Méltányoljuk a szeretet két legnagyobb megnyilvánulását!
„Mi viszont szeretjük őt, mert először ő szeretett minket” (1JÁNOS 4:19).
1. Milyen példát hagyott nekünk Jézus?
HOGYAN mutathatjuk meg legjobban, hogy méltányoljuk a nagy szeretetet, amelyet Jehova Isten és Jézus Krisztus tanúsított irántunk? Elsősorban úgy, hogy Jézus példáját követjük, aki fáradhatatlanul tanúskodott Atyja neve és Királysága mellett. (1Péter 2:21.) Tanúskodott az emberek otthonaiban, zsinagógákban, a templomban, hegyoldalakon és a tengerparton. Vizsgáljunk meg most kilenc különböző tanúskodási módot, amely számunkra is lehetséges.
Házankénti tevékenység
2. Hogyan vagy képes kitartani a házankénti munkában?
2 Az első talán legsajátosabb módja annak, hogy kimutassuk szeretetünket és nagyraértékelésünket az, hogy házról házra járunk a Királyság jó hírével. Ez megköveteli, hogy nagy nyíltsággal beszéljünk, mivel szüntelenül szembekerülünk az emberekkel, akik közül sokan zaklatásnak tekintik a közeledésünket. Isten iránti és felebarátaink iránti szeretetre van szükség ahhoz, hogy ajtóról ajtóra menjünk noha közömbösséggel, bosszankodással, vitatkozással, vagy közvetlen szembenállással találkozunk. (Vö. Ezékiel 3:7–9.)
3. Milyen bibliai alapja van a házankénti munkának?
3 Az evangéliumi beszámoló, amely elbeszéli, hogyan oktatta ki Jézus 12 apostolát és később 70 igehirdetőjét, világosan megmutatja, hogy házról házra kellett menniük, prédikálva az Isten Királyságának jó hírét. (Máté 10:5–14; Lukács 10:1–7.) A Cselekedetek 20:20. versében Pál elmondja, hogy ő is házról házra járt. Szavai a pásztori látogatására is vonatkoztak, de a 21-es vers nem hagy kétséget tevékenysége céljáról, mert így folytatja: „Alaposan tanúskodtam mind a zsidóknak, mind a görögöknek” — tehát nem a keresztény testvéreknek és testvérnőknek — „az Isten iránti bűnbánatról és az Úr Jézusba vetett hitről.” Amikor pásztori látogatást tesz, a vén általában nem ’az Isten iránti bűnbánatra és a Jézusba vetett hitre’ buzdít. Inkább arra buzdítja keresztény társait, hogy még jobban méltányolják az összejöveteleket vagy a szolgálatot, vagy pedig személyes gondjaikban segíti őket.
4. Mi buzdít bennünket a házankénti munkára?
4 A házról házra végzett szolgálatunknak nemcsak komoly bibliai alapja van, de ennek a tevékenységnek a gyümölcsei is azt mutatják, hogy Jehova áldása van rajta. Igen, „a bölcsességet az ő tettei bizonyítják igazságosnak” (Máté 11:19). Gyakran előfordul, hogy akik házról házra járnak az angyali irányítás bizonyítékának lehettek a tanúi, amely irányítás nyomán eljutottak azokhoz, akik éheznek és szomjúhoznak az igazságra. A házigazda elmondta, hogy segítségért imádkozott és a tanú látogatása válasz volt az imájára.
5. Milyen nagyszerű segédeszközünk van a házankénti munkához, és milyen különböző módon segít az nekünk?
5 Mily nagyszerű segítséget jelent a szántóföldi szolgálatban az Érveljünk az Írásokból! című könyv! Számos vonzó hatású megszólítást és bevezetést tartalmaz a bibliai beszélgetéshez, ugyanakkor hasznos tájékoztatást is nyújt sok vallási vagy bibliai témával kapcsolatban. Ezért nem elég, ha magunkkal visszük ezt a könyvet, de mindenkor utaljunk is rá. Különösen az úttörők adtak hangot nagyraértékelésüknek ezzel az értékes szántóföldi segédeszközzel kapcsolatban. Nem fejezhetnéd-e ki te is a háládat Isten szeretetéért azáltal, hogy még többet és még eredményesebben használod ezt a könyvet?
