A keresztény nők tiszteletet és megbecsülést érdemelnek
„A férfiak . . . együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel, az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén” (1PÉTER 3:7).
1., 2. a) Miféle nyugtalanságot váltott ki, hogy Jézus a szamaritánus asszonnyal beszélt a kútnál, és miért? (Lásd a lábjegyzetet is.) b) Mit mutatott ki Jézus azáltal, hogy prédikált a szamaritánus asszonynak?
EGYIK délben i. sz. 30-ban, Sikár közelében egy régi kútnál Jézus megmutatta, mit érez, hogyan kell viselkedni a nők iránt. Egész délelőtt vándorolt Szamária dombjain át, fáradtan, éhesen és szomjasan érkezett a kúthoz. Amint a kút mellett ült, egy szamáriai asszony közeledett, hogy vizet húzzon. „Adj innom” — mondta Jézus az asszonynak. Az asszony biztos döbbenten bámult rá. Megkérdezte Jézustól: „Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?!” Később, mikor tanítványai visszatértek az élelemvásárlásból, meghökkentek; csodálkoztak, miért ’beszél Jézus asszonnyal’ (János 4:4–9, 27).
2 Mi váltotta ki az asszony kérdését és a tanítványok nyugtalanságát? Az asszony szamaritánus volt, és a zsidók nem érintkeztek a szamaritánusokkal (János 8:48). De nyilvánvalóan más oka is volt nyugtalanságuknak. Akkoriban a rabbinikus hagyomány helytelenítette, ha a férfiak nyilvánosság előtt nőkkel beszéltek.a Jézus ennek ellenére nyíltan prédikált ennek az őszinte asszonynak, még azt is feltárva előtte, hogy ő a Messiás (János 4:25, 26). Jézus ezzel megmutatta, hogy őt nem gátolják Írás-ellenes hagyományok, beleértve azokat is, amelyek lealacsonyítják a nőket (Márk 7:9–13). Épp ellenkezőleg, azzal, amit tett és tanított, Jézus azt mutatta be, hogy a nők iránt tisztelettel és megbecsüléssel kell lenni.
Így viselkedett Jézus a nők iránt
3., 4. a) Hogyan válaszolt Jézus a ruháját megérintő nőnek? b) Hogyan adott Jézus jó példát a keresztény férfiaknak, de különösen a felvigyázóknak?
3 Abban is megmutatkozott Jézus könyörületessége az emberek iránt, ahogyan a nőkkel bánt. Egyszer egy asszony, aki már 12 éve szenvedett vérfolyástól, Jézust kereste a tömegben. Állapota szertartásilag tisztátalanná tette, így nem lett volna szabad ott lennie (3Mózes 15:25–27). De olyannyira kétségbeesett volt, hogy lopva Jézus mögé került. Megérintve ruháját, nyomban meggyógyult! Bár Jézus épp Jairus otthona felé tartott, akinek a lánya súlyos beteg volt, megállt. Érezve, hogy erő áramlott ki belőle, körülnézett, ki érintette meg. Végül a nő odament hozzá, s leborult előtte remegve. Jézus vajon megszidja, amiért a tömegben van, vagy amiért megérintette ruháját az engedélye nélkül? Ellenkezőleg, a nő nagyon szívélyesnek és kedvesnek találta őt. „Bízzál leányom — mondta Jézus —, a te hited megtartott téged.” Ez volt az egyetlen alkalom, amikor Jézus egy nőt nyíltan „leányomnak” szólított. Mennyire jóleshetett a nő szívének ez a szó! (Máté 9:18–22; Márk 5:21–34).
4 Jézus a Törvény betűi mögé látott. A szellemét tekintette, s látta, hogy irgalomra és könyörületre van szükség. (Vö. Máté 23:23.) Felismerte a beteg nő kétségbeejtő helyzetét, s figyelembe vette, hogy hite indította erre. Ezáltal jó példát adott a keresztény férfiaknak, de különösen a felvigyázóknak. Ha egy keresztény testvérnőnek személyes gondjai vannak, vagy különösen nehéz, próbateljes helyzetbe kerül, a véneknek meg kell próbálniuk a pillanatnyi szavak és tettek mögé látni; vegyék figyelembe a körülményeket és az indítékokat. Az ilyen éleslátás azt mutathatja, hogy inkább türelemre, megértésre és könyörületre van szükség, s nem tanácsra, kiigazításra (Példabeszédek 10:19; 16:23; 19:11).
