Tanúk a hamis istenek ellen
„Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam” (ÉSAIÁS 43:10).
1. Ki az igaz Isten, és milyen vonatkozásokban áll felette a napjainkban imádott rengeteg istennek?
KI AZ igaz Isten? E rendkívül fontos kérdéssel ma az egész emberiség szembenéz. Bár az emberek rengeteg istent imádnak, csak Egyvalaki tud nekünk életet adni és boldog jövőt felkínálni. Csak Egyvalakiről mondható el, hogy „ő általa élünk, mozgunk és vagyunk” (Cselekedetek 17:28, Károli, 1899). Valóban, csak egyetlen Isten jogosult az imádatra. Miként a Jelenések könyvében leírt égi kórus mondja: „Méltó vagy Uram [Jehova, NW ], hogy végy dicsőséget és tisztességet és erőt; mert te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremttettek” (Jelenések 4:11).
2., 3. a) Sátán hogyan vonta kétségbe hazug módon Jehovának az imádatra való jogosultságát? b) Mit eredményezett Éva bűne a maga és a gyermekei számára, és mit eredményezett az Sátán számára?
2 Az Éden-kertben Sátán hazug módon kétségbe vonta Jehovának az imádatra való jogosultságát. Egy kígyó felhasználásával azt állította Évának, hogy ha fellázadna Jehova törvénye ellen, és enne arról a fáról, melyet Jehova tilalom alá vetett, akkor ő maga olyan lenne, mint Isten. Szavai így hangzottak: „tudja az Isten, hogy a mely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lésztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói” (1Mózes 3:5). Éva hitt a kígyónak, és evett a tiltott gyümölcsből.
3 Sátán persze hazudott (János 8:44). Az egyedüli mód, ahogyan Éva a bűne elkövetésekor olyanná lett, „mint az Isten”, az volt, hogy magára vállalta annak eldöntését, hogy mi a jó, és mi a rossz — ez pedig olyasmi, amit Jehovára kellett volna hagyni. Továbbá Sátán hazugsága ellenére Éva végül is meghalt. Így Éva bűnéből csak Sátán húzott igazán hasznot. Éva bűnbe vitelével tulajdonképpen az volt Sátán ki nem mondott célja, hogy ő maga váljon istenné. Amikor Éva bűnt követett el, ő lett Sátán első emberi követője, és hamarosan Ádám is csatlakozott Évához. Legtöbb gyermekük nemcsak hogy „bűnben” született, de Sátán befolyása alá is került egyben, és rövidesen egy egész világ jött létre, amely elidegenülten élt az igaz Istentől (1Mózes 6:5; Zsoltárok 51:7).
4. a) Ki e világ istene? b) Mire van most égető szükség?
4 Az a világ elpusztult az Özönvízben (2Péter 3:6). Az Özönvíz után egy második, Jehovától elidegenedett világ bontakozott ki, és ez még ma is létezik. A Biblia így beszél róla: „az egész világ a gonoszságban vesztegel” (1János 5:19). Mivel ez a világ ellentétesen cselekszik Jehova törvényének szellemével és betűjével, Sátán érdekeit szolgálja. Ő e világ istene (2Korinthus 4:4). Alapjában véve azonban tehetetlen isten. Nem tudja boldoggá tenni az embereket, vagy életet adni nekik; erre csak Jehova képes. Akik tehát jelentőségteljes életet akarnak élni, és jobb világot szeretnének, azoknak először meg kell tudniuk, hogy Jehova az igaz Isten, majd meg kell tanulniuk az akaratát cselekedni (Zsoltárok 37:18, 27, 28; Prédikátor 12:15). Így hát égető szükség van arra, hogy a hit férfiai és női tanúskodjanak — vagyis hirdessék az igazságot — Jehováról.
5. „A tanúknak” milyen „fellegét” említette Pál? Nevezz meg néhány személyt a felsorolásából.
