Vének, ítélkezzetek igazságosan!

„Amikor meghallgatást tartasz a testvéreid között, igazságosan kell ítélkezned” (5MÓZES 1:16).

 1. Az ítélkezés tekintetében a hatalomnak milyen átruházására került sor, és mit foglal ez magában az emberi bírák számára?

MINT Legfőbb Bíró, Jehova bírói hatalmat ruházott Fiára (János 5:27). Krisztus pedig mint a keresztény gyülekezet Feje, a hű és értelmes rabszolga osztályt és annak Vezető Testületét használja fel, hogy véneket nevezzen ki, akiknek időnként bírói minőségben kell tevékenykedniük (Máté 24:45–47; 1Korinthus 5:12, 13; Titus 1:5, 9). Nekik mint helyettes bíráknak kötelességük szorosan az égi Bírák, Jehova és Krisztus Jézus példáját követni.

Krisztus — a mintaszerű Bíró

 2., 3. a) Mely messiási prófécia tárja fel Krisztus mint Bíró tulajdonságait? b) Mely pontok érdemesek különösen figyelemre?

² Krisztusról mint Bíróról ezt írta a próféta: „És Jehova szelleme nyugszik meg rajta, a bölcsesség és az értelem szelleme, a tanács és a hatalom szelleme, a tudásnak és Jehova félelmének szelleme; és gyönyörűségét leli Jehova félelmében. És nem ítélkezik csupán szemeinek látása szerint, se nem fedd egyszerűen a füleivel hallott dolgok szerint. És igazságossággal kell megítélnie az alacsony sorsúakat és egyenességben kell végeznie a feddést a föld szelídei érdekében” (Ésaiás 11:2–4).

³ Figyeld meg a próféciában azokat a tulajdonságokat, amelyek képessé teszik Krisztust arra, hogy megítélje „a lakott földet igazságosságban” (Cselekedetek 17:31). Jehova szellemével, isteni bölcsességével, megértésével, tanácsával és ismeretével összhangban ítélkezik. Figyeld meg azt is, hogy Jehova félelmében ítélkezik. Így „Krisztus ítélőszéke”, jelképesen „Isten ítélőszéke” (2Korinthus 5:10; Róma 14:10). Gondosan úgy ítél meg ügyeket, ahogy Isten ítéli azokat (János 8:16). Nem egyszerűen a látszat vagy hallomás alapján ítél. Egyenességgel ítél a szelídek és az alázatosak érdekében. Milyen csodálatos Bíró! És milyen csodálatos példaképp a tökéletlen emberek számára, akiket ma felkérnek arra, hogy bírói minőségben ténykedjenek!

Földi bírák

 4. a) Mi lesz a 144 000 egyik feladata Krisztus Millenniumi Uralma alatt? b) Mely prófécia mutatja, hogy némely felkent keresztény még földi tartózkodása idején bírói kinevezést kap?

⁴ Az Írások azt mutatják, hogy a 12 apostollal kezdődő viszonylag kis számú felkent keresztény Krisztus Jézus társbírája lesz a Millennium alatt (Lukács 22:28–30; 1Korinthus 6:2; Jelenések 20:4). A szellemi Izrael felkent tagjainak egy földi maradéka 1918—1919-ben maga is ítéleten és helyreállításon ment át (Malakiás 3:2–4). A szellemi Izrael helyreállítására vonatkozóan ez a jövendölés hangzott el: „És bírákat hozok vissza neked, mint először, és tanácsadókat, mint kezdetben” (Ésaiás 1:26). Így Jehova — pontosan ahogy a testi Izrael esetében tette „kezdetben” — az igazságos bírák és tanácsadók helyreállított maradékát adta.

 5. a) Kiket tettek meg ’bírákká’ a szellemi Izrael helyreállítása után, és hogyan ábrázolja őket a Jelenések könyve? b) Kik támogatják a felkent felvigyázókat a bírói munkában, és milyen kiképzést kapnak, hogy jobb bírákká váljanak?