5. a) Miben korlátozták a nőket a rabbinikus hagyományok? (Lásd a lábjegyzetet.) b) Kik voltak, akik először látták a feltámasztott Jézust és először tettek tanúságot róla?
5 A rabbinikus hagyományok börtönében a Jézus földönlétekor élő nőknek nem volt szabad tanúskodniuk a törvény előtt.b Figyeld meg, mi történt nem sokkal azután, hogy Jézus feltámadt a halálból, i. sz. 33. niszán hó 16-a reggelén. Kik voltak, akik először látták Jézust, és bizonyságot tettek a többi tanítványnak arról, hogy az Uruk feltámadt? Történetesen azok a nők, akik a megfeszítés helyszínének közelében voltak, míg Jézus meg nem halt (Máté 27:55, 56, 61).
6., 7. a) Mit mondott Jézus a sírhoz érkező nőknek? b) Hogyan reagáltak először Jézus férfitanítványai az asszonyok tanúskodására, s mit tanulhatunk ebből?
6 A hét első napjának kora reggelén Mária Magdaléna más nőkkel együtt a sírbolthoz ment kenetekkel, hogy megkenjék Jézus testét. Üresen találva a sírt, Mária szaladt, hogy elmondja ezt Péternek és Jánosnak. A többi nő ott maradt. Nem sokkal ezután egy angyal jelent meg előttük, és elmondta, hogy Jézus feltámadt. „Menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak” — utasította őket az angyal. Miközben ezek a nők sietve vitték a hírt, maga Jézus is megjelent nekik. „Menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak” — mondta (Máté 28:1–10; Márk 16:1, 2; János 20:1, 2). Nem tudva az angyal látogatásáról, Mária Magdaléna fájdalomtól sújtottan visszatért az üres sírhoz. Jézus ott megjelent neki, s miután Mária Magdaléna felismerte, Jézus ezt mondta neki: „menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez” (János 20:11–18; vö. Máté 28:9, 10).
7 Jézus megjelenhetett volna először Péternek is, Jánosnak, vagy más férfitanítványának. Ám ehelyett ő úgy döntött, kegyet gyakorol ezekkel a nőkkel, őket téve feltámadásának első szemtanúivá, és megbízva őket, hogy tanúskodjanak erről férfitanítványainak. Hogyan reagáltak először a férfiak? A beszámoló kijelenti: „szavuk csak üres beszédnek látszék azok előtt; és nem hivének nékik” (Lukács 24:11). Lehet, hogy nehéznek találták elfogadni a bizonyságot, mert az nőktől jött? Még ha így volt is, idővel bőséges bizonyítékát látták annak, hogy Jézus feltámadt a halálból (Lukács 24:13–46; 1Korinthus 15:3–8). A keresztény férfiak ma bölcsen teszik, ha figyelembe veszik szellemi testvérnőik észrevételeit. (Vö. 1Mózes 21:12.)
8. Mit mutatott be Jézus azzal, ahogy a nőkkel bánt?
8 Igazán szívmelengető érzés megfigyelni, ahogyan Jézus viselkedett a nők iránt. Mindig könyörületes és teljes mértékben kiegyensúlyozott volt velük szemben, nem magasztalta fel őket, de nem is bánt velük lekicsinylően (János 2:3–5). Elvetette a rabbinikus hagyományokat, amelyek megfosztották őket méltóságuktól, és érvénytelenné tették Isten Szavát. (Vö. Máté 15:3–9.) Tisztelettel és megbecsüléssel bánva a nőkkel, Jézus első kézből mutatta meg, mit gondol Jehova, milyen magatartást kell tanúsítani irántuk (János 5:19). Jézus ebben is nagyszerű példát állított fel, amelyet a keresztény férfiaknak utánozniuk kell (1Péter 2:21).
Jézus tanítása a nőkről
9., 10. Hogyan cáfolta meg Jézus a nőkre vonatkozó rabbinikus hagyományokat, s mit válaszolt, amikor a farizeusok a válásról kérdezték?
