeszerzők, mivel »Isten fiainak« fogják őket hívni”. A felkent keresztények, mivel hitet gyakorolnak Jézusban mint Messiásban, ’hatalmat kapnak, hogy Isten gyermekeivé legyenek’ (Ján 1:12; 1Pét 2:24). Mi a helyzet Jézus békeszerző ’más juhaival’? Jézus az ’Örökkévaló Atyjuk’ lesz az ezeréves uralom alatt, amikor az égi társörököseivel együtt fog uralkodni (Ján 10:14, 16; Ézs 9:6; Jel 20:6). Jézus millenniumi uralmának a végén ezek a békeszerzők a legteljesebb értelemben Isten földi gyermekeivé válnak majd (1Kor 15:27, 28).
11. Hogyan fogunk bánni másokkal, ha „a felülről való bölcsesség” vezet minket?
11 Ahhoz, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk Jehovával, ’a béke Istenével’, utánoznunk kell a tulajdonságait, ezért többek között békeszerzőnek is kell lennünk (Fil 4:9). Ha engedjük, hogy „a felülről való bölcsesség” vezessen minket, akkor a békére törekedve fogunk bánni másokkal (Jak 3:17). Igen, boldog békeszerzők leszünk.
„Engedjétek fényleni világosságotokat”
12. a) Mit mondott Jézus a szellemi világosságról? b) Hogyan engedhetjük fényleni a világosságunkat?
12 Akkor bánunk a lehető legjobban másokkal, ha segítünk nekik, hogy szellemi világosság áradjon rájuk Istentől (Zsolt 43:3). Jézus azt mondta a tanítványainak, hogy ők „a világ világossága”, és arra buzdította őket, hogy engedjék fényleni a világosságukat, hogy lássák az emberek a ’jó cselekedeteiket’, azaz a mások iránt megnyilvánuló jó tetteiket. Ez szellemi világosságot áraszt „az emberek előtt”, vagyis az emberiség javát szolgálja. (Olvassátok fel: Máté 5:14–16.) Mi azáltal engedjük fényleni a világosságunkat, hogy jót teszünk az embertársainkkal, és részt veszünk a jó hír prédikálásában „az egész világon”, „minden nemzetben” (Máté 26:13; Márk 13:10). Micsoda kiváltság ez!
13. Mire figyelnek fel az emberek?
13 „Nem lehet elrejteni a hegyen fekvő várost” – mondta Jézus. Egy hegyre épített várost mindenki könnyen észrevesz. Ehhez hasonlóan az emberek felfigyelnek a jó cselekedeteinkre, melyeket mint Királyság-hirdetők végzünk, és az olyan tulajdonságokra, mint amilyen a mértékletesség és a tisztaság (Tit 2:1–14).
14. a) Milyen volt a lámpa az első században? b) Mit jelent az, hogy ne rejtsük „véka” alá a szellemi világosságunkat?
14 Jézus arról beszélt, hogy ha lámpát gyújtanak, nem a véka alá helyezik, hanem egy lámpatartóra, hogy világítson mindazoknak, akik a házban vannak. Az első században a lámpa általában egy kanócot tartalmazó agyagedény volt. A kanóc felszívta a folyadékot (rendszerint olívaolajat), és táplálta a lángot. A lámpát gyakran egy fából vagy fémből készült állványra tették, és így az valóban ’fénylett mindazoknak, akik a házban voltak’. Az emberek nem gyújtottak volna azért lámpát, hogy aztán egy „véka” alá helyezzék. Jézus azt akarta, hogy a tanítványai ne rejtsék a szellemi világosságukat jelképes véka alá. Tehát engednünk kell fényleni a világosságunkat, és soha nem szabad megengednünk, hogy az ellenállás vagy az üldözés miatt elrejtsük a szentírási igazságot, vagy megtartsuk magunknak.
15. Milyen hatással vannak a ’jó cselekedeteink’ néhány emberre?
15 Miután Jézus a fénylő lámpáról beszélt, így szólt a tanítványaihoz: „Hasonlóképpen engedjétek fényleni világosságotokat az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőséget adjanak égi Atyátoknak.” A ’jó cselekedeteinknek’ köszönhetően néhányan úgy ’adnak dicsőséget’ Istennek, hogy a szolgái lesznek. Ez igazán ösztönözően hat ránk, és ezért továbbra is ’fénylünk mint világítótestek a világban’ (Fil 2:15).
16. Mit követel meg tőlünk az, hogy mi vagyunk „a világ világossága”?
16 Az, hogy mi vagyunk „a világ világossága”, megköveteli tőlünk, hogy részt vegyünk a Királyság-prédikáló és tanítványképző munkában. De valami mást is meg kell tennünk. „A világosság gyermekeiként járjatok továbbra is – írta Pál apostol –, mert a világosság gyümölcse mindenfajta jóságból, igazságosságból és igazságból áll” (Ef 5:8, 9). Az Istennek tetsző viselkedés fényes példáinak kell bizonyulnunk. Fontos megszívlelnünk Péter apostol tanácsát: „Őrizzétek meg jónak a viselkedéseteket a nemzetek között, hogy amiben ellenetek beszélnek mint gonosztevők ellen, abban – jó cselekedeteitek eredményeként, melyeknek szemtanúi – dicsőítsék az Istent az ő szemléjének napján” (1Pét 2:12). De mit kell tenni, ha feszültté válik a kapcsolat két keresztény között?