6. Milyen személyes előnyünk származik abból, ha házról házra megyünk a Királyság-üzenettel?
6 Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy mi személy szerint is nagy hasznot meríthetünk a házankénti szolgálatból. Amikor mi, keresztények, a hitünk alapján cselekszünk, azzal megerősítjük a hitünket: amikor meggyőződéssel beszélünk, a hitünk attól csak szilárdabb lesz. Nem beszélhetünk másoknak a reménységünkről anélkül, hogy az még ragyogóbbá ne lenne! Semmi se mozdítja elő jobban a Galata 5:22, 23-ban említett szellem gyümölcseinek a megtermését, mint a házankénti szolgálatban való rendszeres részvétel. Ennek egész egyszerűen így is kell lennie, mert a Biblia arról biztosít: „Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül” (Példabeszédek 11:25, Ökumenikus fordítás).
Újralátogatások
7., 8. Milyen logikai és gyakorlati okok késztetnek arra, hogy újralátogatásokat tegyünk?
7 A második mód arra, hogy Isten és Krisztus szeretetét viszonozzuk, az újralátogatás azoknál a személyeknél, akik korábban érdeklődést mutattak a Királyság-üzenet iránt. Pál és Barnabás törődött azokkal, akiknek prédikált. (Cselekedetek 15:36.) Tulajdonképpen a következetesség is azt diktálja, hogy ilyen újralátogatásokat tegyünk. Amikor ajtóról ajtóra, amikor alkalmilag, vagy amikor az utcán tanúskodunk, olyan embereket keresünk, akik „tudatában vannak szellemi szükségleteiknek” (Máté 5:3). Nyilvánvaló, hogy ha — jelképes értelemben — egy pohár szellemi vizet vagy egy darab szellemi kenyeret adunk nekik, az semmiképpen sem elég. Ennél több segítségre van szükségük ahhoz, hogy az élet útján járhassanak.
8 Első erőfeszítéseinket az igazság magvának az elhintéséhez lehetne hasonlítani. De ennél többre van szükség, amint azt Pál apostol az 1Korinthus 3:6, 7-ben megmutatta. Az elvetett magnak vízre volt szüksége, amiről Apollós gondoskodott. Akkor számíthattak arra, hogy Isten megadja a növekedést. A munkának ezt a részét némelyek elhanyagolják, és sokan úgy gondolják, hogy valójában ez a keresztény szolgálat legkönnyebb része. S miből gondolják ezt? Abból, hogy a meglátogatott egyének már tanúsítottak valamennyi érdeklődést.
Házi biblatanulmányozások vezetése
9. Miért tűzzük ki célul a házi bibliatanulmányozást?
9 Amikor rendszeresen végzünk újralátogatást olyan személyeknél, akik érdeklődést mutattak a Királyság-üzenet iránt, az eredmény gyakran házi bibliatanulmányozás lesz — ami az értékelésünk kifejezésének harmadik módja. Ez valóban a szolgálatunk legélvezetesebb és legkielégítőbb részévé lehet. Vajon miért? Nos, milyen nagy öröm, amikor azt látjuk, hogy az emberek növekednek a bibliai igazságok ismeretében és értékelésében, megváltoztatják az életüket, mi pedig segíthetünk nekik abban, hogy eljuthassanak az önátadásig, amelyben Isten akaratának a cselekvésére szánhatják az életüket és alámerítkezhetnek! Az ilyen egyéneket valóban a saját szellemi gyermekeinknek, magunkat pedig a szellemi szüleiknek tekinthetjük. (Vö. 1Korinthus 4:14, 15; 1Péter 5:13.)
10. Milyen jellemző példa mutatja meg a házi bibliatanulmányozás értékét?
10 Vegyünk szemügyre egy jellemző példát. Egy misszionárius házról házra munkálkodik a Karib-tenger valamelyik szigetén és egy hippi párra akad, akiknek az otthona minden, csak éppen nem tiszta és nem rendes. Ők azonban érdekleődést mutatnak. Bibliatanulmányozási segédeszközt hagy hátra náluk és bibliatanulmányozás kezdődik ezzel az emberpárral, akinek több gyermeke van, bár a szülők nem kötöttek házasságot. Ahogy a tanulmányozás előrehaladt, az otthonuk egyre elfogadhatóbb külsőt öltött, ugyanúgy az élettársak és a gyermekek is. Az együtt élő pár nemsokára arra kérte a misszionáriust, hogy adja össze őket, ami által megnyílt az út az alámerítkezés előtt. Aztán egy szép napon az új testvér boldogan mutatta be a gépjárművezetői jogosítványát, az első hivatalos okiratot, amit életében szerzett. Mielőtt Jehova Tanúja lett, addig nem tartotta szükségesnek sem a házasságlevelet, sem a vezetői jogosítványt, most azonban engedelmeskedni kívánt mind Isten törvényének, mind a császárénak.
