„Papok királysága” lesztek

1–2. Mitől kellett megvédeni az asszony magvát, és miért?

A BIBLIÁBAN feljegyzett első prófécia sokat segít abban, hogy megértsük, hogyan valósítja meg Isten a szándékát. Az igaz Isten az Édenben a következőket ígérte: „ellenségeskedést támasztok közted [Sátán] és az asszony között, a te magod és az ő magva között.” Mennyire lesz súlyos ez a viszály közöttük? Jehova ezt mondta: „Az [vagyis az asszony magva] összezúzza a fejed [Sátánét], te pedig annak sarkát zúzod szét” (1Móz 3:15). Az ígéret szerint az ellentét annyira kiéleződik a kígyó és az asszony között, hogy Sátán mindent bevet, hogy kiirtsa az asszony magvát.

² Nem csoda, hogy a zsoltáríró így imádkozott Jehovához a népe érdekében: „íme, ellenségeid zúgnak, ádáz gyűlölőid felemelték fejüket. Néped ellen ravaszkodnak, beszélnek titkon, összeesküsznek a rejtekedben levők ellen. Ezt mondják: »Gyertek, töröljük el őket a nemzetek sorából. . .«” (Zsolt 83:2–4). Az asszony magvának leszármazási vonalát tehát meg kellett védeni attól, hogy Sátán megszakítsa, és hogy olyanok kerüljenek bele, akik nem méltók rá. Jehova ezért jogilag megalapozott szövetségeket kötött, melyek biztosítják, hogy megvalósuljon a szándéka.

3–4. a) Mikor lépett hatályba a törvényszövetség, és mibe egyezett bele Izrael népe? b) Mit biztosított a törvényszövetség?

³ Idővel Ábrahám, Izsák és Jákob leszármazottai több millióan lettek. Jehova néppé szervezte őket, az ókori Izrael nemzetévé. Mózes közvetítésével Jehova egyedülálló szövetséget kötött velük. Törvényt adott nekik, és a nép elfogadta a szövetség feltételeit. A Biblia ezt mondja: „[Mózes] fogta a szövetség könyvét, és felolvasta a nép füle hallatára. Ők pedig ezt mondták: »Mindazt, amit Jehova mondott, készek vagyunk megtenni, és engedelmeskedni.« Mózes pedig fogta a vért [a feláldozott bikák vérét], és a népre hintette, ezt mondva: »Íme, a szövetség vére, melyet Jehova kötött veletek mindeme szavak szerint«” (2Móz 24:3–8).

⁴ A törvényszövetség i. e. 1513-ban lépett hatályba a Sínai-hegynél. Az izraeliták a szövetséggel Isten választott népe lettek. Jehova ekkor a Bírájukká, a Törvényadójukká és a Királyukká vált (Ézs 33:22). Izrael népének a történelme jól mutatja, hogy mi történik, amikor valaki engedelmeskedik Isten igazságos irányadó mértékeinek, és mi történik, amikor nem. Mivel a Törvény megtiltotta az izraelitáknak, hogy pogányokkal kössenek házasságot, és hogy hamis imádatba keveredjenek, Ábrahám magvának a leszármazási vonala tiszta maradhatott (2Móz 20:4–6; 34:12–16).

 5. a) Mire nyílt lehetőségük az izraelitáknak a törvényszövetség által? b) Miért vetette el Isten Izraelt?

⁵ Amíg a törvényszövetség hatályban volt, papok szolgáltak Izraelben. Ezek a papok egy olyan papi csoportot szimbolizáltak, amely a jövőben még kiemelkedőbb módon szolgálja az emberiséget (Héb 7:11; 10:1). A szövetség által az izraelitáknak páratlan lehetőségük nyílt arra, hogy „papok királysága” legyenek. De ennek az volt a feltétele, hogy engedelmeskedjenek Jehova törvényeinek. (Olvassátok fel: 2Mózes 19:5, 6.) Ők azonban nem engedelmeskedtek. Amikor a Messiás, Ábrahám magvának elsődleges része megjelent, semmibe vették és elvetették. Ezért Isten is elvetette a népet.

 6. Mi volt a célja a törvényszövetségnek?

⁶ Mivel az izraeliták engedetlenek voltak, a nemzet nem vált papok királyságává. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a Törvény hiábavaló volt. Azt a célt szolgálta, hogy védelmezze a magot, és segítsen az embereknek felismerni a Messiást. Amikor ez megvalósult, a Törvény elérte a célját. A Biblia kijelenti: „a Törvény vége Krisztus” (Róma 10:4). De kikből fog állni akkor a papok királysága? Jehova Isten egy másik szövetséget kötött, hogy létrehozzon egy új nemzetet.

