A teremtés azt mondja: „ők menthetetlenek”
„A mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek” (RÓMA 1:20).
1, 2. a) Mit panaszolt keserűen Jób Jehovának? b) Ezt követően hogyan vont vissza mindent Jób?
JÓBOT, a régi idők férfiát, aki töretlen feddhetetlenségben szolgálta Jehovát, szörnyű próbának vetette alá Sátán. Az Ördög előidézte, hogy Jób elveszítse minden anyagi vagyonát, halált hozott fiaira és leányaira, s egy undorító betegséggel kínozta meg. Jób azt gondolta, hogy Isten mérte rá e csapásokat és keserűen panaszolta Jehovának: „Jó-é az néked, hogy nyomorgatsz . . ., hogy az én álnokságomról tudakozol, és az én vétkem után kutatsz. Jól tudod te azt, hogy én nem vagyok gonosz” (Jób 1:12–19; 2:5–8; 10:3, 6, 7).
2 Nem sokkal ezután Jóbnak Istenhez intézett szavai gyökeres változást tükröztek: „Azért mondottam, hogy nem értem. Csodálatosabbak ezek, semhogy felfoghatnám. Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak. Ezért visszavonok mindent, bűnbánatot tartok porban és hamuban” (Jób 42:3, 5, 6, Ökumenikus fordítás). Mi történt, hogy megváltozott Jób állásfoglalása?
3. Milyen új nézőpontot tett magáévá Jób a teremtést illetően?
3 Időközben Jehova szembeszállt Jóbbal a forgószélből (Jób 38:1). Kérdésekkel ostromolta Jóbot. ’Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Kicsoda zárta el ajtókkal a tengert és szabott határt hullámainak? Elő tudod-e idézni, hogy a felhők megöntözzék esőjükkel a földet? Tudsz-e pázsitot sarjasztani? Összekötheted-e a csillagképeket és irányíthatod-e azokat pályájukon?’ Jób könyvében a 38-tól egészen a 41. fejezetig Jehova ezen kérdések és még sok más, a teremtésével kapcsolatos kérdés özönét zúdította Jóbra. Segített belátni Jóbnak, milyen óriási a szakadék Isten és ember között, nyomatékosan emlékeztetve Jóbot az Isten teremtésében tükröződő bölcsességre és erőre, mely dolgoknak nem hogy véghezvitele, de puszta megértése is messze túlhaladta Jób erejét. Lenyűgözve a mindenható Isten félelmetes erejétől és hihetetlen bölcsességétől, amely teremtésén keresztül tárul fel, Jób elborzadt, ha arra gondolt, hogy volt mersze vitázni Jehovával. Így hát ezt mondta: „Csak hírből hallottam rólad, de most saját szememmel láttalak” (Jób 42:5, Ö. f.).
4. Mit kellene meglátnunk Jehova alkotásaiból, és mi a helyzet azokkal, akik nem látják azt?
4 Sok évszázaddal később egy ihletett bibliaíró megerősítette, hogy Jehova tulajdonságai az alkotásaiból láthatók. Pál apostol ezt írta a Róma 1:19, 20-ben: „A mi az Isten felől tudható nyilván van ő bennök; mert az Isten megjelentette nékik: Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökké való hatalma és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból megértetvén megláttatik; úgy, hogy ők menthetetlenek.”
5. a) Milyen veleszületett szükségletük van az embereknek, és milyen helytelen módon elégítik ki azt némelyek? b) Mit javasolt Pál a görögöknek Athénban?