⁵ Először is, a ’bölcs emberek’, akiket ’bírónak tettek meg’, valamennyien felkent, idős férfiak vagy vének voltak (1Korinthus 6:4, 5). A Jelenések könyve a hűséges, köztiszteletben álló felkent felvigyázókat úgy ábrázolja, mint akiket Jézus a jobb kezében tart, vagyis akik az ő ellenőrzése és irányítása alatt vannak (Jelenések 1:16, 20; 2:1). A felkentek 1935 óta élvezik az állandóan növekvő „nagy sokaság” lojális támogatását, akiknek reménysége „a nagy nyomorúság” túlélése és az örök élet elnyerése egy paradicsomi földön (Jelenések 7:9, 10, 14–17). Amint közeledik „a Bárány menyegzője”, egyre többen kapnak megbízást a felkent Vezető Testület által, hogy mint vének szolgáljanak és ítélkezzenek Jehova Tanúinak az egész földön található több mint 66 000 gyülekezetébena (Jelenések 19:7–9). Különleges iskolákban kapnak kiképzést az „új föld” társadalmában lévő feladatok elvégzésére (2Péter 3:13). Az 1991-es év végén a sok országban megtartott Királyság Szolgálati Iskola a hangsúlyt a bírói ügyek helyes kezelésére helyezte. A bíróként szolgáló vének kötelesek Jehovát és Krisztus Jézust utánozni, akiknek ítélete igaz és igazságos (János 5:30; 8:16; Jelenések 19:1, 2).

Bírák, akik ’félelemmel viselik magukat’

 6. Miért kell a bírói bizottságokban szolgáló véneknek ’félelemmel viselni magukat’?

⁶ Ha maga Krisztus Jehova félelmében és szellemének segítségével ítél, mennyivel inkább így kell tenniük a tökéletlen véneknek! Amikor kijelölik őket, hogy bírói bizottságban szolgáljanak, ’félelemmel kell magukat viselni’, és az igazságos ítélkezéshez segítségül kell hívni az ’Atyát, aki részrehajlás nélkül ítél’ (1Péter 1:17). Emlékezniük kell arra, hogy az emberek életével, a ’lelkeikkel’ úgy kell foglalkozniuk, „mint akiknek számot kell adni” róluk (Zsidók 13:17). Ezért biztos, hogy Jehova előtt tőlük is számon lesz kérve minden elkövetett és elkerülhető bírói tévedés. A Zsidók 13:17-hez fűzött magyarázatában J. H. A. Ebrard ezt írta: „A pásztor kötelessége a rábízott lelkek feletti őrködés, és . . . számot kell adnia mindannyiukról, köztük azokról is, akik az ő hibájából vesztek el. Ez komoly parancs. Vegye figyelembe a parancs minden szolgája, hogy önként vállalja ezt a rettentően [félelmetesen] nagy felelősséget!” (Vö. János 17:12; Jakab 3:1.)

 7. a) Mire kell emlékezniük a mai bíráknak, és mi legyen a céljuk? b) Milyen tanulságot vonhatnak le a vének a Máté 18:18–20-ból?

