Ismerd meg Jehovát szaván keresztül

„Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust” (JÁNOS 17:3).

 1, 2. a) Mi a jelentése az Írásokban használt „ismerni” és „ismeret” szavaknak? b) Milyen példák világítják meg ezt a jelentést?

CSUPÁN ismerősként ismerni valakit vagy felületes ismerettel rendelkezni valamiről, nem felel meg az Írásokban használt „ismerni” és „ismeret” szavak jelentésének. A Bibliában ez magában foglalja a „tapasztalat által történő megismerést”, az olyan ismeretet, amely „személyek közötti bizalomra épülő kapcsolatot” fejez ki (The New International Dictionary of New Testament Theology). Beletartozik az is, amikor azáltal ismerjük meg Jehovát, hogy figyelembe vesszük különleges tetteit, mint amilyen az Ezékiel könyvében feljegyzett sok eset, ahol Isten végrehajtva ítéleteit a gonosztevőkön kijelentette: ’És meg kell ismernetek, hogy én vagyok Jehova!’ (Ezékiel 38:23, New World Translation).

² Az „ismerni” és „ismeret” szavak lehetséges használatának különféle módjait megvilágíthatjuk néhány példával. Jézus azt mondta sokaknak, akik az ő nevére hivatkozva hajtottak végre bizonyos tetteket: „Sohasem ismertelek titeket”; ezalatt azt értette, hogy soha semmi köze nem volt hozzájuk (Máté 7:23). A korinthusiakhoz írt második levél 5:21 azt mondja, hogy Krisztus ’nem ismert bűnt’. Ez nem azt jelenti, hogy nem volt tudomása a bűnről, hanem inkább azt, hogy személyesen nem keveredett bele. Hasonlóképpen mikor Jézus azt mondta: „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust”, ez többet foglalt magában, mint csupán némileg ismerni Istent és Krisztust. (Vö. Máté 7:21.)

 3. Mi bizonyítja, hogy Jehova felmutatja az igaz Isten egyik azonosító jelét?

³ Jehova sok tulajdonságát ismerhetjük meg Szaván, a Biblián keresztül. Ezek egyike az a képessége, hogy pontosan tud jövendölni. Ez az igaz Isten egyik azonosító jele: „Adják elő, és mondják meg nekünk, hogy mi fog történni. Mondják meg, mi volt régen, hadd szívleljük meg; vagy tudassák velünk, mi következik, hadd tudjuk meg a jövendőt! Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vagytok-e?” (Ésaiás 41:22, 23, Ökumenikus fordítás). Jehova elmondja Szavában a föld és a rajta levő élet teremtésére vonatkozóan, hogy mi volt régen. Ő jó előre megmondta a dolgokat, melyeknek a későbbiekben kellett megtörténniük, és azok be is következtek. Sőt még ma is ’tudatja velünk, mi következik’, különösen azokat a dolgokat, melyeknek ezekben az „utolsó napokban” kell megtörténniük (2Timótheus 3:1–5, 13; 1Mózes 1:1–30; Ésaiás 53:1–12; Dániel 8:3–12, 20–25; Máté 24:3–21; Jelenések 6:1–8; 11:18).

 4. Hogyan használta fel Jehova a hatalmát mint tulajdonságát és hogyan fogja újra felhasználni?

⁴ Jehova egy másik tulajdonsága a hatalom. Ez nyilvánvaló az egekben, ahol a csillagok, nagy olvasztókemencék módjára fényt és hőt bocsátanak ki. Mikor lázadó emberek vagy angyalok kétségbe vonják Jehova szuverenitását, ’vitéz harcosként’ használja fel hatalmát, hogy megvédje jó nevét és igazságos irányadó mértékeit. Ilyen esetekben habozás nélkül iszonyatos erőket szabadít fel, miként a Noé napjaiban bekövetkezett Vízözönkor, Szodoma és Gomorra elpusztításakor és Izrael Vörös-tengeren át történő megszabadításakor is tette (2Mózes 15:3–7; 1Mózes 7:11, 12, 24; 19:24, 25). Hamarosan arra használja fel hatalmát, hogy ’megrontsa a Sátánt a ti lábaitok alatt’ (Róma 16:20).

