Az „Új Világ fordítás” — Tudományos és hamisítatlan?

„TELE van hamisítással!” Ezt mondták a XVI. században Luther Márton bibliafordításáról az ellenfelei. Azt hitték, be tudják bizonyítani, hogy a Luther Biblia bizonyíthatóan „1400 eretnek tévedést és hazugságot” tartalmaz. Ma Luther Bibliájára úgy tekintenek, mint korszakalkotó fordításra. A Translating the Bible című könyv egyenesen „egy géniusz művének” nevezi.

Ebben a mi XX. századunkban az Új Világ fordítás-t szintén hamisítással vádolták. Vajon miért? Mert eltér sok vers hagyományos tolmácsolásától, valamint kihangsúlyozza Isten nevének, a Jehova névnek a használatát. Ezekben a dolgokban tehát eltér a megszokottól. Akkor ez hamisítást jelent? Korántsem. Aprólékos gondossággal és a részleteket is figyelembe véve készült ez a fordítás, s ami a szokásostól eltérőnek tűnhet, azt az őszinte erőfeszítést tükrözi vissza, hogy az eredeti nyelvek szavainak és kifejezéseinek árnyalatait is gondosan feltüntesse. C. Houtman teológus megmagyarázza, mi az oka annak, hogy az Új Világ fordítás nem ragaszkodik a hagyományos felfogáshoz: „Elvetette az eredeti szövegben használt lényeges kifejezések különböző hagyományos fordításait, nyilvánvalóan azért, hogy a lehető legjobb megértést szolgálja.” Most pedig figyeljünk meg néhány példát erre vonatkozóan.

Eltérő, de nem téves

Először is az eredeti bibliai nyelvekben szereplő, rokonértelmű szavakat más-más angol szóval fordítottuk, ahol ez lehetséges volt, s ily módon hívtuk fel a bibliatanulmányozó figyelmét a valószínűleg eltérő jelentésbeli árnyalatokra. Ezek szerint a syn·teʹlei·a szót „befejezés” szóval, és a teʹlos szót „vég” szóval fordítottuk, noha sok egyéb változat mindkét szót a „vég” szóval fordítja (Máté 24:3, 13). A koʹsmos szót „világ”-nak, az ai·onʹ-t a „dolgok rendszere” és az oi·kou·meʹne szót a „lakott föld” szóval adtuk vissza. Továbbá sok bibliafordítás csupán a „világ” szót használja akár a két, akár mind a három görög szó kifejezésére, noha ténylegesen különbség van közöttük (Máté 13:38, 39; 24:14).

Az Új Világ fordítás hasonló módon gondosan különbséget tesz a gnoʹsis („ismeret”) és az e·piʹgno·sis (fordítása „pontos ismeret”) szavak között, amely különbséget sokan mások figyelmen kívül hagynak (Filippi 1:9; 3:8). Megkülönbözteti a taʹphos („sír”, egy egyén számára szolgáló temetkezési hely), a mneʹma („sírbolt”), a mne·meiʹon („emléksír”) és a haiʹdes („hadesz”, amely a Bibliában a halott emberiség közös sírjára utal) szavakat (Máté 27:60, 61; János 5:28; Cselekedetek 2:29, 31). Számos bibliafordítás megkülönbözteti a taʹphos és mne·meiʹon szót a Máté 23:29-ben, más szövegekben azonban nem különbözteti meg ezeket a szavakat következetesen. (Lásd Máté 27:60, 61, New International Version.)

Az igeidők fordítását gondosan és pontosan végeztük. Például a Revised Standard Version-ben az 1János 2:1 így hangzik: „Ha valaki bűnt követ el, van közbenjárónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igazságos.” Röviddel ezután, ugyanez a fordítás az 1János 3:6-ot a következőképpen adja vissza: „Aki őbenne marad [mármint Jézusban], egy sem vétkezik.” Ha Jézus követői közül senki sem vétkezik, egyáltalán miként lehet az 1János 2:1-et alkalmazni?