⁷ A bírói minőségben tevékenykedő véneknek emlékezniük kell arra, hogy minden ügy valódi Bírája Jehova és Krisztus Jézus. Idézzük fel, mit is mondtak Izrael bíráinak: „Nem embereknek bíráskodtok, hanem Jehovának, és ami az ítéletet illeti, ő veletek van. És most Jehovától való rettegés szálljon rátok. . . . Így kell tennetek, nehogy ti magatok bűnösökké legyetek” (2Krónika 19:6–10). Tiszteletteljes félelemmel ítélve egy ügyet, a véneknek mindent meg kell tenniük, hogy Jehova biztosan ’velük legyen az ítéletben’. Döntésüknek pontosan azt a módot kell visszatükrözni, ahogyan Jehova és Krisztus tekinti az ügyet. Amit ők jelképesen ’megkötnek’ (bűnösnek találnak) vagy ’feloldanak’ (ártatlannak találnak) a földön, az már meg lett kötve vagy fel lett oldva az égben — ahogyan azt az Isten ihletett Szavában megírtak feltárták. Ha imádkoznak Jehovához Jézus nevében, Jézus ’közöttük’ lesz, hogy segítse őket (Máté 18:18–20, lábjegyzet; Az Őrtorony, 1988/10., 22. oldal). Egy bírói meghallgatás légkörének azt kell mutatnia, hogy Krisztus valóban a bírák között van.

Teljes idejű pásztorok

 8. Mi a vének fő feladata a nyájat illetően Jehova és Jézus Krisztus példája szerint? (Ésaiás 40:10, 11; János 10:11, 27–29).

⁸ A vének nem bíráskodnak teljes időben. Ők teljes idejű pásztorok. Gyógyítók, nem pedig büntetők (Jakab 5:13–16). A felvigyázónak megfelelő görög szó (e·piʹsko·pos) alapjelentése a védelmező gondoskodás. A Theological Dictionary of the New Testament kijelenti: „A pásztor szó mellett [az 1Péter 2:25-ben] ez a kifejezés [e·piʹsko·pos] a szemmel tartás vagy őrzés pásztori munkáját sugallja.” Igen, elsődleges feladatuk szemmel tartani és őrizni a juhokat, a nyájon belül tartva őket.

 9., 10. a) Hogyan hangsúlyozta Pál a vének elsődleges kötelességét, s így milyen kérdést kellene feltennie némelyik vénnek? b) Mit jelentenek Pál szavai a Cselekedetek 20:29-ben, s így hogyan próbálhatják meg a vének csökkenteni a bírói ügyek számát?

⁹ Az efézusi gyülekezet véneihez szólva Pál apostol kihangsúlyozza: „Ügyeljetek magatokra és az egész nyájra, amelyben a szent szellem jelölt ki titeket felvigyázókká az Isten gyülekezetének legeltetésére, amelyet a saját Fiának vérén vásárolt meg” (Cselekedetek 20:28). Pál a pásztorkodást, nem pedig a büntetést hangsúlyozta. Némelyik vén jól tenné, ha elgondolkodna a következő kérdésen: ’Vajon nem takarítanánk-e meg a bírói ügyek kivizsgálásához és kezeléséhez szükséges tekintélyes időt, ha több időt és erőfeszítést szentelnénk a pásztorkodásra?’

¹⁰ Igaz, Pál figyelmeztetett az „elnyomó farkasok” ellen. De vajon nem éppen azt vetette szemükre, hogy „nem bánnak gyengéden a nyájjal”? (Cselekedetek 20:29). És miközben ebbe beleértette azt is, hogy a hűséges felvigyázóknak el kell űzniük ezeket a „farkasok”-at, vajon nem azt mutatják szavai, hogy a véneknek a nyáj más tagjaival „gyengéden” kell bánniuk? Amikor egy juh szellemileg meggyengül és eltávolodik a nyájtól, mire van szüksége — verésre vagy gyógyításra, büntetésre vagy pásztorkodásra? (Jakab 5:14, 15). A véneknek ezért rendszeresen időt kell szakítaniuk a pásztori munkára. Ez azt az örömteli eredményt hozhatja, hogy kevesebb időt kell tölteni a bűntől legyőzött keresztények időrabló bírói ügyével. A véneknek elsősorban olyanoknak kell lenniük, akik a segítség és felüdülés forrásaiként szolgálnak, s így előmozdítják a békét, a nyugalmat és a biztonságot Jehova népe között (Ésaiás 32:1, 2).

