A Gileád-végzősök szívhez szóló útravalót kapnak
A PATTERSONI Őrtorony Oktatási Központban 2006. szeptember 9-én tartották az Őrtorony Gileád Bibliaiskola 121. osztályának szívhez szóló diplomaosztási programját.
Geoffrey Jackson, Jehova Tanúi Vezető Testületének tagja nyitó szavaiban üdvözölte az 56 végzőst és a 6366 jelenlévőt, akik több országot képviseltek. Idézte a Zsoltárok 86:11 szavait: „Oktass engem, ó, Jehova, utadra. Igazságodban fogok járni. Tedd egységessé szívemet, hogy féljem a te nevedet.” Jackson testvér három gondolatot emelt ki a versből: „Az első mondat az oktatást, a második az alkalmazást, a harmadik pedig az indítékot hangsúlyozza. Ez a három dolog különösen nektek, misszionáriusoknak fontos, hiszen most indultok a megbízatási területetekre.” Majd egy előadásokból és interjúkból álló sorozatot jelentett be, melyek szintén ezt a három gondolatot taglalták.
Szívhez szóló útravaló
William Malenfant, a brooklyni Bétel-család tagja ezt a témát dolgozta fel: „A lehető legjobb élet”. Máriára, Márta testvérére irányította a figyelmet. Egyszer, amikor Jézus meglátogatta őket, Mária úgy döntött, hogy leül Jézus lábához, hogy hallgassa; számára ez volt a legfontosabb. Jézus ezt mondta Mártának: „Mária a maga részéről a jó részt választotta, és nem fogják azt elvenni tőle” (Lukács 10:38–42). „Képzeljétek csak el — mondta az előadó —, Mária örökké emlékezni fog arra, hogy ott ült Jézus lábánál, és közvetlenül őtőle hallott csodálatos szellemi igazságokat. Mindezt csak azért, mert jó döntést hozott.” Miután megdicsérte a végzősöket, amiért szellemi téren jól döntöttek, így szólt hozzájuk: „A döntéseteknek köszönhetően a lehető legjobb életnek örvendhettek.”
A következő témát Anthony Morris, a Vezető Testület egyik tagja fejtette ki a Róma 13:14 alapján: „Öltsétek fel az Úr Jézus Krisztust”. Hogyan tehetjük ezt meg? ’Az Úr Jézus Krisztus felöltése’ magában foglalja, hogy utánozzuk az Úr egyéniségét. Ez azt jelenti, hogy követjük Jézus példáját és szemléletmódját. „Jézus társaságában az emberek fesztelenül érezték magukat, mert őszintén érdeklődött irántuk, és ezt ők tapasztalták is” — mondta az előadó. Az Efézus 3:18 szavaival élve azt fejtegette, hogy a tanulók hogyan szereztek annyi ismeretet az iskolán, hogy felfoghassák az igazság ’szélességét, hosszúságát, magasságát és mélységét’. De a 19. versre emlékeztette őket, mely szerint ’Krisztus szeretetének megismerése felülmúlja az ismeretet’. Morris testvér erre ösztönözte a tanulókat: „Ne hagyjatok fel a személyes tanulmányozással, és elmélkedjetek azon, hogy miként tudnátok utánozni Krisztus szerető könyörületét, és valóban ’felölteni az Úr Jézus Krisztust’.”
A Gileád-oktatók búcsúintelmei
A program Wallace Liverance Gileád-oktató előadásával folytatódott, mely a Példabeszédek 4:7-re épült. Azt mondta, hogy noha az isteni bölcsesség a legfontosabb, ’értelmet is kell szereznünk’. Ez pedig azt foglalja magában, hogy számba vesszük a tényeket, majd megvizsgáljuk, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, hogy így megértsük a lényeget. A szónok rámutatott, hogy az értelem megszerzése örömet hoz. Például Nehémiás idejében a léviták „megmagyarázták a törvényt”, és „segítettek megérteni az olvasottakat”. Ezek után a nép ’nagy vigasságot tartott, mert megértette a tudtára adott szavakat’ (Nehémiás 8:7, 8, 12). „Ha megértjük Isten szellem által ihletett Szavát, annak velejárója az öröm” — vonta le a következtetést Liverance testvér.
„Ki az igazi ellenséged?” Ez volt a címe egy másik Gileád-oktató, Mark Noumair előadásának. Háború idején jó néhány katona válik „baráti tűz” áldozatává, azaz félreértésből a saját társai vagy a szövetséges erők ölik meg. „És mit mondhatunk a szellemi hadviselésről, melyben részt veszünk? — kérdezte. — Ha nem vigyázunk, összezavarodhatunk, hogy ki is az igazi ellenség, és a saját csapatunk tagjain ejthetünk sebeket.” Ezt teheti egyesekkel az irigység. Emiatt akarta Saul király megölni Dávidot, aki szintén Jehova imádója volt, holott az igazi ellenség a filiszteusok voltak (1Sámuel 18:7–9; 23:27, 28). Majd az előadó így szólt: „Tegyük fel, hogy olyan misszionáriussal szolgálsz együtt, aki több szempontból is felülmúl téged. Vajon bíráló szavakkal sebet ejtesz a bajtársadon, vagy inkább megbékélsz azzal, hogy vannak olyanok, akik számos területen jobbak nálad? Ezenkívül ha kizárólag egymás tökéletlenségeire koncentrálunk, az csak összezavar minket, hogy ki is az igazi ellenség. Az igazi ellenség Sátán, ellene harcoljatok!”