5 Már rögtön a kezdettől megjelentek ilyen hűséges személyek a világ színterén. Pál apostol a Zsidók 11. fejezetében hosszú felsorolásban beszél róluk, és „a bizonyságok [tanúk, Csia fordítás] ily nagy fellegének” hívja őket (Zsidók 12:1). Pál a felsorolásában elsőként Ádám és Éva második fiát, Ábelt említette. Énókhról és Noéról is szó esik, akik az Özönvíz előtt éltek (Zsidók 11:4, 5, 7). Kiemelkedő személy Ábrahám, a zsidó rassz őse. Ábrahám, akit „Isten barátjának” hívnak, ősatyjává lett Jézusnak, „a hű és igaz bizonyságnak [tanúnak, Cs]” (Jakab 2:23; Jelenések 3:14).
Ábrahám tanúskodása az igazság mellett
6., 7. Milyen módokon tett tanúságot Ábrahám az életével és cselekedeteivel arról, hogy Jehova az igaz Isten?
6 Hogyan szolgált Ábrahám tanúként? Jehovába vetett erős hitével és Jehovának való lojális engedelmességével. Amikor felszólítást kapott arra, hogy hagyja el Ur városát, és egy távoli földön élje le hátralevő életéveit, Ábrahám engedelmeskedett (1Mózes 15:7; Cselekedetek 7:2–4). Gyakran van úgy, hogy a vándorló törzsek tagjai felhagynak utazó életmódjukkal, és letelepednek, hogy nagyobb biztonságot nyújtó, városi életet éljenek. Ezért, amikor Ábrahám elhagyta a várost, hogy ezután már sátrakban lakjon, meggyőző bizonyítékát adta Jehova Istenbe vetett bizalmának. Engedelmessége tanúbizonyság volt a szemlélők számára. Jehova gazdagon megáldotta Ábrahámot a hitéért. Noha sátrakban lakott, Ábrahám bővelkedett az anyagi javakban. Amikor Lótot és családját fogságba vitték, Jehova sikeressé tette Ábrahám törekvését, úgyhogy ki tudta szabadítani őket. Ábrahám felesége öregkorában fiat szült, és így megerősíttetett Jehovának az az ígérete, hogy Ábrahám magot fog nemzeni. Ábrahám révén az emberek látták, hogy Jehova élő Isten, aki teljesíti ígéreteit (1Mózes 12:1–3; 14:14–16; 21:1–7).
7 Amikor Ábrahám visszatérőben volt Lót kiszabadításából, Melkisédek jött elé, aki Sálem (későbbi nevén Jeruzsálem) királya volt, s aki ezekkel a szavakkal üdvözölte Ábrahámot: „Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől.” Sodoma királya is elé jött, és ajándékokat akart neki adni. Ábrahám nem fogadott el ajándékot. Miért? Nem akarta, hogy bármiféle kételyek legyenek azt illetően, hogy ki a Forrása az áldásainak. Így szólt: „Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez: hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, a mi a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot” (1Mózes 14:17–24). Milyen kiváló tanú volt Ábrahám!
Tanúk nemzete
8. Hogyan mutatta meg Mózes, hogy nagy a Jehovába vetett hite?
8 Mózes, aki Ábrahám egyik leszármazottja volt, szintén megtalálható Pálnak a tanúkról szóló felsorolásában. Mózes hátat fordított Egyiptom gazdagságának, és később bátran szembeszállt e nagy világhatalom uralkodójával, hogy szabadságba vezesse Izráel gyermekeit. Honnan merítette a bátorságot? A hitéből. Pál ezt mondja: „[Mózes] erős szívű volt, mintha látta volna a láthatatlant” (Zsidók 11:27). Egyiptom istenei láthatók, tapinthatók voltak. A szobraik még ma is lenyűgözik az embereket. Jehova azonban — még láthatatlanul is — messze valóságosabb volt Mózesnek, mint mindazok a hamis istenek. Mózes nem kételkedett Jehova létezésében, és abban sem, hogy megjutalmazza majd az Ő imádóit (Zsidók 11:6). Mózesből kiváló tanú lett.