Az Új Világ fordítás megoldja ezt a látszólagos ellentmondást. Az 1János 2:1 ezt mondja: „Azért írom nektek ezeket, hogy ne kövessetek el bűnt. És ha valaki mégis bűnt követ el, van segítőnk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igazságos.” János ebben a versben az elbeszélő múltat (aorisztoszt) használta egyetlen bűn elkövetésére mutatva, olyan fajta dologra, amelyet időről időre mindannyian elkövetünk, mert tökéletlenek vagyunk. Az 1János 3:6 azonban ezt írja: „Aki egységben marad vele, nem gyakorol bűnt, aki bűnt gyakorol, nem látta és nem ismeri őt.” János itt a jelen időt használta, hogy rámutasson: folyamatos, megrögzött bűn elkövetéséről van szó, ami érvénytelenné tenné bárkinek azt az állítását, hogy keresztény.

Más tudósok egyetértenek

Bizonyos szokatlan kifejezéseket viszont, amelyekről feltételezik, hogy Jehova Tanúi találták ki, más bibliafordítások vagy segédkönyvek alátámasztanak. A Lukács 23:43-ban az Új Világ fordítás feljegyzi Jézusnak a vele együtt kivégzett bűnözőhöz intézett szavait: „Valóban mondom neked ma, te velem leszel a Paradicsomban.” Az eredeti görög szövegben nem használtak írásjeleket, mint például vesszőket; a fordítók azonban rendszerint alkalmaznak bizonyos írásjeleket, hogy az olvasást megkönnyítsék. De legtöbbjük a Lukács 23:43 olvasatában azt az érzést kelti az olvasóban, mintha Jézus és a bűnöző még azon a napon bejutott volna a Paradicsomba. A New English Bible-ban ezt olvashatjuk: „Ezt mondom neked: ma velem leszel a Paradicsomban.” Mindazonáltal nem az összes fordítás tolmácsolja ezt a gondolatot. Wilhelm Michaelis professzor ezt a verset így fordítja: „Valóban már ma biztosítékát adom neked: (egy nap) együtt leszel velem a paradicsomban.” Ez a fordítás sokkal logikusabb, mint a New English Bible fordítás. A halála előtt álló bűnöző nem mehetett még ugyanazon a napon Jézussal a Paradicsomba. Jézus nem támadt fel egészen a halálát követő harmadik napig. Az eközben eltelt idő alatt a Hádeszben volt, az emberiség közös sírjában (Cselekedetek 2:27, 31; 10:39, 40).

A Máté 26:26 szerint az Új Világ fordítás-ban Jézus azt mondja, amikor az Úr vacsoráját bevezeti, a kenyérről, amelyet odanyújt tanítványainak: „Ez jelenti az én testemet.” A legtöbb fordítás ezt a verset így adja vissza: „Ez az én testem”, ezt az állítást azért használják, hogy alátámassza azt a hiedelmet: az Úr vacsorája ünneplése folyamán a kenyér szó szerint Krisztus testévé válik. A szó, amely az Új Világ fordítás-ban „jelent”-ként van fordítva (es·tinʹ, az ei·miʹ egyik alakja) a görög „lenni” szóból származik, azonban jelentése lehet „jelenteni” is. Thayer Greek-English Lexicon of the New Testament című művében azt mondja, hogy ez az ige „gyakran [egyenértékű] a megjelölni, jelenteni, sejtetni” igékkel. Valóban a „jelent” ésszerű fordítás itt. Amikor Jézus bevezette az Utolsó vacsorát, húsa még mindig a csontjait borította, akkor hát hogyan lehetet a kenyér szó szerinti teste?a

A János 1:1-et az Új Világ fordítás-ban így olvassuk: „A Szó egy isten volt.” Sok fordításban ezt a kifejezést egyszerűen így olvassuk: „A Szó Isten volt”, és azért használják így, hogy alátámasszák a háromságtant. Egyáltalán nem meglepő hát, hogy a trinitáriusoknak nem tetszik az Új Világ fordítás-ban használt kifejezés. A János 1:1-et azonban nem hamisították meg, annak bebizonyítása céljából, hogy nem Jézus a Mindenható Isten. Jehova Tanúi és sokan mások, már jóval azelőtt, hogy az Új Világ fordítás megjelent volna, kétségbe vonták az „isten” szó nagy betűvel való írását. Igyekezetük arra irányult, hogy pontosan adják vissza az eredeti nyelv jelentését. Az „egy isten” kifejezést használja egyébként öt német bibliafordító is abban a versben.b Legkevesebb 13 további fordító a következő kifejezéseket használja, mint például „isteni természetű” avagy „istenhez hasonló természetű”. Ezek a fordítások teljes összhangban vannak a Biblia többi részeivel, hogy kimutassák, igenis Jézus az égben egy isten abban az értelemben, hogy isteni. De Jehova és Jézus nem ugyanaz a lény, nem ugyanaz az Isten (János 14:28; 20:17).