Utcai tanúskodás
11., 12. a) Milyen bibliai buzdítást kapunk arra, hogy utcai tanúskodást is végezzünk? b) Milyen okunk van rá, hogy azt végezzük?
11 A negyedik módja annak, hogy megmutassuk értékelésünket az iránt, amit Isten és Krisztus tett értünk: az utcai tanúskodás. Amikor ezt a szolgálatot végezzük, szinte betű szerint teszünk eleget a Példabeszédek 1:20, 21-ben leírt szavaknak: „Az igazi bölcsesség az utcákon is hangosan kiált. A köztereken is hallatja szavát. Lármás utcafőkön kiált fel.”
12 Számos okot lehetne felsorolni, amiért jó, ha rendszeresen részt veszünk a Királyság-prédikálásnak ebben az ágában. Sok helyen egyre nehezebb otthon találni az embereket. Vagy szórakoznak, kikapcsolódnak valahol, vagy bevásárolnak, vagy dolgoznak. Elég sokan laknak előkelő bérpalotákban vagy társasházakban, nem is beszélve azokról, akik szállodában laknak. Az utcán azonban általában meg lehet találni az embereket.
13. Milyen eredménye lehet az utcai tanúskodásnak? Szemléltesd ezt.
13 Az Egyesült Államokban egyik vén testvérünk jelenleg négy házi bibliatanulmányozást folytat olyan egyénekkel, akiket először az utcán szólított meg tanúskodás közben. Természetesen nem állt ott némán (bár egyes országokban a törvény csak ezt engedi meg). Barátságos mosollyal és kedves hangnemben szólított meg embereket, akik álldogáltak, autóbuszra vártak, vagy pihenésképpen sétáltak. ’Beszéde kellemes volt, sóval fűszerezett’ és jó ítélőképességgel válogatta meg, hogy kinek mit mondjon. (Kolossé 4:5, 6; 1Péter 3:15.) Az ilyen utcai tanúskodás során nemcsak házi bibliatanulmányozásokat szerzett, de sok embernél tudott elhelyezni irodalmat is. Igen, ha tisztán és rendesen öltözködünk, és barátságos mosollyal és nyíltan beszélünk, igen eredményesek lehetünk az utcai tanúskodásban. Öt tanú nemrég több mint 30 példányt terjesztett el az Élet — Hogyan jött létre? Evolúció vagy teremtés útján? című könyvből egy bevásárlóközpont környékén. A legtöbb könyvet olyanok vásárolták meg, akik az autójukban ültek.
Alkalmi tanúskodás
14. Miből lesz nyilvánvaló, hogy az alkalmi tanúskodás is igen értékes?
14 Az alkalmi tanúskodás az ötödik módja annak, hogy kinyilvánítsuk értékelésünket a nagy szeretettel kapcsolatban, amelyet Isten és Krisztus kifejezett irántunk. Milyen eredményes sok esetben ez a fajta tanúskodás az olyan személyek felkutatásában, akik éheznek és szomjúhoznak az igazságosságra, valamint az irodalom terjesztés terén is! Ezzel a tanúskodási móddal követhetjük az Efézus 5:15, 16-ban levő tanácsot: ’megvásárolhatjuk magunknak az alkalmas időt’ . Egy misszionárius beszélgetésbe kezdett egy utastársával egy bérautóban. A férfi érdeklődést mutatott. A testvér újralátogatást tett az illetőnél és bibliatanulmányozást kezdett vele. Az a férfi ma keresztény vén. Másutt egy vén kezdett el beszélgetni olyan hölggyel, aki — mint kiderült — vallást változtatott, hogy feleségül mehessen egy zsidó férfihoz. A hölgy szerette volna tudni, hogy melyik volt előbb: Mózes, Noé, Dávid, stb. A testvér közölte vele, hogy a hölgynek éppen a Bibliai történetek könyvre volna szüksége, amely az eseményeket időrendi sorrendben mutatja be. Bár a testvér teljesen idegen volt számára, a hölgy mégis készségesen megadta a nevét és a címét, valamint a szükséges hozzájárulási összeget, hogy a testvér elküldhesse neki a könyvet.