9. Hogyan kellett Izráel nemzetének szolgálnia Jehovát?
9 Mózes, miután szabadságba vezette az izraelitákat, egy olyan szövetségnek lett a közvetítője, amely Jehova között és Ábrahám Jákóbon keresztül született leszármazottai között jött létre. Ennek eredményeként megszületett Izráel nemzete mint Jehova különleges tulajdona (2Mózes 19:5, 6). Ekkor történt először, hogy nemzeti szinten kellett tanúságot tenni. Jehova Ésaiáson keresztül közölt, mintegy 800 évvel későbbi szavai elvben érvényesek voltak attól fogva, hogy létezni kezdett a nemzet: „Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az” (Ésaiás 43:10). Hogyan fog ez az új nemzet Jehova tanúiként szolgálni? Hitével és engedelmességével, valamint azok által a tettek által, melyeket érdekében visz véghez Jehova.
10. Milyen módon tettek tanúságot azok a hatalmas cselekedetek, melyeket Jehova Izráelért vitt véghez, és milyen eredménnyel?
10 Úgy 40 évvel a létrejötte után, Izráel arra készülődött, hogy birtokba vegye az Ígéret földjét. Kémek mentek ki, hogy felderítsék Jerikó városát, és Jerikó egyik lakosa, Ráháb megoltalmazta őket. Miért? Ezt mondta: „hallottuk, hogy megszárította az Úr a Veres tenger vizét előttetek, a mikor kijöttetek Égyiptomból, és hogy mit cselekedtetek az Emoreusok két királyával, a kik túl voltak a Jordánon, Szíhonnal és Óggal, a kiket megöltetek. És a mint hallottuk, megolvadott a mi szívünk, és nem támadt többé bátorság senkiben sem miattatok. Bizony az Úr, a ti Istenetek az Isten fenn az égben és alant a földön!” (Józsué 2:10, 11). A Jehova hatalmas tetteiről szóló beszámoló arra indította Ráhábot és családját, hogy elhagyja Jerikót és annak hamis isteneit, és Izráellel együtt Jehovát imádja. Világos, hogy Jehova erőteljes tanúságot tett Izráelen keresztül (Józsué 6:25).
11. Milyen felelőssége volt minden izraelita szülőnek a tanúskodást illetően?
11 Amikor az izraeliták még Egyiptomban voltak, Jehova elküldte Mózest a fáraóhoz, és ezt mondta: „Menj be a Faraóhoz, mert én keményítettem meg az ő szívét és az ő szolgáinak szívét, azért hogy ezeket az én jeleimet megtegyem közöttök. És azért, hogy elbeszéljed azt a te fiadnak és fiad fiának hallatára, a mit Égyiptomban cselekedtem, és jeleimet, a melyeket rajtok tettem, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr” (2Mózes 10:1, 2). Az engedelmes izraeliták ezután beszéltek gyermekeiknek Jehova rendkívül nagy tetteiről. Gyermekeik pedig az ő gyermekeiknek beszéltek azokról, és ez így folytatódott nemzedékről nemzedékre. Ily módon nem merültek feledésbe Jehova hatalmas cselekedetei. A szülőknek ma hasonlóképpen felelősségük, hogy tanúskodjanak gyermekeiknek (5Mózes 6:4–7; Példabeszédek 22:6).
12. Hogyan szolgált tanúságul az, hogy Jehova megáldotta Salamont és Izráelt?
12 Jehovának azok a gazdag áldásai, melyeket akkor árasztott Izráelre, mikor az hűséges volt, tanúságul szolgáltak a környező nemzeteknek. Miként Mózes mondta, miután részletezte Jehova megígért áldásait: „megérti majd a földnek minden népe, hogy az Úrnak nevéről neveztetel, és félnek tőled” (5Mózes 28:10). Salamonnak bölcsesség és gazdagság adatott a hitéért. Uralma alatt a nemzet virágzott, és hosszú időn át békének örvendett. Arról az időről ezt olvassuk: „jőnek vala minden népek közül, hogy hallgassák a Salamon bölcseségét; a földnek minden királyaitól, a kik hallották vala az ő bölcseségét” (1Királyok 4:25, 29, 30, 34). Salamon látogatói között kiemelkedő volt Séba királynője. Miután saját szemével látta, mennyire megáldja Jehova a nemzetet és annak királyát, ezt mondta: „Legyen az Úr, a te Istened áldott, a ki téged annyira szeretett, hogy az ő székébe helyezett, hogy lennél az Úrnak, a te Istenednek királya; mivel a te Istened szerette Izráelt” (2Krónika 9:8).