 5. A hatalma mellett milyen tulajdonsággal rendelkezik még Jehova?

⁵ De mindezen korlátlan hatalommal is együtt jár az alázatosság. A Zsoltárok 18:36, 37 (Ö. f.) ezt mondja: „Sokszor lehajoltál hozzám. Biztossá teszed lépteimet, és nem inognak bokáim.” Isten alázatossága lehetővé teszi, hogy olyan legyen, „a ki magát megalázva, tekint szét mennyen és földön; a ki felemeli az alacsonyt a porból, és a szűkölködőt kivonszsza a sárból” (Zsoltárok 113:6, 7).

 6. Jehova milyen tulajdonsága ment életet?

⁶ Azzal, hogy irgalmasan bánik az emberrel, Jehova életet ment. Micsoda irgalomban részesült Manasse, amikor megbocsátott neki Isten, noha borzalmas embertelenséget követett el! Jehova kijelenti: „Ha mondom a hitetlennek: halállal halsz meg; és ő megtér bűnéből és törvény szerint s igazságot cselekszik; semmi ő vétke, melylyel vétkezett, emlékezetbe nem jön néki; törvény szerint és igazságot cselekedett, élvén él” (Ezékiel 33:14, 16; 2Krónika 33:1–6, 10–13). Jézus, mikor arra ösztönzött, hogy 77-szer, s ha kell, naponta 7-szer is bocsássunk meg másoknak, Jehova tulajdonságát tükrözte vissza! (Zsoltárok 103:8–14; Máté 18:21, 22; Lukács 17:4).

Egy érző Isten

 7. Mennyiben különbözik Jehova a görög istenektől, és milyen drága kiváltságban lehet így részünk?

⁷ A görög filozófusok, mint például az epikureusok, hittek ugyan istenekben, de úgy tekintették őket, mint akik túl távol vannak a földtől ahhoz, hogy bármi érdeklődést mutassanak az ember iránt, vagy hogy érzései hatással legyenek rájuk. Mennyire más a kapcsolat Jehova és hűséges Tanúi között! „Gyönyörködik népében az ÚR” (Zsoltárok 149:4, Ö. f.). A Vízözön előtt élt gonosz emberek miatt sajnálatot érzett, és „bánkódék az ő szívében”. Izrael a hűtlenségével fájdalmat okozott Jehovának és megbántotta őt. A keresztények engedetlenségükkel megszomoríthatják Jehova szellemét; hűségükkel azonban örömet szerezhetnek neki. Mennyire bámulatba ejt az a gondolat, hogy a földön élő porszemnyi ember megbánthatja vagy megörvendeztetheti a világegyetem Teremtőjét! Tekintettel mindarra, amit érdekünkben tesz, mily csodálatos dolog, hogy megvan az a drága kiváltságunk, hogy gyönyörűséget szerezhetünk neki! (1Mózes 6:6; Zsoltárok 78:40, 41; Példabeszédek 27:11; Ésaiás 63:10; Efézus 4:30).

 8. Hogyan élt Ábrahám annak lehetőségével, hogy a beszéd nyíltságával szólhat Jehovához?

⁸ Isten Szava megmutatja, hogy Jehova szeretete lehetővé teszi számunkra, hogy a ’beszéd nagy nyíltságával’ szóljunk (1János 4:17, NW). Figyeld meg Ábrahám esetét, mikor Jehova eljött, hogy pusztulást hozzon Szodomára. Ábrahám ezt mondta Jehovának: „Avagy elveszted-é az igazat is a gonoszszal egybe? Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, a kik abban vannak? . . . Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?” Ilyen szavakat használni Istennel szemben! Mindamellett Jehova beleegyezett, hogy megmenti Szodomát, ha 50 igaz embert talál benne. Ábrahám tovább ment és 50-ről 20-ra csökkentette le számukat. Nyugtalankodni kezdett amiatt, hogy esetleg túl követelődző. Ezt mondta: „Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen?” Jehova ismét enged neki: „Nem vesztem el a tízért” (1Mózes 18:23–33).