 7. Miről jövendölt Jeremiás által Jehova?

⁷ Jóval azt megelőzően, hogy a törvényszövetség hatályát vesztette, Jeremiás próféta által Jehova megjövendölte, hogy „új szövetséget” köt Izrael nemzetével. (Olvassátok fel: Jeremiás 31:31–33.) Ez a szövetség abban tér el a törvényszövetségtől, hogy állatáldozatok nélkül teszi lehetővé a bűnök megbocsátását. Hogyan lehetséges ez?

8–9. a) Mit tesz lehetővé Jézus kiontott vére? b) Milyen lehetőség nyílt meg az új szövetség tagjai előtt? (Lásd a képet a cikk elején.)

⁸ Évszázadokkal később Jézus i. sz. 33. niszán 14-én bevezette az Úr vacsoráját. Jézus a borról szólva ezt mondta a 11 hűséges apostolának: „Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget; és ez a vér kiontatik értetek” (Luk 22:20). Máté beszámolója szerint Jézus ezt mondta a borról: „ez jelenti a véremet, »a szövetség vérét«, amely kiontatik sokakért a bűnök megbocsátása végett” (Máté 26:27, 28).

⁹ Jézus kiontott vére emeli jogerőre az új szövetséget. Ez a vér ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a bűnök egyszer s mindenkorra meg legyenek bocsátva. Jézus nem része az új szövetségnek, mivel bűntelen, és nincsen szüksége megbocsátásra. Ádám leszármazottainak van szükségük mindarra, amit Isten lehetővé tesz Jézus kiontott vére által. Jézus áldozatának köszönhető az is, hogy Isten örökbe fogad néhányakat a hűséges szolgái közül, hogy a fiai legyenek. Ezt úgy teszi, hogy felkeni őket a szent szellemével. (Olvassátok fel: Róma 8:14–17.) Ennélfogva Isten szemében ők bűntelenek, így bizonyos értelemben olyanok, mint Isten bűntelen Fia, Jézus. Ezek a felkentek „társörökösök [lesznek] Krisztussal”, és megkapják azt a lehetőséget és kiváltságot, amely a Törvény hatálya alatt Izrael nemzetéé volt: „papok királysága” lehetnek. Péter apostol ezt mondta róluk: „»választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, különleges tulajdonnak szánt nép vagytok, hogy mindenfelé hirdessétek annak kitűnő tulajdonságait«, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságába hívott titeket” (1Pét 2:9). Az új szövetség tehát rendkívül fontos, mivel ennek köszönhetően Jézus tanítványai Ábrahám magvának másodlagos része lehetnek.

10. Mikor lépett érvénybe az új szövetség, és miért nem előbb?

¹⁰ Mikor lépett hatályba az új szövetség? Akkor, amikor Jézus beszélt róla a halála előtti utolsó estén? Nem. Ahhoz, hogy a szövetség érvénybe lépjen, Jézusnak ki kellett ontania a vérét, és meg kellett jelennie Jehova előtt az égben, hogy Isten elfogadhassa áldozati halálának az értékét. Mindemellett Jehovának ki kellett töltenie a szent szellemét azokra, akik „társörökösök [lesznek] Krisztussal”. Az új szövetség tehát i. sz. 33 pünkösdjén lépett érvénybe, amikor is Jézus hűséges tanítványai felkenettek szent szellemmel.

11. a) Hogyan vált lehetővé, hogy zsidók és nem zsidók egyaránt része lehessenek a szellemi Izraelnek? b) Hány emberrel kötötte meg Jehova az új szövetséget?

¹¹ Amikor Jehova Jeremiás által bejelentette, hogy új szövetséget köt Izraellel, a törvényszövetség bizonyos értelemben „elavulttá” lett. De valójában nem szűnt meg addig, amíg az új szövetség életbe nem lépett (Héb 8:13). Az új szövetség hatálybalépésével Isten előtt már nem volt különbség a zsidók és a körülmetéletlen nem zsidók között, mivel ekkor már a körülmetéltség „a szív körülmetéltsége [volt] szellem által, nem pedig írott törvénygyűjtemény által” (Róma 2:29). Azzal, hogy Isten megkötötte velük az új szövetséget, a törvényeit az „elméjükbe. . . és szívükbe” helyezte (Héb 8:10). Ezt a szövetséget 144 000 emberrel kötötte meg. Ők egy új nemzetet alkotnak, Isten Izraelét, vagyis a szellemi Izraelt (Gal 6:16; Jel 14:1, 4).