13. Mi lehetett Izráel leghatékonyabb tanúbizonysága, és hogyan merítünk még ma is hasznot belőle?
13 Pál apostol említést tett arról, ami talán Izráel leghatékonyabb tanúbizonysága volt. Amikor a testi Izráelről beszélt részletesen a római keresztény gyülekezetnek, ezt mondta: „Isten reájok bízta az ő beszédeit” (Róma 3:1, 2). Mózestől kezdve bizonyos hűséges izraeliták ihletést kaptak, hogy írásba foglalják, miként bánt Jehova Izráellel, valamint hogy lejegyezzék Jehova tanácsait, törvényeit és próféciáit. Ezeken az írásokon keresztül e hajdani írók minden eljövendő nemzedéknek — így a ma élőnek is — tanúskodtak arról, hogy csak egy Isten van, és az ő neve Jehova (Dániel 12:9; 1Péter 1:10–12).
14. Miért szenvedtek el üldözést némelyek, akik Jehova mellett tanúskodtak?
14 Sajnálatos módon Izráel gyakran elmulasztott hitet gyakorolni, s Jehovának ilyenkor tanúkat kellett küldenie a saját nemzetéhez. Sokat közülük üldöztek. Pál azt mondta, hogy némelyek „megcsúfoltatások és megostoroztatások próbáját állották ki, sőt még bilincseket és börtönt is” (Zsidók 11:36). Valóban hűséges tanúk! Milyen szomorú, hogy az üldözés gyakran olyanok részéről jött, akik társaik voltak mint Jehova választott nemzetének tagjai! (Máté 23:31, 37). A nemzet bűne valójában olyan súlyossá vált, hogy i. e. 607-ben Jehova felhozta a babiloniakat, hogy elpusztítsák Jeruzsálemet a templomával együtt, és fogságba vigyék az életben maradt izraeliták többségét (Jeremiás 20:4; 21:10). Vajon ezzel vége szakadt a Jehova nevéről való nemzeti tanúskodásnak? Nem.
Istenek pere
15. Hogyan tettek tanúságot még a babiloni fogságban is?
15 A nemzet hűséges tagjai még a babiloni fogságban sem vonakodtak attól, hogy Jehova istenségéről és hatalmáról tanúskodjanak. Dániel például bátran felfedte Nabukodonozor álmainak az értelmét, megmagyarázta a Belsazárnak szóló, falon lévő írást, és az ima dolgában visszautasította a megalkuvást Dárius előtt. A három héber, amikor visszautasította, hogy leboruljon egy szobor előtt, szintén csodálatos tanúságot tett Nabukodonozornak (Dániel 3:13–18; 5:13–29; 6:4–27).
16. Hogyan jövendölte meg Jehova, hogy Izráel vissza fog térni a saját földjére, és mi volt e visszatérés célja?
16 Jehova szándéka azonban az volt, hogy Izráel földjén ismét nemzeti szinten tegyenek tanúságot. Ezékiel, aki a babiloni fogságban lévő zsidók között prófétált, írt arról, mi Jehova elhatározása a letarolt földdel kapcsolatban: „megsokasítom rajtatok az embereket, Izráel házát egészen, és lakják a városokat, és a romokat megépítik” (Ezékiel 36:10). Miért teszi ezt Jehova? Elsősorban a saját nevéről való tanúskodásként. Ezékielen keresztül megmondta: „Nem ti érettetek cselekszem, Izráel háza, hanem az én szent nevemért, melyet ti megfertéztettetek a pogányok között” (Ezékiel 36:22; Jeremiás 50:28).
17. Milyen szövegösszefüggésük van az Ésaiás 43:10 szavainak?
17 Amikor Ésaiás próféta Izráel babiloni fogságból való visszatéréséről prófétált, ihletést kapott, hogy lejegyezze az Ésaiás 43:10 szavait, kijelentvén, hogy Izráel Jehovának a tanúja, az ő szolgája. Az Ésaiás 43. és 44. fejezet úgy írja le Jehovát mint Izráel Teremtőjét, Megformálóját, Istenét, Szentjét, Megtartóját, Megváltóját, Királyát és Alkotóját (Ésaiás 43:3, 14, 15; 44:2). Azért engedte, hogy fogságban legyen Izráel, mert a nemzet újra meg újra elmulasztotta, hogy ilyen személyként dicsőítse őt. De azért továbbra is az ő népe volt. Jehova ezt mondta neki: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!” (Ésaiás 43:1). Izráel babiloni fogsága véget ér majd.