15. Mi segíthet abban, hogy figyeljünk az alkalmi tanúskodás lehetőségeire?
15 Néha attól való félelmünkben, hogy gorombán elutasítanak, vonakodunk beszélgetést kezdeményezni valakivel, akivel együtt utazunk. Milyen gyakran fordul elő azonban, hogy bő jutalomban részesülünk, ha vesszük magunknak a bátorságot, és beszédbe elegyedünk! Ha Isten jóságára gondolunk és arra, hogy az emberek milyen nagy szükségben vannak, biztosan megjön a bátorságunk. Igen, jusson eszünkbe, hogy „Isten nem a gyávaság szellemét adta nekünk, hanem hatalomnak, szeretetnek és józanságnak szellemét” (2Timótheus 1:7, Csia fordítás).
Idegenek üdvözlése
16. Miért kell ébereknek lennünk és felfigyelni a Királyság-teremben megjelenő idegenekre?
16 A hatodik mód, ahogyan kifejezhetjük az Isten és Krisztus iránti hálánkat az, hogy kedvesen üdvözöljük és fogadjuk azokat az idegen személyeket, akik feltűnnek a Királyság-termünkben. A felebaráti szeretet éberekké tesz minket, hogy észrevegyük az idegent, aki ellátogat az istentiszteleti helyünkre. Azon legyünk, hogy jól érezze magát, azt érezze, hogy barátok közt van, akik őszintén törődnek a szellemi jólétével. Nagyon valószínű, hogy nem a puszta kiváncsiság hozta ide. Lehet, hogy az illető valóban éhezik és szomjúhozik az igazságosságra. Az iránta tanúsított őszinte érdeklődésünk azt eredményezheti, hogy házi bibliatanulmányozást kezdhetünk vele, és az élet útjára segíthetjük. (Máté 5:3, 6; 7:13, 14.) Tulajdonképpen elég gyakran történik ilyen eset. Az Őrtorony Gileád Bibliaiskola első tanfolyamának egyik misszionárius-hallgatója megjegyezte, hogy az első két legkiválóbb tanúlója az a két személy volt, akivel először a Királyság-teremben találkozott.
Tanúskodás levélírással
17. Milyen eredménnyel járhat a levél útján történő tanúskodás?
17 Számunkra a tanúskodás hetedik módja, amivel viszonozni tudjuk Isten és Krisztus irántunk tanúsított szeretetét: a levélírás. Sokan azok közül, akik a tanúskodásnak ezt a formáját használják, igen nagyra értékelő leveleket kapnak válaszul. A tanúskodásnak ezt a módját alkalmazzák néha a teljes idejű szolgák is, akik egy ideig képtelenek házról házra járni valamilyen testi betegség miatt. Például: Volt egy 12 gyermekes család. Egy napon az apa arra érkezett haza, hogy ötöt közülük hidegvérrel megölt a lányának egyik udvarlója. Azután levelet kapott egy idegentől, egy tanútól, aki a sajtóban olvasott a tragédiáról, és aki vigasztalni akarta őt. Az illető elküldte neki az Igazság könyvet is. Éppen erre volt szüksége. Ma ő is buzgó tanú.a
Telefonbeszélgetések
18., 19. A jó hír prédikálásának melyik módját találták még hasznosnak némelyek és miért?
18 A tanúskodás nyolcadik módjaként megemlíthetjük azt a lehetőséget, amikor a telefont használjuk fel a Királyság jó hírének a prédikálására. Ez egyre inkább a tanúskodás kellemes és eredményes formájának bizonyul. Egyre több tanú kezd gyakorlottá válni a szolgálatnak ebben az ágában, akik melegen ajánlják ezt a prédikálási formát. Ezzel a módszerrel olyan személyeket is elérhetünk, akikkel képtelenek vagyunk találkozni a házankénti munkában. Amikor a közvetlen telefon-tanúskodást kedvesen, tapintattal és ügyesen végezzük, néhányan már jobb eredményt értek el vele, mintha az otthonukban személyesen keresték volna fel az illetőket.