5 Az ember azzal a veleszületett szükséglettel lett megteremtve, hogy egy magasabb erőt imádjon. Dr. C. G. Jung, a The Undiscovered Self című könyvében így utal erre a szükségletre: „az ember jellegzetes, ösztönös beállítottsága és ennek megnyilvánulása végig nyomon követhető az emberi történelem során.” Pál apostol beszélt az ember azon veleszületett vágyáról, hogy imádjon valakit, ami megmagyarázta, miért készítettek a görögök Athénban szobrokat és oltárokat az ismert és ismeretlen istenek sokaságának. Pál ezenfelül azonosította előttük az igaz Istent és rámutatott, hogy e természetes vágyat helyes módon kellene kielégíteniük, keresve Jehovát, az igaz Istent, „ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messze egyikőnktől sem” (Cselekedetek 17:22–30). Ahogy közel vagyunk alkotásaihoz, éppúgy közel vagyunk ahhoz is, hogy felismerjük tulajdonságait, jellemvonásait.
A bámulatos vízkörforgás
6. Jehova milyen tulajdonságait látjuk a vízkörforgásból?
6 Jehova milyen tulajdonságait ismerjük fel például abból, hogy a pehelyfelhők töméntelen sok vizet képesek magukban tartani? Látjuk az ő szeretetét és bölcsességét, mivel így gondoskodik záporesőkről a föld áldására. Ezt azon csodálatos tervezés révén teszi meg, melyet a Prédikátor 1:7-ben megemlített vízkörforgás foglal magában: „Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindazáltal a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.” A Bibliában Jób könyve részletezi, hogyan történik ez.
7. Hogyan jut a víz az óceánból a felhőkbe és hogyan tudnak a pehelyfelhők töméntelen sok vizet magukban tartani?
7 Mikor a folyóvizek a tengerbe folynak, nem maradnak ott. Jehova „magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá”. Mivel vízpára formájában van a víz és végtére is egy finom köddé alakult, ’a lebegő felhők a tökéletes tudásnak csudái’ (Jób 36:27; 37:15). A felhők addig vonulnak az égen, ameddig köd formájában vannak: „Ő köti össze a vizeket felhőibe — a ködök nem hasadnak szét súlyuk alatt.” Vagy ahogy egy másik fordítás mondja: „Fellegekbe zárta a vizeket, nem hasad meg a felhő alattuk” (Jób 26:8, The Jerusalem Bible; Ö. f.).
8. Mely különböző lépések vezetnek el ahhoz, hogy ’kiürüljenek az égnek tömlői’ és teljessé váljon a vízkörforgás?
8 ’Ki üríti ki az égnek ezen tömlőit’, hogy eső essen a földre? (Jób 38:37). Az, akinek ’tökéletes tudása’ odahelyezte azokat először, aki előidézi, hogy ’ködéből mint eső cseperegjenek alá a vízcseppek’. És mi kell ahhoz, hogy eső cseperegjen alá a ködökből? Mikroszkópikus nagyságú szilárd anyagra van szükség, mint amilyenek a por- vagy sószemcsék, melyek száma több ezertől több százezerig kell, hogy terjedjen minden köbcentiméternyi levegőben, hogy a mag szerepét töltsék be, mikoris kicsapódnak köréjük a vízcseppek. Becslések szerint a felhő parányi vízcseppjeiből millió kell ahhoz, hogy összeálljon egy átlagos esőcsepp. Csak, ha mindez kialakult, azután tudják megöntözni a felhők bőséges esőikkel a földet, hogy azok folyamokká duzzadjanak, melyek aztán a tengerbe juttatják vissza a vizet. Ily módon a vízkörforgás teljessé válik. És mindez a vak véletlen eredménye? Aki így gondolkodik, valóban menthetetlen!
Salamon bölcsességének egyik forrása
9. Mit talált figyelemre méltónak Salamon az egyik hangyafaj tekintetében?
9 A régi világban Salamon bölcsessége páratlan volt. Abból a bölcsességből sok vonatkozott Jehova teremtésére: „[Salamon] szólott a fákról is, a Libánon czédrusfájától az izsópig, a mely a falból nevekedik ki; és szólott a barmokról, a madarakról, a csúszó-mászó állatokról és a halakról is” (1Királyok 4:33). Ugyanez a Salamon király volt az, aki így írt: „Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az ő útait, és légy bölcs! A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, nyárban szerzi meg az ő kenyerét, aratáskor gyűjti eledelét” (Példabeszédek 6:6–8).