Jótékonyan szolgáló pásztorok és bírák

11. Miért szükséges a bírói bizottságokban szolgáló vének számára a pártatlanság és „a felülről jövő bölcsesség”?

¹¹ Egy keresztény rossz lépését megelőző alaposabb pásztorkodás csökkentené a bírói ügyek számát Jehova népe között. (Vö. Galátzia 6:1.) Az emberi bűn és tökéletlenség miatt azonban a keresztény felvigyázóknak időről időre bűnesetekkel kell foglalkozniuk. Milyen elvek vezessék őket? Ezek az elvek nem változtak Mózes ideje vagy a korai keresztények ideje óta. Mózesnek az Izrael bíráihoz intézett szavai még ma is érvényesek: „Amikor meghallgatást tartasz a testvéreid között, igazságosan kell ítélkezned . . . Ne legyetek részrehajlók az ítélkezésben” (5Mózes 1:16, 17). A pártatlanság „a felülről jövő bölcsesség” jellemzője, azé a böcsességé, amely oly létfontosságú a bírói bizottságokban szolgáló vének számára (Jakab 3:17; Példabeszédek 24:23). Ez a bölcsesség segít nekik különbséget tenni a gyengeség és a bűnösség között.

12. Milyen értelemben szükséges a bíráknak nem csupán igazságos embereknek, de jó embereknek is lenniük?

¹² A véneknek ’igazságosan kell ítélkezniük’ Jehova jóra és rosszra vonatkozó irányadó mértékével összhangban (Zsoltárok 19:9 [19:10, Károli]). Miközben azon igyekeznek, hogy igazságos emberek legyenek, meg kell próbálniuk jó embereknek is lenni Pálnak a Róma 5:7, 8-ban tett megkülönböztetése értelmében. Az Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokból) című munka az „Igazságosság” címszó alatt ezeket a verseket magyarázva kijelenti: „A görög kifejezés használata azt mutatja, hogy az a személy, aki a jóságáról nevezetes, illetve ettől válik mássá, az egyben jóakaratú (hajlamos jót tenni vagy hasznára lenni másoknak) és jótékony is (tevékenyen fejezi ki ezt a jóságot). Nem csupán azt teszi, amit az igazságosság megkíván, hanem még többet is, a mások iránti figyelmességtől és attól a vágytól indíttatva, hogy a hasznukra és segítségükre legyen” (2. kötet, 809. oldal). Azok a vének, akik nem csupán igazságosak, hanem jók is, melegséggel és kedvesen fognak bánni a bűnössel (Róma 2:4). Igyekezniük kell, hogy irgalmat és együttérzést tanúsítsanak. Mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsenek a bűnösnek felismerni a bűnbánat szükségességét, még ha először úgy tűnne is, hogy nem reagál az erőfeszítéseikre.

Helyes viselkedés a meghallgatásnál

13. a) Amikor egy vén bíróként jár el, mi marad ő továbbra is? b) Pál melyik tanácsa vonatkozik a bírói meghallgatásra is?

¹³ Amikor a helyzet bírói meghallgatást kíván, a felvigyázóknak nem szabad elfeledniük, hogy még inkább pásztorok, s Jehova juhaival foglalkoznak „a jó pásztor” alatt (János 10:11). Pál apostol azon tanácsa, amely a bajba jutott juhoknak adott rendszeres segítségre vonatkozik, a bírói meghallgatásra is érvényes. Ezt írta: „Testvérek, még ha valaki félrelép is anélkül, hogy észrevenné, ti, szellemi képesítésűek, próbáljátok meg helyreigazítani az ilyen embert a szelídség szellemével, mialatt állandóan szemmel tartjátok magatokat, nehogy ti is kísértésbe essetek. Egymás terhét hordozzátok, és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét” (Galátzia 6:1, 2).b

14. Hogyan kell a felvigyázóknak tekinteni a bírói meghallgatást, és milyen magatartást kell tanúsítaniuk egy vétkessel szemben?