Isten személyes neve

A Lukács 4:18-ban az Új Világ fordítás szerint Jézus magára alkalmazta Ésaiás próféciáját ezt mondva: „Jehova szelleme van rajtam” (Ésaiás 61:1). Sokan kifogásolják a Jehova név használatát ezen a helyen. Ez azonban csupán egy a 200-nál is több hely közül, ahol a név a Keresztény Görög Iratok Új Világ fordítás-ban, az úgynevezett Újszövetségben előfordul. Elismerjük, az „Újszövetség” legkorábbi időkből fennmaradt görög kéziratai nem tartalmazzák Isten személyes nevét. A nevet azonban alapos okok alapján használtuk az Új Világ fordítás-ban, nem csupán egy rögeszme játszott közre. És mások is hasonló módon jártak el. A német nyelvű fordítások közül legalább 11 változat használja a „Jehova” (vagy a héber nyelvből átvett „Yahweh”) nevet az „Újszövetség” szövegében, mialatt négy fordító zárójelben hozzáfűzi a nevet az „Úr” szó után.c Több mint 70 német fordítás lábjegyzetben vagy megjegyzésként alkalmazza a nevet.

Izraelben Isten nevét bármilyen tilalom nélkül kiejtették több mint ezer éven át. Ez az a név, amely a leggyakrabban jelenik meg a Héber Szent Iratokban („Ószövetség”), és nincs meggyőző bizonyíték arra nézve, hogy a név ismeretlen lett volna a köznép előtt, vagy hogy a kiejtését elfelejtették volna időszámításunk szerint az első században, amikor a zsidó-keresztényeket Isten arra ihlette, hogy megírják az „Újszövetség” könyveit (Ruth 2:4).

Wolfgang Feneberg megjegyzi a jezsuita folyóiratban, amelynek Entschluss/Offen (1985. április) a címe: „Ő [Jézus] nem mellőzte atyja YHWH nevét és nem hallgatta el előlünk azt, hanem gondjainkra bízta. Másképpen teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az Úr imájában miért hangzana így az első kérés: ’Szenteltessék meg a te neved!’ ” Feneberg továbbá megjegyzi, hogy „a keresztény idők előtti kéziratokban, melyek a görögül beszélő zsidók számára készültek, Isten nevét nem fejezték ki más szavakkal, például a kýrios (Úr) szóval, hanem a tetragramma formát (YHWH) írták le héberül, vagy az ősi héber betűkkel . . . Névre való visszaemlékezéseket találunk az egyházatyák írásaiban; őket azonban ez nem foglalkoztatja különösképpen. E névnek kýrios (Úr) szóval való fordítása jobban érdekelte az egyházatyákat avégett, hogy a kýrios kiválóságát Jézus Krisztusnak tulajdonítsák.” Az Új Világ fordítás eredeti formájában állítja vissza a nevet a Biblia szövegében mindenütt, ahol jogos, tudományos oka van rá, hogy ezt megtegye. (Lásd a Függelék 1D-t a Referencia Bibliá-ban.)

Némelyek a „Jehova” alakot kritizálják, amellyel az Új Világ fordítás Isten nevét visszaadja. A héber kéziratokban a név négy mássalhangzó formájában jelenik meg: YHWH, és sokan ragaszkodnak hozzá, hogy a helyes kiejtés „Yahweh”, nem „Jehova”. Ezért úgy érzik, hogy a „Jehova” név használata tévedés. De az igazság az, hogy a tudósok egyáltalán nem egyeznek meg egymással abban, hogy a „Yahweh” alak az eredeti kiejtést idézi fel. A valóságban, amíg Isten megőrizte a „YHWH” nevének írását, hiszen 6000-nél többször fordul elő a Bibliában, nem őrizte meg kiejtését annak, amit Mózes hallott a Sínai-hegyen (2Mózes 20:2). Így tehát jelenleg nem a név kiejtése a legfontosabb.