10. Hogyan igazolódott be Salamon szemléltetése az aratóhangyákkal kapcsolatban?
10 Ki tanította meg e hangyákat az élelem nyári elraktározására, hogy átvészeljék a tél hidegét? Évszázadokon át kétségbe vonták Salamon leírásának pontosságát e hangyákra vonatkozóan, melyek magvakat gyűjtenek be és raktároznak el télire. Senki sem talált bizonyítékot létezésükre. 1871-ben azonban egy brit természetkutató felfedezte föld alatti magtáraikat, és a róluk szóló bibliai beszámoló pontossága beigazolódott. De hogyan tettek szert e hangyák olyan előrelátásra, hogy tisztában vannak nyáron a téli hideg közeledtével, és olyan bölcsességre, hogy tisztában vannak azzal, mi a teendőjük ilyenkor? A Biblia maga magyarázza meg, hogy Jehova sok teremtménye rendelkezik a fennmaradása érdekében beprogramozott bölcsességgel. Az aratóhangyák ilyen áldásban részesültek Teremtőjüktől. A Példabeszédek 30:24 beszél erről: „Ösztönösen bölcsek” (New World Translation). Azt állítani, hogy az ilyen bölcsesség a véletlen műve lehetett, esztelenség; aki nem ismer fel emögött egy bölcs Teremtőt, menthetetlen.
11. a) Miért oly félelmetes az óriási mammutfenyő? b) Mi olyan bámulatos a fotoszintézis során lejátszódó első reakcióban?
11 Egy óriási mammutfenyő tövében az ember, akit bámulatba ejt masszivitásának fensége, érthető módon kicsiny hangyának érzi magát. A fa méretei félelmetesek: 90 méter magas, 11 méter az átmérője, 0,6 méter a kéregvastagsága, gyökerei több mint 1,2—1,6 hektárnyi területre terjednek ki. De ennél is félelmetesebbek a növekedésével járó kémiai és fizikai folyamatok. Levelei a gyökerektől vizet, a levegőből szén-dioxidot, a naptól energiát vesznek fel, hogy cukrokat állítsanak elő és oxigént adjanak le; ezt a folyamatot hívjuk fotoszintézisnek, amely mintegy 70 kémiai reakciót foglal magában, melyeknek nem mindegyikét értjük. Bámulatos módon az első reakció lejátszódása attól függ, hogy a naptól jövő fény színben és hullámhosszúságban éppen a megfelelő-e; ellenkező esetben nem nyelik el a fényt a klorofill molekulák, hogy elindítsák a fotoszintézis folyamatát.
12. a) Mi a figyelemre méltó a mammutfenyő vízfelhasználásában? b) Miért van szükség nitrogénre a növények növekedéséhez, és hogyan válik teljessé a nitrogén körforgása?
12 Az a tény is bámulatos, hogy e fakolosszus vízoszlopokat tud felhúzni a gyökerektől 90 méter magasságban levő csúcsáig. Sokkal több vizet húz fel, mint amennyi a fotoszintézishez kell. A többletet a leveleken keresztül párologtatja el a levegőbe. Ez vízhűtést biztosít a fa számára, amely ahhoz hasonlít egy kissé, mint mikor verejtékezés következtében hűl le testhőmérsékletünk. Hogy fehérje jöjjön létre a növekedés érdekében, nitrogént kell adni a cukrokhoz vagy szénhidrátokhoz. A levél nem tudja felhasználni a levegőből nyerhető gáznemű nitrogént, de a talaj organizmusai képesek vízben oldódó nitráttá és nitritté alakítani a földben levő gáznemű nitrogént, melyek aztán a gyökerektől feljutnak a levelekig. Amikor a növények és állatok, melyek felhasználták fehérjéikben e nitrogént, elpusztulnak és felbomlanak, a nitrogén felszabadul, s ezzel teljessé válik a nitrogénkörforgás. A mindebben megjelenő összetettség elképesztő, a véletlen aligha tud ilyet produkálni.