¹⁴ Ahelyett, hogy felsőbbrendű bíráknak tekintenék magukat, akik azért jöttek össze, hogy büntetést szabjanak ki, a bírói bizottságban szolgáló véneknek a meghallgatást pásztori munkájuk egy másik jellegének kellene tekinteniük. Jehova egyik juha bajban van. Mit tudnak tenni a megmentéséért? Túl késő van már ahhoz, hogy segíteni tudjanak e juhnak abban, hogy ne kóboroljon el a nyájtól? Reméljük nem. A véneknek pozitív szemléletűeknek kell lenniük azt illetően, hogy irgalmat tanúsítsanak ott, ahol ez helyénvaló. Ez nem jelenti azt, hogy Jehova irányadó mértékét lejjebb kell engedniük, ha valaki súlyos bűnt követett el. De az enyhítő körülmények ismerete segíteni fog nekik abban, hogy irgalmat gyakoroljanak ott, ahol lehet (Zsoltárok 103:8–10; 130:3). Szomorú, hogy ezt kell mondani, de némely bűnös olyan makacsul viselkedik, hogy a vének kénytelenek határozottságot tanúsítani, de soha sem lehetnek nyersek (1Korinthus 5:13).

A bírói meghallgatás célja

15. Mit kell először meghatározni, ha súlyos nézeteltérés támad az egyes egyének között?

¹⁵ Amikor súlyos nézeteltérés támad egyének között, a bölcs vének először azt igyekeznek meghatározni, hogy az érintettek megpróbálták-e rendezni az ügyet egymás között a Máté 5:23, 24 vagy a Máté 18:15 szellemében. Ha ez nem történt meg, talán elegendő egy vagy két vén tanácsa. Bírói eljárás csak olyan súlyos bűn elkövetése esetében szükséges, amely kiközösítéshez vezethetne (Máté 18:17; 1Korinthus 5:11). Egy bírói bizottság létrehozásához komoly Írás szerinti alap szükséges. (Lásd Az Őrtorony, 1989/24, 16—17. oldal.) A bírói bizottság megalakításánál a legjobb képességű véneket kell kiválasztani az adott eset megtárgyalásához.

16. Mit próbálnak meg elérni a vének a bírói meghallgatással?

¹⁶ Mit próbálnak meg elérni a vének a bírói meghallgatással? Először is lehetetlen igazságossággal ítélkezni az igazság ismerete nélkül. Éppúgy mint Izraelben, a súlyos ügyekben ’alaposan kellett kutatni’ (5Mózes 13:14; 17:4). Így a meghallgatás egyik eredménye az ügy tényeinek feltárása. De ezt szeretettel lehet és kell is tenni (1Korinthus 13:4, 6, 7). Ha a tények ismertek, a vének minden szükségest megtesznek azért, hogy megvédjék a gyülekezetet és fenntartsák benne Jehova magas irányadó mértékeit, valamint szellemének szabad áramlását (1Korinthus 5:7, 8). A meghallgatás egyik célja azonban az, hogy megmentsék a veszélyeztetett bűnöst, ha ez egyáltalán lehetséges. (Vö. Lukács 15:8–10.)

17. a) Hogyan kell bánni egy vádolt személlyel a meghallgatás alatt, és milyen céllal? b) Mit követel ez meg a bírói bizottság tagjai részéről?

¹⁷ Egy vádolt személlyel soha nem kell másképp bánni, mint Isten egyik juhával. Szeretettel kell vele bánni. Ha bűnt (vagy bűnöket) követett el, az igazságos bírák célja az, hogy segítsenek a bűnösnek helyrehozni tettét, megértetni tettének helytelenségét, hogy megbánást tanúsítson és ezáltal kiragadják őt „az Ördög kelepcéjéből”. Ez megkívánja a ’művészi tanítást’, a ’szelíd oktatást’ (2Timótheus 2:24–26; 4:2). Mi a helyzet akkor, ha egy bűnös aztán felismeri, hogy vétkezett, valóban szíven érinti ez a felismerés és kéri Jehova megbocsátását? (Vö. Cselekedetek 2:37.) Ha a bizottság látja, hogy őszintén szeretne segítséget kapni, általában nincs szükség arra, hogy kiközösítsék. (Lásd Az Őrtorony, 1983/13, 28—29. oldal 1. bek.)