9 Jézus megcáfolta a rabbinikus hagyományokat, és méltósággal ruházta fel a nőket, nem csupán cselekedeteivel, hanem a tanításaival is. Figyeld meg például, mit tanított a válásról és a házasságtörésről.
10 A válással kapcsolatban ezt kérdezték Jézustól: „Szabad-é az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani?” Márk beszámolója szerint Jézus ezt mondta: „A ki elbocsátja feleségét [hanemha paráznaság miatt] és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. Ha pedig a feleség hagyja el a férjét [a nő vál el férjétől, Kámory fordítás] és mással kel egybe, házasságtörést követ el” (Márk 10:10–12; Máté 19:3, 9). Ezek az egyszerű szavak tiszteletet mutattak a nők méltósága iránt. Hogyan?
11. Mit jelentenek Jézus szavai — „hanemha paráznaság miatt” — a házassági köteléket illetően?
11 Először is a következő szavakkal: „hanemha paráznaság miatt” (Máté evangéliumának beszámolójában találhatjuk), Jézus arra utalt, hogy a házassági köteléket nem szabad félvállról venni, vagy könnyen felbontani. Az akkor uralkodó rabbinikus tanítás olyan apró dolgok miatt is lehetővé tette a válást, ha a feleség elrontotta a főztjét, vagy ha egy idegen férfival beszélt. Nos, még olyankor is lehetővé tették a válást, ha a férj egy számára vonzóbb nőt talált! Az egyik bibliatudós megjegyzi: „Amikor Jézus ezeket mondta . . . a nők mellett állt ki, mivel arra törekedett, hogy a házasságot újra olyanná tegye, amilyennek lennie kell.” A házasságnak valóban tartós egységnek kell lennie, ahol a nő biztonságban érezheti magát (Márk 10:6–9).
12. Milyen fogalmat vezetett be Jézus a „házasságtörést követ el az ellen” szavakkal?
12 Másodszor, a „házasságtörést követ el az ellen” kifejezéssel Jézus olyan szemléletet vezetett be, amelyet a rabbinikus bíróság nem ismert el — azt a fogalmat, hogy a férj követ el házasságtörést a felesége ellen. Egy bibliai szövegmagyarázat ezt így fogalmazza meg: „A rabbinikus judaizmusban a nő hűtlenségével házasságtörést követhetett el férje ellen; s egy férfi, ha szexuális kapcsolatot létesített egy másik ember feleségével, akkor házasságtörést követhettek el az ellen. Férfi azonban sohasem követhetett el házasságtörést a felesége ellen, bármit is tett. Jézus, azáltal hogy a férjet ugyanolyan erkölcsi kötelezettség alá helyezte, mint a feleséget, emelte a nők helyzetét és méltóságát” (The Expositor’s Bible Commentary).
13. Hogyan mutatott rá Jézus, hogy a válásnál a kereszténység rendszerén belül ugyanaz az alapelv érvényes a férfiakra és a nőkre egyaránt?
13 Harmadszor, azzal a gondolattal: „a nő vál el férjétől”, Jézus elismerte, hogy a nőknek joguk van elválni hűtlen férjüktől — ez egy olyan szokás, amelyet nyilván ismertek, de nem volt általános akkoriban a zsidó törvény alapján.c Azt mondták, „egy nőtől a beleegyezésével, de anélkül is el lehet válni, míg egy férfitól csakis a beleegyezésével”. Jézus szerint azonban a keresztény rendszeren belül, ugyanaz az alapelv érvényes a férfiakra és a nőkre egyaránt.
14. Tanítása által mit tükrözött vissza Jézus?
14 Jézus tanításai azt árulják el, hogy ő komolyan törődött a nők jólétével. Így nem nehéz megérteni, miért érzett néhány nő oly nagy szeretetet Jézus iránt, hogy a sajátjából ellátta mindazzal, amire szüksége volt (Lukács 8:1–3). „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem” — mondta Jézus (János 7:16). Jézus a tanítása által azt tükrözte vissza: maga Jehova gyengéden törődik a nőkkel.
„Tisztességet tévén”
15. Mit írt Pál, hogyan kell bánni a férjeknek a feleségükkel?
15 Péter apostol közvetlenül figyelte meg, hogyan viselkedett Jézus a nők iránt. Mintegy 30 évvel később Péter szerető tanácsot adott a feleségeknek, majd utána ezt írta: „A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel, az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak” (1Péter 3:7). Mit értett Péter e szavak alatt: „tisztességet tévén”?