18. Hogyan bizonyította Izráel Babilonból való megszabadítása azt, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten?
18 Izráel Babilonból való megszabadítását Jehova valójában az istenek perévé tette. Kihívta a nemzetek hamis isteneit, hogy állítsák elő tanúikat, Izráelt pedig a maga tanújának nevezte (Ésaiás 43:9, 12). Amikor letörte Izráel fogságának zárait, bebizonyította, hogy Babilon istenei egyáltalán nem istenek, és hogy ő az egyedüli igaz Isten (Ésaiás 43:14, 15, Újfordítású revideált Biblia). Mintegy 200 évvel ennek megtörténte előtt további bizonyítékát adta istenségének, amikor a perzsa Czírust úgy nevezte mint szolgáját, aki megszabadítja a zsidókat (Ésaiás 44:28). Izráel megszabadul. Miért? Jehova megmagyarázza: „[hogy] hirdesse dicséretemet” (Ésaiás 43:21). További lehetőség nyílik majd a tanúskodásra.
19. Milyen tanúságot tett Czírusnak az a felhívása, hogy az izraeliták térjenek vissza Jeruzsálembe, és a hű zsidóknak e visszatérés utáni cselekedetei?
19 Mikor eljött az ideje, a perzsa Czírus legyőzte Babilont, pontosan úgy, ahogy megjövendölték. Czírus — bár pogány volt — Jehova istenségét hirdette, midőn hivatalosan is kihirdettette a babiloni zsidóknak: „Valaki azért ti köztetek az ő népe közül való, legyen vele az ő Istene, és menjen fel Jeruzsálembe, mely Judában van, és építse az Úrnak, Izráel Istenének házát, ő az [igaz] Isten, ki Jeruzsálemben lakozik” (Ezsdrás 1:3). Sok zsidó reagált erre. Visszautaztak az Ígéret földjére, és oltárt építettek a templom egykori területén. Végül az elkedvetlenítés és az erős ellenállás dacára is képesek voltak újraépíteni a templomot és Jeruzsálem városát. Mindez úgy történt, ahogy maga Jehova mondta, vagyis ’nem erővel, sem hatalommal, hanem az ő lelkével’ (Zakariás 4:6). Ezek az eredmények további bizonyítékát adták annak, hogy Jehova az igaz Isten.
20. Izráel gyengeségei ellenére is mi mondható el arról, ahogyan tanúságot tett Jehova nevéről az ókori világban?
20 Jehova tehát továbbra is felhasználta Izráelt mint tanúját, noha a nemzet tökéletlen és olykor lázadó emberekből állt. A kereszténykor előtti világban e nemzet a templomával és papságával az igaz imádat világközpontját képviselte. Bárki is olvasson a Héber Iratokban Jehova Izráellel kapcsolatos cselekedeteiről, semmiféle kételye sem lehet afelől, hogy csak egyetlen igaz Isten létezik, és az ő neve Jehova (5Mózes 6:4; Zakariás 14:9). Mindamellett sokkal nagyobb tanúságot kellett még tenni Jehova nevéről, és ezt a következő cikkben fogjuk kifejteni.
Emlékszel rá?
◻ Hogyan tett tanúságot Ábrahám arról, hogy Jehova az igaz Isten?
◻ Milyen kiváló tulajdonság tette képessé Mózest arra, hogy hűséges tanú legyen?
◻ Milyen módokon tett Izráel nemzeti szinten tanúságot Jehováról?
◻ Hogyan mutatta meg Izráel Babilonból való megszabadítása azt, hogy Jehova az egyedüli igaz Isten?
[Kép a 10. oldalon]
Hitével és engedelmességével Ábrahám kiváló tanúságot tett Jehova istenségéről