De a zsidók rendkívül ellenségesen reagáltak. Ekkor Pál megrázta a ruháit, amivel kifejezte, hogy nem terheli felelősség azért, hogy elutasítják a Krisztusról szóló életmentő üzenetet. Ezt mondta nekik: „Ti lesztek a felelősök a halálotokért. Én tiszta vagyok. Mostantól fogva a nemzetekből valókhoz fogok menni” (Csel 18:6; Ez 3:18, 19).

10. Mi bizonyítja, hogy Pál nem csak a nemzetekből valóknak akart prédikálni?

¹⁰ Mit értett Pál azon, hogy ezentúl a nemzetekből valókhoz fog menni? Vajon azt, hogy mostantól egyáltalán nem foglalkozik a zsidókkal és a prozelitákkal, még azokkal sem, akiket érdekel a jó hír? Természetesen nem. Ez abból is látszik, hogy „Kriszpusz, a zsinagóga egyik vezetője... hinni kezdett az Úrban, és ugyanígy az egész háznépe is”. Úgy tűnik, a zsinagóga több tagja is követte Kriszpusz példáját, mert a Biblia ezt írja: „sokan azok közül a korintusziak közül, akik hallották az üzenetet, hinni kezdtek, és megkeresztelkedtek” (Csel 18:8). Így Tíciusz Jusztusz háza az újonnan megalakult korintuszi gyülekezet összejöveteli helye lett. Ha a beszámoló időrendi sorrendben mondja el az eseményeket – ami jellemző Lukács írói stílusára –, akkor ezek a zsidók és prozeliták azután tértek meg, hogy Pál megrázta a ruháit. Ez pedig azt mutatja, hogy Pál rugalmas volt.