Jézus testvérei: A négy evangélium, az Apostolok cselekedetei és Pál levelei közül kettő beszél ’az Úr testvéreiről’, ’az Úr testvéréről’, ’a testvéreiről’ és ’a húgairól’, valamint a „testvérei” közül négyet név szerint is megemlít: Jakabot, Józsefet, Simont és Júdást (Mt 12:46; 13:55, 56; Mk 3:31; Lk 8:19; Jn 2:12; Cs 1:14; 1Ko 9:5; Ga 1:19). A bibliatudósok többsége elfogadja az arra vonatkozó bizonyítékoknak a halmazát, hogy Jézusnak legalább négy öccse és két húga volt, akik mind József és Mária édesgyermekeiként születtek Jézus csoda általi megszületése után.

Az olyan alaptalan elképzeléseket, hogy Jézusnak ezek a testvérei József korábbi házasságából vagy a sógornőjével kötött sógorházasságából származtak, kitalált történeteknek kell ítélnünk, mivel a Szentírásban nincsenek rájuk konkrét bizonyítékok, sőt utalások sem. Az az állítás, hogy a „testvér” (a·del·phoszʹ) itt „unokatestvért” (a·ne·pszi·oszʹ) jelent, csupán feltevés, melynek kigondolását Jeromosnak tulajdonítják, és amely legkorábban i. sz. 383-ban látott napvilágot. Jeromos nemcsak hogy nem támasztja alá semmivel új hipotézisét, de későbbi írásaiban bizonytalanul nyilvánít véleményt, sőt, kételyeinek ad hangot az „unokatestvér-elméletével” kapcsolatosan. J. B. Lightfoot kijelenti: „Szt. Jeromos nem hivatkozott semmilyen hagyományos szaktekintélyre az elmélete védelmében, így egyedül a Szentírásban keresendő arra bizonyíték. Megvizsgáltam a szentírási bizonyítékokat, és. . . a nehézségek sora. . . megdönti az elmélete mellett szóló közvetett bizonyítékokat, így azt igazából el kell vetnünk” (St. Paul’s Epistle to the Galatians. London, 1874, 258. o.).

A Görög Iratokban nem használják az a·del·phoszʹ szót az olyan történetekben, ahol unokaöccsről vagy unokatestvérről van szó. Ehelyett inkább így fejezik ki ezt a rokoni kapcsolatot: „Pál nővérének a fia” vagy ’Márk, Barnabás unokatestvére’ (a·ne·pszi·oszʹ) (Cs 23:16; Kol 4:10). A Lukács 21:26-ban mind a görög szün·ge·nónʹ (rokonok, például unokatestvérek), mind pedig az a·del·phónʹ (testvérek) szó előfordul, ami arra mutat, hogy a Görög Iratokban nem használják pontatlanul, válogatás nélkül ezeket a kifejezéseket.

Jézusban a szolgálata idején ’a testvérei nem gyakoroltak hitet’, és ez természetesen kizárja, hogy szellemi értelemben lettek volna a testvérei (Jn 7:3–5). Jézus szembeállította a vér szerinti testvéreit a tanítványaival, akik hittek benne, és a szellemi testvérei voltak (Mt 12:46–50; Mk 3:31–35; Lk 8:19–21). Mivel a vér szerinti testvérei nem hittek benne, biztos, hogy nem ők voltak a Jakab, Simon és Júdás nevű apostolok; Jézus testvéreit egyértelműen megkülönböztetik Jézus tanítványaitól (Jn 2:12).

Jézus vér szerinti testvérei a feltámadása után felhagytak a kételkedéssel, hiszen ők is ott voltak az anyjukkal és az apostolokkal, amikor azok Jézus égbe menetele után egybegyűltek imádkozni (Cs 1:14). Ez azt sejteti, hogy a szent szellem kitöltésekor is jelen voltak, pünkösd napján.