 9. Miért engedte meg Jehova, hogy úgy szóljon Ábrahám, ahogyan szólt és mit tanulhatunk ebből?

⁹ Miért engedte meg Jehova, hogy a beszéd ilyen nyíltságával szóljon hozzá Ábrahám? Ennek egyik oka az, hogy Jehova tudatában volt Ábrahám szorongó érzéseinek. Tudta, hogy Ábrahám unokaöccse, Lót Szodomában élt, és hogy Ábrahám aggódott biztonságáért. Ábrahám ezenkívül Isten barátja volt (Jakab 2:23). Mikor nyersen szól hozzánk valaki, vajon megpróbáljuk észrevenni a szavai mögött rejlő érzéseket és figyelembe vesszük az enyhítő körülményeket, különösen, ha egy barátról van szó, aki valamiféle érzelmi nyomás alatt áll? Vajon nem vigasztaló azt látni, hogy Jehova megértő lesz, ha a beszéd nyíltságával szólunk hozzá, miként Ábrahámmal is az volt?

10. Hogyan segít az imádkozásban az, hogy a beszéd nyíltságával szólhatunk?

¹⁰ Különösen, amikor mint ’könyörgésünk Meghallgatóját’ [’Imameghallgatónkat’, NW] keressük, olyankor esedezünk azért, hogy a beszéd ilyen nyíltságával szólhassunk hozzá kiöntve előtte lelkünket nyomasztó szorongattatásunkban és érzelmi zaklatottságunkban (Zsoltárok 51:19; 65:3, 4). Még azokban az időkben is, mikor nem találunk szavakat, „maga a lélek [szellem, NW] esedezik mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal”, és Jehova figyel. Ő képes megismerni gondolatainkat: „Messziről érted gondolatomat . . . Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted [ismered, NW] azt Uram!” Ennek ellenére kérnünk, keresnünk és zörgetnünk kell szüntelenül (Róma 8:26; Zsoltárok 139:2, 4; Máté 7:7, 8).

11. Miből láthatjuk, hogy Jehova valóban törődik velünk?

¹¹ Jehova törődő Isten. Fenntartja az életet, melyet létrehozott. „Mindenki szemei te reád vigyáznak, és te idejében megadod eledelöket. Megnyitod a te kezedet, és megelégítesz minden élőt ingyen” (Zsoltárok 145:15, 16). Arra kapunk buzdítást, hogy nézzük meg, miképpen tartja el a madarakat az erdők sűrűjén. Nézzük meg, milyen gyönyörűen ruházza a mező liliomait. Jézus hozzátette ehhez, hogy Isten ugyanennyit fog tenni értünk és még többet, mint amennyit azokért tesz. Így hát miért kellene aggodalmaskodnunk? (5Mózes 32:10; Máté 6:26–32; 10:29–31). A Péter első levele 5:7 arra buzdít titeket, hogy „minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok”.

„Lényének pontos képmása”

12, 13. Azonkívül, hogy a teremtésén és a Bibliában feljegyzett tettein keresztül látjuk Jehovát, milyen egyéb módon láthatjuk és hallhatjuk őt?

¹² Jehova Istent láthatjuk a teremtésén keresztül; láthatjuk őt, ha tetteiről olvasunk a Bibliában; láthatjuk őt azon feljegyzések által is, melyek Jézus Krisztus szavaira és tetteire vonatkoznak. Jézus maga mondta ezt a János 12:45-ben: „A ki engem lát, azt látja, a ki küldött engem.” A János 14:9-ben ismét: „A ki engem látott, látta az Atyát.” A Kolossé 1:15 megállapítja: „[Jézus] képe a láthatatlan Istennek.” A Zsidók 1:3 (NW) kijelenti Jézusról: „Ő [Isten] dicsőségének visszatükröződése és lényének pontos képmása.”

¹³ Jehova nemcsak azért küldte el Fiát, hogy váltságdíjról gondoskodjon, hanem azért is, hogy követendő példát állítson elénk mind szavakban, mind tettekben. Jézus az Isten szavait szólta. A János 12:50-ben ezt mondta: „A miket azért én beszélek, úgy beszélem, a mint az Atya mondotta vala nékem.” Ő nem a saját dolgait cselekedte, hanem azokat a dolgokat, melyekkel Isten bízta meg. A János 5:30-ben ezt mondta: „Én semmit sem cselekedhetem magamtól” (János 6:38).

