NÁRDUS

(héb.: nérd; gör.: narʹdosz):

Egy kicsi, illatos növény (Nardostachys jatamansi), amely a Himalájában nő. Általában úgy vélik, hogy ennek a növénynek a szárából vagy a gyökeréből származik a Bibliában szereplő nárdusolaj, illetve nárdus (Én 1:12; 4:13, 14; Mk 14:3). A nárdus jellegzetessége, hogy kb. 5 cm hosszú, feketés, szőrös szárak hajtanak ki csomókban a gyöktörzsből. A levelek a növény felsőbb részén nőnek, amely rózsaszín virágokban végződik.

Az illatos, pirosas színű, könnyen elillanó nárdusolajat lezárt alabástrompalackban tárolták, hogy megmaradjon az illata. Az alabástrom puha, többnyire fehéres, márványra emlékeztető kő, és a nevét az egyiptomi Alabastron városáról kapta, ahol az alabástromból edényeket készítettek. Az egyfontnyi illatos, „igazi nárdusolaj” – amelyet Mária egy alabástrompalackból Jézus Krisztus fejére és lábára öntött, tekintettel Jézus ’temetésére’ – 300 dénár, azaz hozzávetőlegesen egyévi munkabér értéke volt (Mk 14:3–9; Jn 12:3–8; Mt 20:2). Az, hogy ez az illatos olaj ennyire drága volt, azt mutatja, hogy a távoli Indiából származhatott.