16. a) Mi a jelentése a „tisztességnek” fordított görög főnévnek? b) Jehova hogyan tisztelte meg Jézust annak elváltozásakor, és ebből mit tanulhatunk?
16 Egy szótárszerkesztő szerint a „tisztességnek” fordított görög szó (ti·meʹ) jelentése: ’ár, érték, tisztelet, megbecsülés’. Ennek a görög szónak a formáit „ajándéknak” és „becsesnek” szokták fordítani (Cselekedetek 28:10; 1Péter 2:7). Jobban átlátjuk, mit jelent tiszteletben tartani valakit, ha megvizsgáljuk, milyen formában használta Péter ugyanezt a szót a 2Péter 1:17-ben. Jézus elváltozására utalva ezt mondta: „a mikor az Atya Istentől azt a tisztességet és dicsőséget nyerte, hogy hozzá a felséges dicsőség ilyen szózata jutott: Ez az én szeretett Fiam, a kiben én gyönyörködöm.” Jézus elváltozásakor Jehova megtisztelte fiát, kifejezve elismerését Jézus iránt, s ezt Isten mások füle hallatára tette (Máté 17:1–5). A feleségét tisztelő férfi tehát nem alázza meg őt, és nem lekezelő vele szemben. Szavaival és tetteivel inkább azt mutatja ki — akár a magánéletben, akár a nyilvánosság előtt —, hogy nagyra becsüli (Példabeszédek 31:28–30).
17. a) Miért jár tisztelet a keresztény feleségeknek? b) Miért nem szabad egy keresztény férfinak úgy éreznie, hogy értékesebb Isten szemében, mint a nők?
17 Ahogyan Péter mondja, a keresztény férjeknek ilyenfajta tisztességet kell ’tenniük’ a feleségüknek. Ezt nem szívességnek kell venni, hanem olyasminek, ami a feleségnek jogosan jár. Miért illeti meg a feleségeket ilyenfajta tisztelet? Mert „örökös társaik az élet kegyelmében” — magyarázza Péter. Az i. sz. első században azok a férfiak és nők, akik megkapták Péter levelét, mindannyian Krisztus örököstársainak hívattak (Róma 8:16, 17; Galátzia 3:28). Nem voltak ugyanolyan felelősségeik a gyülekezetben, de végül Krisztussal együtt uralkodnak majd az égben (Jelenések 20:6). Ma is, amikor Isten népéből a legtöbbeknek földi reménysége van, súlyos hiba volna, ha bármely keresztény férfi úgy érezné, hogy a gyülekezetben kapott kiváltságai miatt értékesebb Isten szemében, mint a nők. (Vö. Lukács 17:10.) A férfiak és a nők egyforma helyen állnak szellemileg Isten előtt, hisz Jézus áldozati halála mind a férfiak, mind a nők előtt ugyanolyan lehetőséget nyitott — megszabadulhatnak a bűn és halál bélyegétől, az örök élet kilátásával (Róma 6:23).
18. Milyen nyomós érvet mond Péter a férjeknek, hogy tiszteljék feleségüket?
18 Péter még egy nyomós érvet mond, miért kell a férjeknek tisztelni a feleségüket: ’hogy az imádságaik meg ne hiúsuljanak.’ A „meghiúsulni” kifejezés egy görög igéből (en·koʹpto) származik, amelynek szó szerinti jelentése: ’szétdarabol’. Egy szótár szerint ezt másokat „hátráltató emberekre mondták, akik tönkretették az utat, vagy akadályokat tettek az ösvény közepére” (Vine: Expository Dictionary of New Testament Words). Így hát az olyan férj, aki nem adja meg feleségének a tiszteletet, azt tapasztalhatja, el van torlaszolva az imái és azok Isten általi meghallgatása közötti út. Az ilyen férfi talán méltatlannak érzi magát, hogy Istenhez közeledjen, vagy talán Jehova az, aki nem hajlandó őt meghallgatni. Nyilvánvaló, Jehova nagy fontosságot tulajdonít annak, hogyan viselkednek a férfiak a nők iránt. (Vö. Jeremiás siralmai 3:44.)