12. Milyen hasonlóság figyelhető meg a törvényszövetség és az új szövetség között?

¹² Milyen hasonlóság van a törvényszövetség és az új szövetség között? Mindkét szövetséget Jehova kötötte. A törvényszövetséget a test szerinti Izraellel, az új szövetséget a szellemi Izraellel. Ugyanúgy, ahogyan a korábbi szövetségnek volt közvetítője, mégpedig Mózes, az új szövetségnek is van közvetítője, Jézus. Mindkét szövetség hatálybalépéséhez vérre volt szükség. A törvényszövetségéhez állatok vérére, az új szövetségéhez pedig Jézus kiontott vérére. Végül pedig mindkét nemzet élére kineveztek egy vezetőt. A törvényszövetség érvényessége idején Mózes vezette az izraelitákat, az új szövetség megkötése után pedig Jézus, a gyülekezet feje vezeti a szellemi Izraelt (Ef 1:22).

13–14. a) Milyen összefüggés van az új szövetség és a Királyság között? b) Mi kell ahhoz, hogy a szellemi Izrael együtt uralkodhasson Krisztussal az égben?

¹³ Milyen összefüggés van az új szövetség és a Királyság között? Az új szövetség megkötésével létrejött egy szent nemzet. A tagjainak abban a megtiszteltetésben van részük, hogy királyok és papok lehetnek az égi Királyságban. Ez a nemzet alkotja Ábrahám magvának a másodlagos részét (Gal 3:29). Az új szövetség tehát megerősíti az ábrahámi szövetséget.

¹⁴ Jehova az új szövetség által létrehozta a szellemi Izraelt, és biztosította a jogi alapját annak, hogy a felkentek „társörökösök [lehessenek] Krisztussal”. De még valamire szükség volt. Biztosítani kellett a jogi feltételeket ahhoz, hogy a felkentek ténylegesen királyok és papok legyenek Jézussal az égi Királyságában.

15. Milyen szövetséget kötött Jézus a hűséges apostolaival?

¹⁵ Miután Jézus bevezette az Úr vacsoráját, a hűséges tanítványaival egy szövetséget kötött, melyre gyakran Királyság-szövetségként utalunk. (Olvassátok fel: Lukács 22:28–30.) Ellentétben más szövetségekkel, amelyekben Jehova az egyik szerződő fél, ezt a szövetséget maga Jézus kötötte meg a felkent társaival. Mire utalt Jézus a „mint ahogy az én Atyám szövetséget kötött velem” kifejezéssel? Nyilvánvalóan arra a szövetségre célzott, amelyet Jehova kötött vele, hogy „pap [legyen] örökre Melkisédek módja szerint” (Héb 5:5, 6).

16. Mit tesz lehetővé a Királyság-szövetség a felkent keresztényeknek?

¹⁶ A 11 hűséges apostol kitartott Jézus mellett a próbáiban. A Királyság-szövetség biztosította azt, hogy együtt lehessenek Jézussal az égben, valamint hogy trónokon ülve királyokként uralkodhassanak és papokként szolgálhassanak. Azonban nem csak a 11 apostol részesül ebben a megtiszteltetésben. A megdicsőített Jézus megjelent János apostolnak egy látomásban, és ezt mondta: „Aki győz, annak meg fogom engedni, hogy leüljön velem a trónomra, ahogy én is győztem, és leültem az én Atyámmal a trónjára” (Jel 3:21). Jézus tehát a Királyság-szövetséget az összes felkent kereszténnyel kötötte meg, akiknek a száma 144 000 (Jel 5:9, 10; 7:4). Ez a szövetség biztosítja jogilag, hogy együtt uralkodjanak majd Krisztussal az égben. Hasonló ez ahhoz, amikor egy nemesi család lánya feleségül megy egy királyhoz. A házasságkötés után a feleség is részt vehet az uralkodásban. A Szentírás is úgy mutatja be a felkent keresztényeket, mint „menyasszonyt” vagy „tiszta szüzet”, akit Krisztusnak ígértek feleségül (Jel 19:7, 8; 21:9; 2Kor 11:2).

17–18. a) Mely szövetségek kapcsolódnak a Királysághoz? b) Miért lehet rendíthetetlen a Királyságba vetett hitünk?

¹⁷ A két cikkben megvizsgált szövetségek mindegyike a Királyság egy vagy több fontos részletét emeli ki. (Lásd a „Hogyan valósítja meg Isten a szándékát?” című kiemelt részt az előző cikkben.) Mivel a Királyság ezeken a szövetségeken alapul, biztosan sikeres lesz. Ezért teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy Isten a messiási Királyság által meg fogja valósítani az eredeti szándékát a földre és az emberiségre vonatkozóan (Jel 11:15).

¹⁸ Semmi kétség afelől, hogy amit a Királyság megvalósít, az örökké áldására lesz az emberiségnek. Teljes bizalommal mondhatjuk el másoknak, hogy Isten Királysága az egyetlen tartós megoldás az emberiség minden problémájára. Hirdessük hát mindannyian buzgón másoknak ezt az igazságot! (Máté 24:14).