Európában évszázadokon át széles rétegek ismerték el a „Jehova” alakot és sok Biblia, beleértve zsidó fordításokat is, ezt a nevet használja. Számtalan alkalommal jelenik meg a név épületeken, érméken és egyéb tárgyakon, nyomtatott anyagokban, valamint egyházi himnuszok százaiban. Ahelyett tehát, hogy az Új Világ fordítás eredeti héber kiejtést igyekezne helyreállítani, az összes különböző nyelven megjelent fordításában Isten nevének azt az alakját használja, amelyet a köztudat elfogadott. Pontosan ezt teszik más bibliafordítások is a Bibliában előforduló egyéb nevekkel kapcsolatban.

Mi az oka e kíméletlen bírálgatásnak?

Luther Bibliáját azért kritizálták, mert egy olyan ember munkája volt, aki pellengérre állította napjai hagyományos vallásának a hiányosságait. Az ő fordítása megnyitotta az utat az egyszerű emberek számára, hogy tapasztalják az igazságot sok dologban, amit ő mondott. Hasonló módon az Új Világ fordítás-t is kritizálják, mert Jehova Tanúi adták ki, akik nyíltan kijelentik, hogy a kereszténység sok hiedelme nem a Bibliából származik. Az Új Világ fordítás — ténylegesen bármelyik Biblia — teljesen nyilvánvalóvá teszi ezt.

Le kell szögezni, hogy az Új Világ fordítás tudományos munka. Az izraeli Benjamin Kedar professzor 1989-ben ezt mondta: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatban végzett filológiai kutatásaim során, gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translation-ként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük. Az eredeti nyelv széles körű ismeretének bizonyítékát nyújtva, ez a fordítás érthetően adja vissza egy második nyelven az eredeti szavakat anélkül, hogy szükségtelenül eltérne a héber nyelv sajátos szerkezetétől . . . Minden nyelvi kifejezés lehetőséget ad egy bizonyos fokú szabadságra az értelmezésben vagy a fordításban. A nyelvészeti megoldás bármely adott esetben magában rejti a vita lehetőségét. A New World Translation-ben azonban soha nem fedeztem fel semmilyen elfogult szándékot arra, hogy a szövegbe olyasmit olvassanak bele, amit az nem tartalmaz.”

A Bibliát olvasó közönség milliói világszerte az Új Világ fordítás-t használják, mert napjaink beszélt nyelvére van lefordítva, amely a Biblia kifejezéseit pontosan adja vissza. A teljes Biblia már 9 nyelven kapható, csak a Keresztény Görög Iratok pedig további két nyelven áll a nagyközönség rendelkezésére; 20 további nyelvre való fordítása előkészületi állapotban van. Egy pontos fordítás elkészítése évekig tartó lelkiismeretes és precíz munkát igényel; de már előre örülünk, hogy az Új Világ fordítás végül is megjelenik mindezeken a különböző nyelveken, hogy jobb megértést nyújtson az „élet szavá”-ból (Filippi 2:16). Mivel már millióknak segített ebben, nagyon is érdemes arra, hogy mindenki figyelmébe ajánljuk.

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet a 28. oldalon]

Az Új Világ fordítás további 20 nyelvre való lefordítása van folyamatban

[Kiemelt rész a 29. oldalon]

EGY FORDÍTÁS, AMELY AJÁNLJA ÖNMAGÁT

Egy Jehova Tanúja Németországban egy idős hölggyel társalgott, akinek felolvasta a Habakuk 1:12. versét: „Nem vagy-e te régóta, ó Jehova? Ó én Istenem, én Szentem, te nem halsz meg.” A hölgy tiltakozott, mert az ő Bibliája ezt mondta: „Ne haljunk meg.” A Tanú rámutatott, hogy az Új Világ fordítás következetesen ragaszkodik az eredeti kézirathoz. Mivel az idős hölgy beszélt héberül, elővette a héber Bibliáját és nagy meglepetésére felfedezte, hogy az Új Világ fordítás pontos. A szoferim (zsidó írástudók) jóval régebben megváltoztatták ezt a szöveget, mert úgy érezték, hogy az eredeti szöveg tiszteletlenséget tanúsított Isten iránt. Kevés kivétellel a német fordítások nem igazítják helyre ezt az írástudók által végzett szövegjavítást. Az Új Világ fordítás eredeti alakjába állította vissza ezt a szöveget.

[Kép a 26. oldalon]

A teljes Új Világ fordítás most rendelkezésre áll: angolul, dánul, franciául, hollandul, japánul, németül, olaszul, portugálul és spanyolul