Mindez összhangban van a Róma 6:3-mal, amely ezt írja: „nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, a halálába keresztelkedtünk meg?” Ebből a versből egyértelmű, hogy a keresztények nem a halottak érdekében keresztelkednek meg, hanem ez a keresztség a saját jövőjükre lesz hatással.

Pál a római gyülekezetnek írva ezt mondta erről: „nem tudjátok, hogy mindnyájan, akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, a halálába keresztelkedtünk meg?” (Ró 6:3).

Jehova Isten keresztel meg egyes embereket Krisztus Jézusba és a halálába. Ő kente fel Jézust, amivel Krisztussá, azaz Felkentté tette (Cs 10:38). Isten tehát megkeresztelte Jézust szent szellemmel, hogy majd Jézus által a követői is megkeresztelkedhessenek szent szellemmel. Ennélfogva Jézus égi reménységű társörököseinek ’meg kell keresztelkedniük Krisztus Jézusba’, azaz a felkent Jézusba, aki a felkenetésekor szellemtől született, hogy Isten fiává legyen. Így váltak eggyé Krisztussal, a Fejükkel, és így lettek része a testének, ami nem más, mint a gyülekezet (1Ko 12:12, 13, 27; Kol 1:18).