19 Egy angol nyelvű ország japán gyülekezete a telefonkönyvet használja kiutalt területként. A hírnökök kikeresik a japán neveket és megbeszélik a személyes találkozást ott, ahol érdeklődés mutatkozik. Betű szerint a házi bibliatanulmányozások tucatjait sikerült ily módon bevezetni.
Tanúskodás jó magaviselet által
20., 21. Milyen jó hatással lehet másokra a magaviseletünk? Szemléltesd!
20 A kilencedik mód arra, hogy dicséretet szerezzünk Istennek, a jó magaviseletünk. Egy orosz újságíró egyszer kijelentette, hogy a jó magaviseletünk a legjobb prédikációnk. A sajtó valóban nem egyszer nyilatkozott Jehova Tanúi magasfokú erkölcsösségéről. Egy tudósításban ez állt: „Jehova Tanúi elismerten a legbecsületesebb emberek a Német Szövetségi Köztársaságban.” A tanév kezdetén egy iskoláskorú tanú-kislány átadott egy Iskola füzetet a tanítójának. Az kereken elutasította a füzetet azzal, hogy semmi dolga Jehova Tanúival. Idővel azonban a kislány jó magaviselete a legnagyobb dicséretet váltotta ki, és teljesen megváltoztatta a tanító magatartását a Tanúk tekintetében. Hasonló értelemben nyilatkozott az a levél, amelyet Tanú szülők kaptak gyermekeik tanítóitól: „Hitnézeteik tagadhatatlan sikerének mértékét éppen az önök gyermekei jelentik.”
21 A világi emberek nem mondhatnak jót Jehova Tanúiról anélkül, hogy az ne jelentene tiszteletet Istennek és Krisztusnak. Ennek egyszerűen így is kell lennie. Nem azt mondta-e Jézus, hogy a mi világosságunknak úgy kell ragyognia az emberek előtt, hogy látva a jó cseleketeinket, az emberek dicsőítsék mennyei Atyánkat? (Máté 5:16). Valóban, a jó magaviseletünkkel az igazságnak díszére válhatunk. (Titus 2:10.) Igen; az a tény, hogy a helyes viselkedésünkkel dicsőítjük Istent és Krisztust és másokat is az élet útjára segítünk, nyomós ok arra, hogy nagyon is ügyeljünk a viselkedésünkre, hogy az minden időben feddhetetlen legyen.
22. Az értékelés kinyilvánításának melyik módjára törekszel, és miért?
22 Láthatjuk, hogy sokféle módon mutathatjuk meg az értékelésünket mindazzal kapcsolatban, amit Jehova és Jézus Krisztus tett értünk, különösen az irántunk tanúsított szeretetében. Ebben a folyamatban bizonyítékát adhatjuk felebaráti szeretetünknek. (Márk 12:30, 31.)
23. Végül milyen módon mutathatod ki Isten és Jézus iránti értékelésedet?
23 Végezetül jegyezzük meg, hogy az Úr Vacsorájának megünneplése által megmutathatjuk mekkora hálát érzünk a szeretet két legnagyobb megnyilvánulásáért. Jézus mint ember, a földön eltöltött utolsó éjszakáján egy évenként megtartandó emlékünnepi vacsorát léptetett életbe, amely kenyér és bor elfogyasztásából áll. Ezek az ő hústestét és vérét jelképezik. Jézus megparancsolta, hogy ezt az ő emlékezetére ünnepeljék meg. (1Korinthus 11:23–26.) Az idén április 1-jén, pénteken, naplemente után tartjuk meg az Úr Vacsoráját. Jehova Tanúi az egész földön összejövetelt tartanak, hogy engedelmeskedjenek Jézus parancsának. Te se hiányozzál erről az összejövetelről!
[Lábjegyzet]
a Részletesebb adatok végett lásd az Ébredjetek! 1986. október 22-i számát [angolban].
Ismétlési kérdések
◻ Hogyan és hol tanúskodott Jézus?
◻ Milyen módon követhetnénk Jézus példáját az Isten nagy szeretetének értékelésében?