13–14. a) Miért nem lep meg minket, ha ellenségeskedést tapasztalunk? b) Hogyan áldhatjuk azokat, akik üldöznek minket?

¹³ (Olvassátok fel: Róma 12:14,

¹⁴ Nem gyűlöljük az üldözőinket, hanem inkább megpróbáljuk információval ellátni őket, mivel tudjuk, hogy némelyikük talán azért teszi azt, amit tesz, mert nincs tisztában a tényekkel (2Kor 4:4). Igyekszünk megfogadni Pál tanácsát: „Továbbra is áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldást mondjatok, és ne átkot” (Róma 12:14). Többek között úgy tudjuk áldani az ellenünk szegülőket, ha imádkozunk értük. Jézus a hegyi beszédében ezt mondta: „szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket, áldjátok azokat, akik átkoznak benneteket, imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket” (Luk 6:27, 28). Pál apostol tapasztalatból tudta, hogy egy üldöző Krisztus hűséges tanítványává és Jehova buzgó szolgájává válhat (Gal 1:13–16, 23). Egy másik levelében Pál a következőt jelentette ki: „Amikor szidalmaznak bennünket, áldást mondunk, amikor üldöznek, helytállunk, amikor rossz hírbe kevernek, kérlelőn kérünk” (1Kor 4:12, 13).