Beszéd, szó és hang nélkül bár, de beszélnek!
13. Miről beszéltek Dávidnak a csillagokkal telehintett egek és mit mondanak továbbra is nekünk?
13 Milyen áhítatot keltő módon tükrözi vissza a Teremtőt a csillagokkal telehintett éjszakai égbolt, mely tisztelettel tölti el a szemlélőket! A Zsoltárok 8:4, 5-ben Dávid kifejezte áhítattal teli érzéseit: „Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember — mondom — hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?” Akiknek van szemük a látásra, fülük a hallásra és szívük az érzésre, azokhoz e csillagokkal telehintett egek beszélnek, mint ahogy Dávid esetében is ezt tették: „Az egek beszélik Isten dicsőségét” (Zsoltárok 19:2–5).
14. Miért oly létfontosságú számunkra a csillagok egyikének dinamikus energiája?
14 Minél többet tudunk a csillagokról, annál hangosabban beszélnek hozzánk. Az Ésaiás 40:26 (NW) arra buzdít, hogy figyeljünk fel mérhetetlen energiájukra: „Emeljétek fel a magasba tekinteteteket és lássátok! Ki teremtette ezeket a dolgokat? Ő, aki előhozza seregüket szám szerint, sőt néven szólítja valamennyit. A dinamikus energia bőségének és tetterős hatalmának következtében egyetlen egy sem hiányzik közülük.” Ezek egyikének, a Napunknak gravitációs ereje és dinamikus energiája megfelelő helyen tartja a pályáján keringő Földet, elősegíti a növények növekedését, meleget biztosít számunkra és lehetővé tesz minden életet itt a Földön. Pál apostol ihletés alatt mondta: „Csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve” (1Korinthus 15:41). A tudomány tud a Napunkhoz hasonló sárgacsillagokról, úgyszintén a kékcsillagokról, a vörös óriásokról, a fehér törpékről, a neutroncsillagokról s a robbanó szupernóvákról is, melyek felfoghatatlanul nagy erőt szabadítanak fel.
15. Mit tanult sok feltaláló a teremtéstől és mit próbált meg utánozni?
15 Számos feltaláló tanult a teremtéstől és megkísérelte lemásolni az élő teremtmények képességét (Jób 12:7–10). Figyelj meg csak néhányat a teremtés kiemelkedő megjelenési formái közül. Tengeri madarak olyan mirigyekkel, melyek sótalanítják a tengervizet; halak és angolnák, melyek áramot termelnek; halak, férgek, rovarok, melyek hideg fényt állítanak elő; denevérek, delfinek, melyek hangradart használnak; darazsak, melyek papírt gyártanak; hangyák, melyek hidat építenek; hódok, melyek gátat építenek; kígyók, melyek beépített hőmérővel rendelkeznek; vizirovarok, melyek légzőcsövet és búvárharangot használnak; polipok, melyek sugárhajtással közlekednek; pókok, melyek hétféle hálót szőnek, csapóajtókat, rovarfogó hálókat, valamint hurkokat készítenek és kicsinyeik vannak, melyek léghajósókként több ezer kilométert utaznak nagy magasságokban; halak és rákfélék, melyek a tengeralattjárókhoz hasonlóan merülési tartályokat használnak; valamint madarak, rovarok, tengeri teknősök, halak s emlősök, melyek a vándorlás tekintetében bámulatos hőstetteket hajtanak végre — olyan képességek ezek, melyekre túl nehéz a tudománynak magyarázatot adni.
16. Milyen tudományos igazságokat jegyzett fel a Biblia több ezer évvel azelőtt, hogy a tudomány felfedezte volna azokat?