„Békülj ki a testvéreddel”
17–19. a) Mi volt a Máté 5:23, 24-ben említett ’ajándék’? b) Mennyire fontos kibékülni egy testvérrel, és hogyan mutatott erre rá Jézus?
17 Jézus a hegyi beszédében arra figyelmeztette a tanítványait, hogy ne tápláljanak haragot vagy megvetést a testvérük iránt. Inkább igyekezzenek minél hamarabb kibékülni a megbántódott testvérrel. (Olvassátok fel: Máté 5:21–25.) Gondold át alaposan Jézus tanácsát. Ha az ajándékodat az oltárhoz vinnéd, és ott eszedbe jutna, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, mit kellene tenned? Az ajándékodat az oltár előtt kellene hagynod, míg el nem mész és ki nem békülsz a testvéreddel. És miután ezt megtetted, visszatérhetnél és felajánlhatnád az ajándékodat.
18 Az ’ajándék’ gyakran egy áldozati felajánlás volt, amit az ember Jehova templománál mutathatott be. Az állatáldozatok nagyon fontosak voltak, hiszen Isten parancsolata alapján ezek részét képezték Izrael imádatának a mózesi törvény alatt. De ha eszedbe jutott, hogy a testvérednek valami panasza van ellened, az ügy rendezése még az ajándék felajánlásánál is fontosabb volt. „Hagyd ott az ajándékodat az oltár előtt, és menj el – mondta Jézus –; előbb békülj ki a testvéreddel, és amikor visszajöttél, akkor ajánld fel az ajándékodat.” Egy testvérrel való megbékélés előbbre való volt, mint az, hogy betartsák a Törvény egyik parancsát.
19 Jézus ezzel a kijelentésével nem pusztán bizonyos felajánlásokra és bizonyos bűnökre gondolt. Ezért bármilyen felajánlást el kellett halasztani, ha valakinek eszébe jutott, hogy a testvérének valami panasza van ellene. Ha a felajánlás egy élő állat volt, ott kellett hagyni az égő felajánlások ’oltára előtt’, a templom papi udvarában. Miután a gond megoldódott, az, aki megbántotta a testvérét, visszamehetett és felajánlhatta az ajándékát.
20. Miért kell hamar rendeznünk a dolgokat, ha megharagszunk egy testvérre?
20 Isten szemszögéből a testvéreinkkel ápolt kapcsolatunk fontos része az igaz imádatnak. Az állatáldozatok semmit sem értek Jehovának, ha azok, akik felajánlották őket, nem bántak helyesen az embertársukkal (Mik 6:6–8). Éppen ezért Jézus arra buzdította a tanítványait, hogy ’legyenek készek hamar rendezni a dolgokat’ (Máté 5:25). Pál is hasonlót írt: „Haragudjatok, ámde ne vétkezzetek; ne menjen le úgy a nap, hogy ingerültek vagytok, és az Ördögnek se adjatok helyet” (Ef 4:26, 27). Még ha joggal leszünk is mérgesek, hamar rendeznünk kell a dolgokat, hogy így ne maradjunk ingerültek, megengedve az Ördögnek, hogy kihasználja a helyzetet (Luk 17:3, 4).
Mindig bánjunk tisztelettel másokkal
21–22. a) Hogyan alkalmazhatjuk Jézusnak az imént megvizsgált tanácsait? b) Miről lesz szó a következő cikkben?
21 Az, hogy áttekintettük Jézus néhány kijelentését, melyet a hegyi beszédben mondott, biztosan segít nekünk, hogy kedvesen és tisztelettel bánjunk másokkal. Bár mindannyian tökéletlenek vagyunk, alkalmazhatjuk Jézus tanácsait, hiszen ő nem vár el tőlünk többet annál, mint amit meg tudunk tenni, és égi Atyánk sem. Imával, őszinte erőfeszítéssel és Jehova Isten áldásával szelídek, irgalmasak és békeszerzők lehetünk. Visszatükrözhetjük a szellemi világosságot, mely Jehova dicsőségére fénylik. Ezenkívül békét köthetünk a testvérünkkel, ha ez szükségessé válna.
22 A Jehova számára elfogadható imádathoz az is hozzátartozik, hogy helyesen bánunk a felebarátainkkal (Márk 12:31). A következő cikkben további gondolatokat fogunk megvizsgálni a hegyi beszédből, melyek segítenek, hogy folyton jót tegyünk másokkal. Miután elmélkedtünk Jézus páratlan beszédének most megvizsgált pontjain, feltehetjük magunknak a kérdést: „Én hogyan bánok másokkal?”
[Lábjegyzet]
a Biztosan nagyon hasznosnak fogod találni, ha a személyes tanulmányozásod részeként elolvasod ezeket az írásszövegeket, mielőtt megvizsgálnád ezt és a következő cikket.
Hogyan válaszolnál?
• Mit jelent szelídnek lenni?
• Miért boldogok „az irgalmasok”?
• Hogyan engedhetjük fényleni a világosságunkat?
• Miért kell hamar ’kibékülnünk a testvérünkkel’?
[Kép a 4. oldalon]
Leginkább a Királyságról szóló üzenet hirdetése által engedhetjük fényleni a világosságunkat
[Kép az 5. oldalon]
A keresztényeknek példát kell mutatniuk az Istennek tetsző viselkedésben
[Kép a 6. oldalon]
Tégy meg minden tőled telhetőt, hogy kibékülj a testvéreddel