19. Hogyan szolgálhatnak a férfiak és a nők a gyülekezetben együtt, kölcsönösen tisztelve egymást?
19 A tiszteletadás kötelezettsége nem csak a férjekre korlátozódik. Miközben a férjnek tiszteletet kell mutatnia felesége iránt, azáltal hogy szeretettel és méltósággal bánik vele, a feleségnek is tiszteletet kell mutatnia a férje iránt, alárendelve magát neki, és kimutatva mélységes megbecsülését (1Péter 3:1–6). Pál ezenkívül arra figyelmeztette a keresztényeket, hogy „a tiszteletadásban egymást megelőzők” legyenek (Róma 12:10). Ez megkívánja, hogy a férfiak és a nők egymást kölcsönösen tisztelve szolgáljanak a gyülekezetben. Ha ez a szellem dominál, a keresztény nők nem fognak olyan hangot megütni, amivel aláássák az elöljáró testvérek tekintélyét. Inkább támogatják a véneket és együttműködnek velük (1Korinthus 14:34, 35; Zsidók 13:17). Ami a keresztény felvigyázókat illeti, ’az idősb asszonyokat mint anyákat, az ifjabbakat mint nőtestvéreiket’ fogják tekinteni „teljes tisztasággal” (1Timótheus 5:1, 2). Bölcs módon a vének kedvesen figyelnek keresztény testvérnőik véleményére. Ha tehát egy testvérnő tiszteletben tartja a teokratikus főséget, és tiszteletteljesen kérdez valamit, vagy ha éppen olyasmire mutat rá, amire oda kellene figyelni, a vének szíves örömest megvizsgálják kérdését vagy problémáját.
20. Hogyan kell a nők iránt viselkedni az Írásokban található feljegyzések szerint?
20 Amióta megjelent a bűn az Édenben, sok kultúrában a nőket arra kárhoztatták, hogy viseljék el a tiszteletlenséget. Jehova eredetileg azonban nem azt akarta, hogy ilyenfajta bánásmódban részesüljenek. Bármilyen nézet is uralkodjon a nőkről, a Héber és a Keresztény Görög Iratok feljegyzése világosan rámutat, hogy az istenfélő nőkkel tisztelettel és megbecsüléssel kell bánni. Ehhez Isten adta joguk van.
[Lábjegyzetek]
a A The International Standard Bible Encyclopedia ezt így magyarázza: „A nők nem ettek együtt a férfi vendégekkel, s helytelenítették, ha a férfiak nőkkel beszéltek . . . Különösen botrányos volt, ha valaki nyilvános helyen beszélt egy nővel.” A zsidó Misna, a rabbinikus tanítások egy gyűjteménye a következőket tanácsolta: „Ne beszélj sokat a női nemmel . . . Aki sokat beszél a női nemmel, bajba keveri magát és figyelmen kívül hagyja a Törvényt, végül pedig Gyehenna vár rá” (Aboth 1:5).
b A Palestine in the Time of Christ című könyv megjegyzi: „Néha a nőket a rabszolgákkal tartották egyenlőnek. Nem tanúskodhatott például bírósági per során, kivéve, ha férje halálát kellett igazolnia.” A 3Mózes 5:1-re utalva a Misna ezt így magyarázza: „A tanúk megesketése csak a férfiaknál történik, de nem az asszonyoknál” (Sebuoth 4:1).
c Az első századi zsidó történész, Josephus beszámol róla, hogy Heródes király testvére, „Salome válólevelet küldött férjének; ez azonban ellenkezett a zsidók törvényeivel, mert nálunk csak a férfinak szabad ezt megtennie” (A zsidók története: XV. k. 7. fej. 10. p.).
Mit felelsz rá?
◻ Milyen példák mutatják, hogy Jézus tisztelettel és megbecsüléssel bánt a nőkkel?
◻ Hogyan mutattak tiszteletet Jézus tanításai a nők méltósága iránt?
◻ Miért kell a férjnek tiszteletet mutatni keresztény felesége iránt?
◻ A tiszteletadás kimutatásában milyen kötelezettsége van minden kereszténynek?
[Kép a 17. oldalon]
Nagy örömükre, először istenfélő nők látták a feltámasztott Jézust, aki megbízta őket, hogy tanúskodjanak testvéreinek