KIOSZ

Az Égei-tenger nagyobb szigeteinek egyike, amelyet Kis-Ázsia ny. partjától egy 8 km vagy annál szélesebb szoros választ el. A sziget mintegy 50 km hosszú (é–d. irányban), a szélessége (k–ny. irányban) pedig 13 és 29 km között váltakozik.

A Cselekedetek könyvének 20. fejezete megemlíti Kioszt, amikor arról számol be, hogy Pál visszatérőben van Jeruzsálembe a harmadik misszionáriusi útja végén, i. sz. 56 táján. A hajó, amelyen Pál utazott, a Kiosztól kb. 100 km-re ÉK-re fekvő Mitilénét (Cs 20:14) valószínűleg reggel hagyta maga mögött, és „Kiosz átellenébe” (Cs 20:15) feltehetően napnyugtára érkezett. Másnap az útjuk Számoszra vitt, amely hozzávetőlegesen 100 km-re DK-re fekszik a part mentén.

Pál utazása idején Kioszt a római tartomány, Ázsia szabad városállamának tekintették. Ezt a státusát Vespasianus császár uralkodásáig (i. sz. 69–79) megőrizte. Ma a szigetnek és legjelentősebb városának a neve görögül egyaránt Híosz, olaszul pedig Scio.