Olvasóink kérdezik
Elfogadják Jehova Tanúi az Ószövetséget?
Jehova Tanúi úgy tekintik a Bibliát, mint Isten Szavát, és mind az Ószövetséget, mind az Újszövetséget a Biblia szerves részének fogadják el. De szívesebben utalnak rájuk a pontosabb „Héber Iratok” és „Keresztény Görög Iratok” elnevezésekkel, hiszen eredetileg főleg héberül és görögül íródtak.
Másfelől a magukat kereszténynek vallók közül néhányan vonakodnak elfogadni az Ószövetséget. Azt állítják, hogy egy haragos Istent jelenít meg, aki szentesíti a háborúkat, gyilkosságokat, és más olyan tetteket, melyeket nehéz összeegyeztetni az Újszövetség szeretetteljes és erkölcsös Istenével. Vagy úgy érvelnek, hogy mivel az Ószövetség elsősorban a zsidó vallással foglalkozik, a keresztényekre nem vonatkozik. De ha szem előtt tartjuk Isten parancsát az 5Mózes 12:32-ben, hogy ne tegyünk hozzá és ne vegyünk el a szavából, akkor vajon a fenti érvek feljogosítanak arra, hogy a Biblia mintegy háromnegyed részét elvessük?
Valamikor i. sz. 50-ben a keresztény Pál apostol meglátogatta Görögországban a tesszalonikaiakat, és „érvelt nekik az Írásokból; megmagyarázta és hivatkozásokkal bizonyította, hogy a Krisztusnak szükséges volt szenvednie és feltámadnia a halottak közül” (Cselekedetek 17:1–3). Hallgatói közül néhányan keresztények lettek, és Pál később ezekkel a szavakkal dicsérte meg őket: „amikor az Isten szavát kaptátok, melyet tőlünk hallottatok, nem emberek szavaként fogadtátok el, hanem pontosan akként, ami igazából, Isten szavaként” (1Tesszalonika 2:13). Látogatásának idején a Keresztény Görög Iratok 27 könyvéből valószínűleg még csak a Máté evangéliuma volt megírva. Tehát az ’Írások’, melyeket Pál felhasznált, hogy „hivatkozásokkal” bizonyítsa érvelését, kétségtelenül a Héber Iratokból vett írásszövegek voltak.
Sőt, a Keresztény Görög Iratok írói mintegy 320-szor utaltak közvetlenül a Héber Iratok írásszövegeire, közvetve pedig több százszor. Miért? „Mert mindazt, amit régebben megírtak, a mi oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen” (Róma 15:4). Ez a vers egyértelműen azt mutatja, hogy aki napjainkban elfogadja a teljes Bibliát, az nagy hasznot merít belőle.
A Keresztény Görög Iratok – mely a Héber Iratok alapjára épül – Isten Szavának az ésszerű folytatása és az isteni szándék fokozatos feltárásának az eredménye. A Keresztény Görög Iratok egyáltalán nem csökkentik a Héber Iratok értékét. A Cambridge-i Egyetem teológiaprofesszora, Herbert H. Farmer úgy érvel, hogy az evangéliumokat „nem lehet megérteni az ószövetség népének történelme nélkül, mely az Ótestamentumban tárul elénk.”
Isten Szavának nincs szüksége átdolgozásra. „Az igazságosak ösvénye azonban olyan, mint a hajnal világossága, mely egyre világosabb lesz a teljes délig” (Példabeszédek 4:18). Azzal, hogy a Keresztény Görög Iratok a bibliai kánon része lett, Isten fokozott világosságot árasztott szándéka megvalósulására, ez pedig nem csökkentette a Héber Iratok értékét. A Héber Iratok éppúgy, mint a Keresztény Görög Iratok, részét képezik ’Jehova beszédének, mely megmarad örökre’ (1Péter 1:24, 25).