Jézus élete és szolgálata

Sok samáriabeli hisz

A TANÍTVÁNYOK, amikor Sikárból élelemmel megrakodva visszatérnek, Jézust még mindig a Jákób kútjánál találják, ott, ahol hagyták. Éppen beszélgetést folytat egy samáriai asszonnyal. A tanítványok odaérkezésekor az asszony búcsút vesz Jézustól, ott hagyja vizes kőkorsóját és elindul a városba.

A Jézustól hallott szavak érdeklődését annyira felkeltik, hogy így szól a város embereihez: „Jöjjetek, lássátok meg azt az embert, aki megmondott nekem mindent, amit tettem. ” És amikor ily módon felkeltette a kiváncsiságukat, ezt kérdezi tőlük: „Talán nem ez a Krisztus? ” A kérdés célba talál. A férfiak elmennek, hogy maguk győződjenek meg a dologról.

Tanítványai eközben kérik Jézust, hogy fogyasszon a városból magukkal hozott élelemből. De ő így válaszol: „Nekem van eledelem, amit egyek, erről ti nem tudtok. ”

„Valaki talán hozott neki enni? ” — kérdezik egymástól a tanítványai. Jézus magyarázatul ezt feleli: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem és az ő munkáját elvégezzem. Nem azt mondjátok-e, hogy még négy hónap van, mielőtt eljön az aratás? ” Jézus ekkor a szellemi aratásra tereli a szót, és ezt mondja: „Az arató már jutalmat nyer és gyümölcsöt gyűjt az örök életre. ”

Lehet, hogy Jézus ebben a pillanatban már látta lelki szemeivel, milyen nagy hatást tett a samáriai asszony tanúskodása az emberekre, hogy sokan hisznek bizonyságtételének. Amikor a sikáriak a kúthoz jönnek, arra kérik Jézust, maradjon náluk és beszéljen nekik még többet. Jézus elfogadva meghívásukat, ott marad náluk két napig.

Amikor a samáriak Jézust hallgatják, még mások is sokan hisznek benne. Ezt mondják az asszonynak: „Többé már nem a te beszédedért hiszünk; mert mi magunk hallottuk és tudjuk, hogy ez az ember a világ Megmentője. ” Kétségtelenül a samáriai asszony nagyszerű példa arra, hogy oly módon is lehet tanúskodni a Krisztusról, amivel érdeklődést keltünk fel valakiben iránta, és a hallgatókat további kutatásra ösztönzi!

Ne felejtsük el, hogy már csak négy hónap van hátra az aratásig. Itt nyilvánvalóan az árpaaratásról van szó, amely Palesztinában tavasszal van. Valószínű tehát, hogy ekkor november vagy december lehetett. Ez azt jelenti, hogy i. sz. 30 pászkája óta Jézus és tanítványai már körülbelül nyolc hónapot töltöttek el Júdeában. Eközben tanítottak és alámerítettek embereket. Most készülnek visszatérni Galileába, szülőföldjükre. De mi vár rájuk ott? János 4:27–42.

◆ Miről tanúskodik a samáriai asszony, és mit eredményez a tanúskodása?

◆ Milyen kapcsolat van Jézus eledele és az aratás között?

◆ Hogyan állapíthatjuk meg, mennyi ideig tartott Jézus júdeai prédikáló-szolgálata i. sz. 30 pászkája után?

[Egész oldalas kép a 9. oldalon]