16 A Biblia tudományos igazságokat jegyzett fel több ezer évvel azelőtt, hogy a tudomány ismerte volna azokat. A Mózesi Törvényből (i. e. 16. század) tükröződik, hogy már több ezer évvel Pasteur előtt tudtak a kórokozó baktériumok létezéséről (3Mózes 13, 14. fejezet). Az i. e. 17. században Jób megállapította: „Ő . . . függeszti föl a földet a semmiség fölé” (Jób 26:7). Ezer évvel Krisztus előtt Salamon írt a vérkeringésről; az orvostudománynak az i. sz. 17. századig kellett várni, hogy tudomást szerezzen erről (Prédikátor 12:8). Már jóval ezelőtt a Zsoltárok 139:16 a genetikai kódok ismeretét tükrözte: „Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.” Az i. e. 7. században, még mielőtt a természetkutatók ismeretekre tettek volna szert a madarak költözésével kapcsolatban, Jeremiás ezt írta a Jeremiás 8:7 feljegyzése szerint: „Még a gólya is, az égen, tudja költözése idejét, a gerlice, a fecske és a daru is vigyáz, mikor kell megjönnie” (Ö. f.).
A „Teremtő”, akit az evolucionisták választanak
17. a) Mit mond a Róma 1:21–23 bizonyos személyeket illetően, akik nem akarnak meglátni egy értelmes Teremtőt a teremtett csodák mögött? b) Bizonyos értelemben kit választanak „teremtőjüknek” az evolucionisták?
17 Egy írásszöveg ezt mondja bizonyos személyeket illetően, akik nem akarnak felismerni egy értelmes Teremtőt a teremtett csodák mögött: „Az ő okoskodásaikban hiábavalókká lettek, és az ő balgatag szívök megsötétedett. Magokat bölcseknek vallván, balgatagokká lettek; és az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával.” Ők „az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték és szolgálták a Teremtő helyett” (Róma 1:21–23, 25). Hasonló a helyzet az evolucionista tudósokkal, akik tulajdonképpen a képzeletbeli egysejtűek-, férgek-, halak-, kétéltűek-, hüllők-, emlősök-, „majomemberek” fejlődési láncolatot dicsőítik „teremtőjükként”. Mindamellett tudják, hogy nem létezik igazán egyszerű egysejtű organizmus, amely elindíthatta volna a láncfolyamatot. A legegyszerűbb ismert organizmus száz milliárd atomot foglal magában és több ezer kémiai rakció játszódik le benne egyidejűleg.
18, 19. a) Kinek tulajdoníthatjuk jogosan, hogy létrehozta az életet? b) Mennyit láthatunk Jehova teremtéséből?
18 Jehova Isten a Teremtő, aki az életet létrehozta (Zsoltárok 36:10). Ő a nagy Ősok. Jehova neve azt jelenti: „Előidézi, hogy legyen”. Művei megszámlálhatatlanok számunkra. Bizonyosan sok millióval több van belőlük, mint amennyiről tudomása van az embernek. Erre céloz a Zsoltárok 104:24, 25. verse: „Mily számtalanok a te műveid, Uram [ó Jehova, NW]! Mindazokat bölcsen alkottad meg.” A Jób 26:14 (NW) nyíltan megmondja ezzel kapcsolatban: „Íme, ezek az ő útjainak szegélyei, s mily suttogó hangot hallottunk felőle. De ki érthetné meg hatalmának mennydörgését?”. Látunk néhány szegélyt, hallunk néhány suttogó hangot, de hatalma mennydörgésének teljes értelmét nem foghatjuk fel, mert az erőnkön felül van.
19 Mindamellett fizikai alkotásain kívül rendelkezünk egy jobb forrással is, mely által láthatjuk őt. Ez a jobb forrás a Szava, a Biblia. Ehhez a forráshoz fordulunk most a következő cikkben.
Emlékszel?
◻ Mit tanult meg Jób, mikor a forgószélből beszélt hozzá Jehova?
◻ Miért mondta Pál, hogy némelyek menthetetlenek voltak?
◻ Hogyan működik a vízkörforgás?
◻ Milyen fontos dolgokat biztosít számunkra a napfény?
◻ Milyen tudományos igazságokat tárt fel a Biblia még mielőtt a tudomány felfedezte volna azokat?