14. a) Minek a láttán indult Jézus szánalomra? b) Miért volt Jézus beszédmódja olyan hatással az emberekre, hogy összesereglettek, hogy hallhassák őt?

¹⁴ Jézus látta a leprás, nyomorék, süket, vak és démoni befolyás alatt levő embereket s azokat, akik halottjaikat siratták. Szánalomra indulva irántuk betegeket gyógyított és halottakat támasztott fel. Látta a szellemileg elgyötört és nyomorgatott tömegeket, és sok mindenre kezdte tanítani őket. Nem csupán helyes szavakkal, hanem szívéből jövő kedves szavakkal is tanított, melyek közvetlenül a szívére hatottak másoknak, melyek hozzá vonzották őket, melyek hatására már kora reggel a templomba mentek, hogy hallhassák őt, melyek arra késztették őket, hogy csüngjenek rajta, s örömest hallgassák. Összesereglettek, hogy hallhassák őt, kijelentették: „soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember”. Álmélkodtak tanítási módján (János 7:46; Máté 7:28, 29; Márk 11:18; 12:37; Lukács 4:22; 19:48; 21:38). És amikor ellenségei kérdésekkel próbálták meg tőrbe csalni, visszájára fordította a helyzetet, elhallgattatta őket (Máté 22:41–46; Márk 12:34; Lukács 20:40).

15. Mi volt Jézus prédikálásának központi témája és milyen mértékben vont be másokat a hír terjesztésébe?

¹⁵ Kihirdette, hogy „elközelgetett a mennyeknek országa [királysága, NW]” és arra ösztönzött másokat, hogy továbbra is ’keressék először Istennek országát’. Másokat is kiküldött, hogy prédikálják: „elközelgetett a mennyeknek országa”, hogy ’tegyenek tanítványokká minden népeket’, hogy legyenek Krisztus tanúi a „földnek mind végső határáig”. Napjainkban Jehova közel négy és fél millió Tanúja jár nyomdokain, cselekedve ezeket a dolgokat (Máté 4:17; 6:33; 10:7; 28:19; Cselekedetek 1:8).

16. Hogyan volt Jehova szeretete komoly próbának kitéve, de mi vált ezáltal lehetővé az emberiség számára?

¹⁶ A 1János 4:8 elmondja nekünk, hogy „az Isten szeretet”. E kimagasló tulajdonsága az elképzelhető legszörnyűbb próbának volt kitéve, mikor egyetlen-nemzett Fiát küldte a földre, hogy meghaljon. A haláltusa, melyet e szeretett Fiú átélt és a könyörgések, melyeket égi Atyjához intézett, biztosan sok fájdalmat okoztak Jehovának még akkor is, ha Jézus bebizonyította, hogy hamis a Sátán azon kihívása, miszerint Jehova nem tud olyan embert mutatni a földön, aki komoly próba alatt szilárdan kitartana az iránta való feddhetetlenségében. Jézus áldozatának nagyságát is értékelnünk kellene, mivel Isten azért küldte ide, hogy meghaljon értünk (János 3:16). Ez nem volt egy könnyű, gyors halál. Hogy fel tudjuk mérni, mibe került mindez úgy Istennek, mint Jézusnak és ezáltal felfogjuk az értünk hozott áldozatuk nagyságát, vizsgáljuk meg a történteket a Biblia feljegyzése szerint.

17—19. Hogyan ismertette Jézus a rá váró megpróbáltatást?

¹⁷ Jézus legalább négyszer ismertette tanítványaival, mi vár rá. Alig néhány nappal annak megtörténte előtt, ezt mondta: „Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, és halálra kárhoztatják őt, és a pogányok kezébe adják őt; és megcsúfolják őt, és megostorozzák őt, és megköpdösik őt, és megölik őt” (Márk 10:33, 34).

¹⁸ Jézus érezte az előtte álló dolgok nyomását, tisztában volt a római ostorozás borzalmaival. Az ostorozásra használt ostor bőrszíjaiba fém- és birkacsontdarabok voltak beágyazva; így az ostorozás folyamán az ember háta és lába vérző húscafatokká vált. Hónapokkal korábban Jézus utalt arra az érzelmi nyomásra, melyet az előtte álló megpróbáltatás jelentett neki; a Lukács 12:50 szerint ezt mondta: „De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem; és mely igen szorongattatom, míglen az elvégeztetik.”

