Pál is tisztában volt vele, hogy mennyire fontos megjegyezni és használni a hívőtársai nevét. Egyik levelének a végén több mint 25 testvért és testvérnőt üdvözölt név szerint. Köztük volt Perszisz, egy testvérnő, akiről Pál ezt mondta: „Üdvözöljétek Persziszt, a mi szeretettünket” (Róma 16:3–15).

Miután megemlítette Persziszt a római gyülekezetnek írt levelében, hozzátette: „ez az asszony sokat fáradozott az Úrban” (Róma 16:12). Mennyire szívmelengető lehetett ez a dicséret ennek a hűséges testvérnőnek! Pál azzal, hogy megdicsért másokat, Jehova és Jézus példáját követte (olvassátok fel: Márk 1:9–11; János 1:47; Jel 2:2, 13, 19).