Érdekes tapasztalatok és interjúk
Lawrence Bowen Gileád-oktató tartotta a következő programrészt „Végezd az evangéliumhirdető munkáját!” címmel, melyben interjúk és tapasztalatok voltak. „Egy Gileádot végzett misszionáriusnak a legfontosabb feladata a jó hír terjesztése, és ti meg is tettétek ezt mindenütt, ahol embereket találtatok” — jegyezte meg. Ezután néhány kiemelkedő tapasztalatot be is mutattak.
Ezután a Bétel-család két tagja, Michael Burnett és Scott Shoffner interjút készített Ausztráliából, Barbadosról, Koreából és Ugandából érkezett fiókbizottsági tagokkal. A testvérek elmondták, mi mindent tesznek a misszionáriusokért, egyebek között gondoskodnak megfelelő otthonról, és arról, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek. Beszámolóikban hangsúlyozták, hogy a sikeres misszionáriusok készségesen alkalmazkodnak a helyi körülményekhez.
Ösztönző, mégis megható zárószavak
A program főelőadásának a címe a következő volt: „Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget!” John E. Barr tartotta, aki már régóta a Vezető Testület tagja. A Jelenések 14:6, 7-et fejtegette, mely így hangzik: „láttam egy másik angyalt az ég közepén repülni, és örökkévaló jó hír volt nála, hogy örömüzenetként hirdesse azoknak, akik a földön laknak, és minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, és harsány hangon ezt mondta: »Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert elérkezett ítéletének órája«”.
Barr testvér buzdította a tanulókat, hogy az angyallal kapcsolatban három dolgot szívleljenek meg. Először is azt az örökkévaló jó hírt kellett hirdetnie, hogy Krisztus már teljhatalmú Királyként uralkodik. „Teljesen meg vagyunk győződve arról, hogy 1914-ben trónra lépett — mondta. — Ezt az örömüzenetet hirdetni kell az egész földön.” Másodszor, az angyal erre szólított fel: ’Féljétek az Istent!’ Barr testvér elmondta, hogy a végzősöknek segíteniük kell a bibliatanulmányozóiknak tiszteletteljes félelmet kifejleszteniük Isten iránt, hogy ne tegyenek semmi olyat, ami nem tetszik neki. Harmadszor, az angyal ezt parancsolta: ’Adjatok dicsőséget Istennek!’ „Sose felejtsétek el, hogy Isten dicsőségére szolgálunk, nem a sajátunkéra!” — emlékeztette a tanulókat Barr testvér. Majd ’az ítélet óráját’ taglalta: „A végső ítélet bejelentése már a küszöbön áll. A területünkön még sokaknak hallaniuk kell a jó hír üzenetét, mielőtt túl késő lenne.”
Még ezek a szavak csengtek az 56 végzős fülében, amikor átvették a diplomájukat, és kiküldték őket a föld legvégső határáig. Az ezen az örömteli napon kapott ösztönző tanácsok mélyen megérintették mind a végzősök, mind a hallgatóság szívét.
[Kiemelt rész a 17. oldalon]
OSZTÁLYSTATISZTIKA
A képviselt országok száma: 6
A kijelölt országok száma: 25
A tanulók száma: 56 fő
Átlagéletkor: 35,1 év
Az igazságban eltöltött évek átlaga: 18,3
A teljes idejű szolgálatban eltöltött évek átlaga: 13,9
[Kép a 18. oldalon]
Az Őrtorony Gileád Bibliaiskolát elvégző 121. osztály
Az alábbi felsorolásban a sorok számozása elölről hátra, a nevek felsorolása minden sorban balról jobbra történik.
1. Fox, Y.; Kunicki, D.; Wilkinson, S.; Kavamoto, S.; Consolandi, G.; Mayen, C. 2. Santiago, N.; Clancy, R.; Fischer, M.; de Abreu, L.; Davis, E. 3. Hwang, J.; Hoffman, D.; Wridgway, L.; Ibrahim, J.; Dabelstein, A.; Bakabak, M. 4. Peters, M.; Jones, C.; Ford, S.; Parra, S.; Rothrock, D.; Tatlot, M.; Perez, E. 5. de Abreu, F.; Kavamoto, S.; Ives, S.; Burdo, J.; Hwang, J.; Wilkinson, D. 6. Fox, A.; Bakabak, J.; Cichowski, P.; Forier, C.; Mayen, S.; Consolandi, E.; Wridgway, W. 7. Parra, B.; Perez, B.; Tatlot, P.; Santiago, M.; Ibrahim, Y.; Kunicki, C. 8. Burdo, C.; Cichowski, B.; Ives, K.; Ford, A.; Rothrock, J.; Hoffman, D.; Davis, M. 9. Peters, C.; Dabelstein, C.; Jones, K.; Clancy, S.; Fischer, J.; Forier, S.