¹⁹ A nyomás fokozódott az idő közeledtével. Ő beszélt erről égi Atyjának: „Most az én lelkem háborog; és mit mondjak? Atyám, ments meg engem ettől az órától. De azért jutottam ez órára” (János 12:27). Milyen fájdalmasan érinthették Jehovát egyetlen-nemzett Fiának e könyörgései! A Gecsemáné kertben, halála előtt alig néhány órával, Jézus gyötrődni kezdett és ezt mondta Péternek, Jakabnak és Jánosnak: „Felette igen szomorú az én lelkem mind halálig!” Percekkel később utolsó, ilyen tárgyú imáját intézte Jehovához: „’Atyám, ha akarod, távoztasd el tőlem e pohárt; mindazáltal ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!’ És haláltusában lévén, buzgóságosabban imádkozék; és az ő verítéke olyan vala, mint a nagy vércseppek, melyek a földre hullanak” (Máté 26:38; Lukács 22:42, 44). Itt arról a jelenségről lehetett szó, amit orvosi körökben hematidrosis-ként ismernek. Ritka az ilyen eset, de felfokozott érzelmi állapotban előfordulhat.

20. Mi segített Jézusnak kiállni a megpróbáltatását?

²⁰ A Gecsemáné kertben ekkor lezajló eseményekre vonatkozólag a Zsidók 5:7 ezt mondja: „[Krisztus] az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könnyhullatás közben járult ahhoz, a ki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért.” Mivel nem mentette meg őt a haláltól az, ’aki képes volt megszabadítani őt a halálból’, milyen értelemben hallgattatott meg imája? A Lukács 22:43 választ ad erre: „Angyal jelenék meg néki mennyből, erősítvén őt.” Az imára úgy válaszolt Isten, hogy angyalt küldött ki, aki valóban megerősítette Jézust, hogy kiállja a megpróbáltatást.

21. a) Mi mutatja, hogy Jézus győztesen került ki a megpróbáltatásból? b) Mikor egyre nehezebb próbákkal nézünk majd szembe, mit szeretnénk, ha elmondhatnánk magunkról?

²¹ Ez világosan látszott a dolgok kimeneteléből. Amikor belső vívódásán túljutott, Jézus felkelt, visszament Péterhez, Jakabhoz és Jánoshoz, s ezt mondta: „Keljetek föl, menjünk” (Márk 14:42). Ezzel valójában azt mondta: ’hadd menjek, hogy eláruljanak egy csókkal, hogy elfogjon a csőcselék, hogy jogtalanul törvényszék elé állítsanak, hogy igazságtalanul elítéljenek. Hadd menjek, hogy kigúnyoljanak, leköpdössenek, megostorozzanak és kínoszlopra szegezzenek.’ Hat órán át függött ott szörnyű fájdalmak között mindvégig kitartva. Halálakor győztesen kiáltott fel: „Elvégeztetett!” (János 19:30). Állhatatos maradt és bebizonyította feddhetetlenségét Jehova szuverenitásának védelmezőjeként. Mindent elvégzett, amivel Jehova megbízta, mikor a földre küldte. Amikor meghalunk, vagy amikor kitör Armageddon, vajon elmondhatjuk majd a Jehovától kapott feladatunkról, hogy: „Elvégeztetett!”?

22. Mi mutatja meg, mekkora területre fog kiterjedni Jehova ismerete?

²² Mindenesetre biztosak lehetünk abban, hogy a Jehova által kijelölt időben, amely rohamosan közeledik, „teljes lészen a föld az Úr [Jehova, NW] ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják” (Ésaiás 11:9).

Emlékszel?

◻ Mit jelent ismerni valakit és ismerettel rendelkezni valamiről?

◻ Hogyan láthattuk meg Jehova irgalmát és megbocsátását a Szavából?

◻ Hogyan használta ki Ábrahám annak lehetőségét, hogy a beszéd nyíltságával szólhat Jehovához?

◻ Miért tekinthetünk Jézusra és láthatjuk benne Jehova tulajdonságait?