18. a) Mikor kell egy bírói bizottságnak határozottságot mutatnia egy vétkes kiközösítésében? b) Milyen szívet tépő helyzet miatt kell a véneknek fáradozni az elkóborolt juhok érdekében?

¹⁸ Másrészt, amikor egy bírói bizottság tagjai szembekerülnek a lelkiismeretfurdalás nélküli hitehagyás egy világos esetével, a Jehova törvényei elleni szándékos lázadással vagy az abszolút bűnösséggel, kötelességük megvédeni a gyülekezet más tagjait a bűnbánat nélküli vétkes kiközösítésével. A bírói bizottság nem köteles ismételten találkozni a bűnössel, vagy a szavakat a szájába adva próbálni meg rákényszeríteni a megbánásra, ha nyilvánvaló, hogy nem tanúsít istenfélő szomorúságot.c Az elmúlt évben a kiközösítettek száma világszerte a hírnökök körülbelül egy százaléka volt. Ez azt jelenti, hogy átlag mintegy száz juhból, amely a nyájban marad egy elveszik — legalábbis átmenetileg. Tekintettel az időre és az erőfeszítésre, amelyre szükség van ahhoz, hogy egy személyt elvezessünk a nyájba, vajon nem szívet tépő-e tudni, hogy minden évben tízezrek ’kerülnek vissza’ Sátánnak a kezébe? (1Korinthus 5:5).

19. Miről nem szabad soha megfeledkezniük a bírói bizottságban szolgáló véneknek, s így mi lesz a céljuk?

¹⁹ A bírói ügyet elindító véneknek emlékezniük kell arra, hogy a gyülekezetben a legtöbb bűneset gyengeség, nem pedig gonoszság következménye. Soha nem szabad megfeledkezniük Jézusnak az elveszett bárányról szóló szemléltetéséről, amelyet ezekkel a szavakkal fejezett be: „Mondom nektek, hogy nagyobb öröm lesz az égben egy bűnös fölött, aki megbánja bűnét, mint kilencvenkilenc igazságos fölött, akiknek nincs szükségük megbánásra” (Lukács 15:7). Valóban, „Jehova . . . nem kívánja, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt kívánja, hogy mindenki bűnbánatra jusson” (2Péter 3:9). A bírói bizottságok Jehova segítségével tegyenek meg mindent szerte a világon, hogy örömet szerezzenek az égben azzal, hogy segítenek a vétkeseknek felismerni a bűnbánat szükségességét, és lábaikat a keskeny út felé indítják, amely az örökké tartó életre vezet (Máté 7:13, 14).

[Lábjegyzetek]

Áttekintő kérdések

◻ A Nagy Pásztor és a Jó Pásztor példáját követve, mi legyen a vének legfőbb érdeke?

◻ Hogyan igyekezhetnek csökkenteni a vének a bírói ügyek számát?

◻ Milyen értelemben szükséges a bíráknak nem csupán igazságos embereknek, hanem jó embereknek is lenniük?

◻ Hogyan kell bánni egy vétkessel a meghallgatás alatt, és milyen céllal?

◻ Miért végső eszköz a kiközösítés?

[Kép a 16. oldalon]

Ahol előtérbe helyezik a pásztori munka végzését, sok bírói ügy elkerülhető lehet

[Kép a 18. oldalon]

A véneknek még a bírói meghallgatás alatt is meg kell próbálni helyreigazítani a vétkest a szelídség szellemében